Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 14 15 16 17 18 ... 79 80 Következő

Földhivatali megosztás hitelfelvétel miatt 2024. augusztus 7.
Megtakarítási szerződést kívánunk kötni jövőbeni felújítás finanszírozására, majd lejáratkor még külön kölcsönt is terveztük igényelni. A társasház okmányainak átvizsgálása során azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megtakarítás lehetséges, de külön kölcsönt az alábbiak miatt nem tudják majd biztosítani. A társasház 1980-ban épült 28 lakással - ami két lépcsőházat foglal magában - ez alapján történt az alapító okirat megszerkesztése is. A társasház egy helyrajzi számon van és a lépcsőházházak külön házszámot kaptak. A két lépcsőház működése az évek során a házszám alapján különvált. így a 14-14 db lakás önállóan kért adószámot, nyitott pénzintézeti számlát, készít elszámolást, kötött közüzemi szerződést, biztosítást stb. A pénzintézet a felsoroltak ellenére változatlanul egy egységnek kezeli a társasházat, mert a földhivatali nyilvántartás a helyrajzi számot veszi figyelembe, és a hitelfelvételkor az alapján kívánja a kötelezettek körét meghatározni. Lehetőségként a földhivatal a megosztást javasolta, de ennek tervezési és járulékos költségei messze meghaladják a társasház anyagi lehetőségeit. Van valamilyen megoldás a vázolt probléma megoldására? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Szervezeti-működési szabályzat vagy alapító okirat? 2024. július 31.
A napokban vettem át egy régi, 10 lakásos társasházat. Az iratokat átnézve vettem észre, hogy nem rendelkeznek SZMSZ-szel. Ugyanakkor azt látom,hogy az alapító okiratban szabályoznak szinte minden olyan kérdést, amit egyébként az SZMSZ-ben szokás. A kérdésem a következő: a törvény szerint kötelező az SZMSZ, tehát, ha készítünk egyet, annak több pontja ellentétes vagy más lesz, mint, ahogy jelenleg az Alapító okirat rendelkezik. Melyik az "erősebb" a két dokumentum közül? Mert, ha az alapító okirat, akkor teljesen felesleges SZMSZ-t készíteni, vagy csak ugyanazt írhatom bele, mint ami az alapító okiratban van. Ugyanakkor azok a rendelkezések már elavultak (kb. 40 éves). Tisztában vagyok vele, hogy módosítani kell az alapító okiratot, de azt is tudjuk, hogy az mennyire nehézkes. Van-e más megoldás? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Alkotmánybírósági döntés született, mivel jelenleg egy joghézag miatt nem törlik a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendégek adatait 2024. július 30.
Az Alkotmánybíróság friss határozata szerint az Országgyűlés komoly mulasztást követett el a Turisztikai törvényt vonatkozásában. A döntés szerint ugyanis jelenleg nem megfelelő a szálláshelyeken megszálló vendégek személyes adatkezelésének szabályozása. A szabályozás hiányosságára egy konkrét eset hívta fel a figyelmet, amelyben egy vendég hiába kérte adatai törlését a rendszerből, a szállásadó ezt nem tudta teljesíteni. A részleteket a cikkünkben olvashatják.


