THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások










A THT - Társasházi Háztartás, a TTOE és az eHÁZ 2022. első negyedévben kérdőíves felmérés keretében kérdezte a hazai társasházkezelőket többek között arról, hogy tervezik-e a pálya elhagyását.
Magyarország Kormánya a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy augusztus 1-jétől minden olyan háztartás, akinek havi 7.750 Ft-nál több a villanyszámlája (azaz 210 kWh-nál többet fogyaszt) és 15.833 Ft-nál (144 m3) több a gázszámlája, az a fennmaradó részt piaci áron kell, hogy fizesse. De vajon gondolt-e bárki a társasházi hőszivattyúk, vagy központi gázkazánok energia fogyasztására? Vagy esetleg arra, hogy az egy háztartásban élőkre leosztva számolják-e a kedvezményt?
A gazdaság kifehérítésének szándékával vezette be a kormány 2013-ban a kisadózó vállalkozások tételes adóját a KATA-t, ami valóban kedvező adózási környezetet biztosított a mikrovállalkozások számára. A kifehérítés azonban csak halványszürkére sikerült, ráadásul olyanokat is vonzott, akiket a jogalkotó nem szeretett volna privilegizálni, ezért egyre valószínűbb volt, hogy átalakításra kerül a konstrukció. Erre tegnap került sor, miután az Országgyűlés egy nap alatt elfogadta a beterjesztett módosításokat. Ezek alapjaiban szabják át olyan vállalkozások életét is melyek nem trükközési céllal tértek át a katára és derült égből gumibotként élik meg a tegnap történteket. 
2022-ben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis kata a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók és nagyon sok társasházkezelő körében is. Ugyanígy a legtöbb társasházban az alvállalkozók zöme is katás, mégis a jelenleg napvilágra került törvénytervezetben a társasházak hasonló kategóriába kerülnek, mint a cégek, ez pedig már rövidtávon komoly rezsinövekedést jelenthet a társasházi lakástulajdonosok számára.
A követeléskezelő társaság - merőben új és abszolút professzionális eljárás keretében - úgy szedi be a társasház számára a több hónapos fizetési késedelembe esett lakóktól, bérlőktől a közösköltség-hátralékokat, hogy a társasház mentesül a behajtási költségek megfizetésétől, a hivatalos eljárási és személyes kényelmetlenségektől, kellemetlenségektől, de még a hátralékot felhalmozó adósok is számukra kedvező fizetési konstrukciók közül válogathatnak. 
A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában ismét a nagy számban beérkezett hallgatói kérdések közül válogatott a szerkesztő, a válaszokat pedig dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke adta meg az alábbi témákban.
A Társasházi Háztartás adózási, könyvelési tanácsadással is igyekszik segíteni előfizetőink munkáját. Az ilyen témákban érkező kérdésekre Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol.
Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.
A házunkban ráépítéssel új lakásokat alakítana ki egy vállalkozó, aki, cserébe külső-belső tatarozást, liftfelújítást, elektromos hálózat felújítást ígért. A terv kapcsán több kérdés merül fel, melyek közül az első mindjárt az, hogy miként tudjuk eladni a tetőteret. Mikor szükséges 4/5-ös és mikor 100 %-os szavazati arány az értékesítéshez - tette fel a kérdést a Kossuth Rádió Napközben című műsorának hallgatója. 






























