THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Egy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem. Ha jobban megfigyeljük, szinte bármilyen szolgáltatót veszünk igénybe, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. A gazdasági társaságok mellett a társasházak életében is meghatározó az adatvédelem, de ebben az esetben néhány, közhiteles nyilvántartásból elérhető adaton túl a természetes személyek személyes adatai nem nyilvános információk. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT ingatlan- és infokommunikációs jogi szakértője válaszol a címben feltett kérdésre. 
Saját házamban vagyok közös képviselő, a tulajdonostársak közül két lakó bizalmatlanságát nyilvánította ki személyem ellen, ezért én úgy gondoltam, hogy felkérem az egyiket, hogy legyen számvizsgáló, azaz ellenőrizze le a pénzügyi elszámolásaimat. Természetesen Ő ez vállalta is! Ezért szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit kérhetek a számvizsgálónak megválasztott tulajdonos társamtól? A megválasztott számvizsgálónak milyen feladatokat kell ellátni a Társasház tevékenységére vonatkozóan? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az „Egy helyrajzi szám, három lépcsőház, három közös képviselő" esettel kapcsolatosan vetném fel egy üdülőtelepen lévő társasház helyzetét, ahol több száz albetét van 7 részközgyűlési körzetre felosztva. Az SZMSZ az alábbiak szerint rendelkezik: „A Társasház több, mint 20 épületből áll, ezért a jelen SZMSZ 7 db. részközgyűlési körzetet jelöl ki. A körzetek egyenként is önálló egységet képeznek, önálló SZMSZ-szel, költségvetéssel, ezen belül külön képzett felújítási alappal, közös képviselővel, számvizsgáló bizottsággal és eseti bizottságokkal rendelkezhetnek." Ennek megfelelően mindegyik Társasüdülő külön adószámmal, banki folyószámlával, közös képviselővel, külön gazdálkodással, közgyűléssel működik már 1999 óta társasházként, amikor az alapító okiratot és SZMSZ-t megalkották az akkori tulajdonosok. Ebben a formában törvényesen működünk-e? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházi tulajdonos vagyok. SZVB tagként, a közös képviselőtől kért pénzügyi adatok, számlázással kapcsolatos információk megadásának hiánya miatt idén lemondtam tisztségemről. De érdekelne, hogy az SZVB tag milyen adatok, információk birtokában élhet felelősen másodaláíró jogával (érvényesen kiállított számla, a számlázás jogcímét igazoló szerződés)? Mennyi idővel az adatkérést követően kell a közös képviselőtől az adatokat megkapni? Hogyan lehet elérni, hogy független pénzügyi szakértő átfogó ellenőrzést tudjon végezni a társasháznál? Tulajdonos hogyan kérheti az átfogó pénzügyi ellenőrzés elvégzését? Ha mérlegképes könyvelő gazdasági ellenőrzést végzett, de már hatályon kívüli rendeletre (224/2000 Korm. rendelet) hivatkozott a "szakvéleményében", akkor elfogadható-e szakvéleménye? A tulajdonosok, SZVB tagok "netházon" keresztül juthatnak a társasházzal kapcsolatos adatokhoz. Mennyire hiteles az onnan letöltött dokumentum, főleg ha az téves adatokat is tartalmaz? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésekre. 
A társasházak számára mindig is kihívást jelentett a kintlevőségek hatékony kezelése. A közös képviselők és a társasházkezelő cégek számára kulcsfontosságú feladat a pénzügyi stabilitás és a harmonikus közösségi együttműködés fenntartása. Ebben a cikkben független szakértőnk hatékony kezelési módszereket kínál a társasházak számára, hogy egyszerűbbé váljon a társasházkezelés. 
Az éjszaka megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. számában megjelentek szerint a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával 2024 októbere előtt nem lesz feladat, sőt, a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1-ig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja. 
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
