THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Nem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása. 
Talán kevesen gondolják végig, de egy elhanyagolt homlokzat esetében a lehulló vakolat által okozott sérülés kapcsán a társasházat, mögöttesen pedig az egyes tulajdonosokat is komoly és kézzelfogható felelősség terheli. Egy Budapest XII. kerületében lévő tárasasháznál ráadásul, egy első ránézésre megfelelő állapotú homlokzat egy darabja szakadt le és zuhant egy járókelőre. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba, a társasház előtti járdaszakaszt pedig a helyszínelés idejére, majd pedig a veszélyelhárító munkálatok teljes idejére le kellett zárni. 
Van statikai szakvéleményünk arról, hogy a ház függőfolyosói 1-2 éven belül leszakadnak, van egy 70 milliós árajánlat, hogy ezt megcsinálják, viszont nem akar/nem tud a ház ennyi hitelt felvenni. Milyen megoldást kereshetünk még? Úgy érezzük a számvizsgálókkal, hogy minden lehetőséget körbejártunk már, de nem tudunk ennyi pénzt se beszedni a lakóktól, sem felvenni (20.000 Ft-tal több lenne a közös költség, van olyan lakás, ahol a mostaninak a duplája/triplája lenne). Kinek a felelőssége lesz, ha bekövetkezik a legrosszabb, leszakad a függőfolyosó, vagy ami ennél is aggasztóbb, hogy megsérül, vagy meghal valaki? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az egyik általam kezelt társasház földszintjén három üzlet is, de több ingatlanban iroda, sőt szeptembertől kettőben magánóvoda is működik. A társasházban csak a bejárati folyosón tudunk szeméttároló kukákat elhelyezni, de itt már a ház lakóinak szükséges edényeivel szinte minden hely foglalt. A társasháznak kötelessége-e a földszinti üzletek, vendéglátóipari helyek, valamint a lakások helyén működő vállalkozások, óvoda számára előírt és szükséges számú szeméttároló edényeknek helyet biztosítani? Az üzletek külön szerződésben szerződtek a hulladékaik elszállításáról a szolgáltatóval, közös költségüket pedig a szemétdíjjal csökkentettük. A kérdés úgy is megfogalmazható: a társasháznak kötelessége-e az ingatlanokban lévő vállalkozások működéséhez szükséges minden feltétel biztosítása? (Szellőző kémény, hulladéktárolási lehetőség, nagyobb teljesítményű energiacsatlakozás biztosítása stb.) Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség álláspontja szerint a pusztán adminisztratív teher csökkentési céllal történő jogszabály módosítási javaslat jelentős mértékben rontaná az épületek tűzbiztonságát,már rövid távon negatívan hatna azok tűzvédelmi helyzetére, valamint ellentétes lenne a tulajdonosi, tulajdonostársi, munkavállalói, az épület használói, illetve a szomszéd ingatlanok tulajdonosi érdekeivel. Az egyik legnagyobb probléma továbbá, hogy megnehezítené vagy ellehetetlenítené a hatékony tűzoltói beavatkozást! 
Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy az elmúlt hetekben az egyik, nemrég külföldi tulajdonba került társasházkezelő szoftver olyan hírlevelet küldött ki az ügyfeleinek, mely tele van hamis információval. Dr. Kiss Balázs Károlyt, a THT jogi szakértőjét kértük fel arra, hogy tételesen erősítse meg, vagy cáfolja a hírlevélben írtakat. Íme. 
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. augusztus 7-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezetet. Ebben a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére hivatkozva jelentősen szűkítenék azon gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek körét, melyeknek Tűzvédelmi Szabályzatot kellene készíteniük, valamint eltörölnék a munkavállalók éves tűzvédelmi oktatásának általános kötelezettségét. 
Az éjjel megjelent 2023. évi 116. Magyar Közlöny az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet módosítja, melynek értelmében vagy fásítani kell a parkolóhelyeket, vagy napelemekkel felszerelni. 
A közös képviselőnk, aki egyúttal társasházkezelő is, egyoldalú rendes felmondással felmondott. Kérdésünk az SZB részéről, hogy jól értelmezzük-e a társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében leírtakat, ha a felmentéséről szóló közgyűlési határozat dátumától számítjuk a kilencvenedik napot, amelynek leteltéig ügyvivőként köteles ellátni a közösség ügyeinek intézését, amennyiben a társasház nem tud korábban új közös képviselőt választani? További kérdésünk, hogy mi történik akkor, ha a közgyűlés nem fogadja el a közös képviselő felmondását, és nem hoz a felmentéséről határozatot, mivel a tulajdonosok nagy többsége nem szeretne tőle megválni és új közös képviselőt választani? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Azt hallottam, hogy minden házhoz szükséges villámhárítónak lenni! És úgy hallottam büntetnek?? Amennyiben ez így van mi ennek a határideje? - A THT kérdést teszek fel rovatában tette fel a kérdést egyik olvasónk Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
