THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások











A házunkban az egyik lakásnak a kültéri klímaegysége zajos, behallatszik több más lakásba a búgása. A lakás főfalai két sor téglából épültek, ami között légréteg van, felerősíti a zajt, hangládaként működik, a zaj szinte elviselhetetlen a többi lakásban. A házirend szerint 20:00-7:00 között nem lehet búgó, zajos eszközöket működtetni, valamint bármit a Lakásszövetkezet jóváhagyásával lehet a homlokzatra felszerelni. A klíma tulajdonosok a Lakásszövetkezetre hivatkoznak. Mit tehet a lakó? Milyen engedély szükséges a felszereléshez, zajkorlát van-e , kell-e ezt tűrni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
Ha én, mint közös képviselő mondok fel egy társasháznak, akkor milyen kötelezettségeim vannak? Nincs szerződésem a társasházzal, közgyűlés választott meg. Milyen módon mondhatom fel a közgyűlés megbízását, milyen határidőkkel, és meddig vagyok köteles ügyvivőként ellátni még a közös képviselői feladatot? Egyáltalán köteles vagyok-e ellátni bármilyen feladatot, és ha igen, akkor milyen jellegű feladatok ezek. Az SzMSz sem és a Thtv. sem tér ki erre az esetre. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
Társasházunk megtakarításait elhelyezheti-e állampapírban? Ha igen, megteheti-e ezt a folyószámláját vezető banknál, vagy csak a Magyar Államkincstárnál? Dr. Bék Ágnes, a TTOE alapító elnöke válaszol az olvasói kérdésre. 
Izsó Krisztina könyvelő irodája immáron huszonharmadik éve könyvel budapesti társasházakat és lakásszövetkezeteket, csapatával jelenleg közel 70 épület számviteli háttérmunkáját látja el. Társasházkezelői és könyvelői feladatok szétválasztásáról, mindennapi nehézségekről és örömökről is beszélt nekünk a cégvezető.
2023 februártól vettem át egy társasház kezelését. Elődöm nem készítette el a 2022.évi beszámolót és a 2023.évi tervezetet sem.Kötelességük lenne-e ezen beszámoló illetve tervezet elkészítése, vagy sem? Ha igen, milyen törvényszövegre, cikkelyre hivatkozva kérhetem ezt tőlük? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre.
A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között. 
Már több van napirenden, de a napokban újra előjött a közös képviselők "földhivatali" regisztrációja és a Mérlegek, Egyszerűsített eredménylevezetés, beszámolók leadásának az ügye. Határidő: május 1 - május 31. Él ez? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre.
A hétvégén megjelent, már hatályba lépett szabályozással nem mennek sokra a társasházak, mert számos részletkérdés még szabályozatlan. A személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő közgyűlési szavazás valódi lehetőség, de a május 31-ig kötelezően megtartandó éves közgyűlések egy része már lezajlott, ami még hátravan, ott sem lesz már idő előkészíteni a szervezeti és működési szabályzat módosítását, ami viszont a bevezethetőség alapfeltétele. A TTOE a THT kérdésére kifejtette az álláspontját a rendelettel kapcsolatban.
Derült égből érkezett a Magyar Közlöny 2023. 62. száma, melyben ez áll: A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerinti közgyűlésen az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon.
Bizonyára sokan láttak már osztott képernyős, online videokonferencia alkalmazást, hiszen a megoldás évtizedek óta elérhető valamennyi iparág számára. Legutóbb 2020-ban, a koronavírus megjelenésével kapott új lendületet az online videóchat: az oktatástól kezdve a vállalati szektorig minden piaci szereplő átállt a kontakt-mentes, internetes konferenciákra, melyek azóta is töretlenül foglalják a sávszélesség nagy részét. Az online videókapcsolathoz ugyanis nagyobb sávszélesség kell, mint egy hanghíváshoz, így az egyik legfontosabb feladat az, hogy stabil, lehetőleg redundáns (azaz vészhelyzet esetére több, például 5G-s mobilinternet) internetkapcsolat legyen a gondtalan lebonyolításhoz. 






