Mi a teendője a leköszönő közös képviselőnek? 2024. július 24.
Tájékoztatást kérek a közös képviselői tisztség felmondásával kapcsolatos teendőkről, eljárásról, ezirányú közgyűlést összehívó meghívó napirendjének, illetve a jegyzőkönyv tervezetének a konkrét szövegezéséről. Mi legyen benne feltétlenül, mi az, ami nagyon fontos? Potenciális közös képviselők keresése a tulajdonosok, vagy az én feladatom vagy közösen célszerűbb ezt mielőbb megoldani? A leendő közgyűlés levezénylését célszerű volna másra bízni? Ha igen, akkor kire? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Meghatalmazásokkal kapcsolatos javaslat 2024. július 17.
Azt hiszem mindenki által ismert probléma a társtulajdonosok közötti szabályos meghatalmazások beszerzése, ami sok esetben szinte lehetetlen. A feltétel az lenne, hogy legalább 4 fő azonos helyen és időben tartózkodjon és jegyezze a meghatalmazást. Ez a legtöbb esetben lehetetlen, amelynek következménye, hogy nagyon ritka az a meghatalmazás, amely minden szabálynak megfelelne. Van-e olyan jogilag támadhatatlan megoldás, amely kiküszöbölné a lehetetlent? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Egyre többen keresnek fel közjegyzőt lakásbérleti szerződéssel - Miért és hogyan kerülhet a képbe közjegyző a lakáskiadás, -bérlés esetén? 2024. július 15.
A pandémia időszaka óta egyre gyakoribb, hogy a magánszemélyek közjegyzőt is felkeresnek egy társasházi lakás bérbeadásakor. Utánajártunk, hogy miért gondolják úgy egyre többen, hogy szükség van ebben a közjegyzőre, ez milyen formában történhet meg és kinek az érdekeit szolgálja?


Büntetés a szemetelőknek 2024. július 10.
260 albetétes társasházunk éves közgyűlésén napirend volt az SZMSZ módosítása. Legfontosabb része az lett volna, hogy a lépcsőházi kamerarendszer segítségével extra takarítási díjat (20.000 Ft-ot) tudjon megállapítani a közös képviselő azon lakóknak, akik a lépcsőházban szemetelnek, illemhelyiségnek használják, vagy például hogyha a kutyájuk piszkít be. A módosítási tervezet ügyvéd által ellenjegyzett volt, a közgyűlésen viszont már úgy nyilatkozott erről a pontról személyesen, hogy jogszabályi úton a közös képviselő ilyen extra díjat nem számlázhat ki, nem büntethet meg senkit. Más társasházakban tudjuk, hogy létezik ez a rendszer. Hol van az igazság? Van e lehetőség bármilyen szankció bevezetésére? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ki szavaz az elhunyt tulajdonos helyett? 2024. július 3.
Halálesettel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy közgyűlési szavazás esetén az elhunyt tulajdonostárs szavazati jogával mi történik? Ha minősített többségű négyötödös döntésre van szükség, elképzelhető, hogy senki nem szavazhat az elhunyt tulajdoni hányada nevében, amíg az örökös tulajdonjoga bejegyzésre nem kerül? Ugyanígy, ha osztatlan közös (garázstulajdon) miatt elővásárlási joga is volt az elhunytnak és harmadik személy kívánja megvásárolni az ingatlant, akkor meg kell-e várni a hagyatéki eljárás végét? Ebben az esetben akár egy évig is elhúzódhat az adásvétel. Mi erre a földhivatali gyakorlat? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlési meghívóban nem szerepelnek a felvenni kért napirendi pontok 2024. június 26.
A tulajdonosok több, mint 20 %-ának aláírásával kérvényt nyújtottunk be a közös képviselő és számvizsgáló bizottság részére, melyben kértük három napirendi pont (indoklással és határozati javaslattal) hozzáadását a következő közgyűlés (a most esedékes éves beszámoló) napirendjéhez. A közgyűlést 61 nappal az ajánlott levelünk kézhezvétele után fogja megtartani, azonban a meghívón nem szerepel a kért napirendi pontok egyike sem. Ilyen esetben: 1. Összehívható-e és összehívandó-e egy újabb közgyűlés (amire sajnos emiatt kényszerülnénk, tekintve, hogy az éves beszámoló napirendjén nem szereplő kérdésekben határozat nem hozható) egy nem tisztségviselő tulajdonos által? 2. Ha igen, arra a külsőleg szerződött (nem tulajdonos) közös képviselő/társasházkezelő meghívása kötelező-e? 3. Illetve azon közgyűlésen hozott és jegyzőkönyvbe foglalt határozatok végrehajtásáért majd a közös képviselő felelős-e? Ha a végrehajtásért ő a felelős de megtagadja, ill. nem cselekedne, mit tehetnénk majd? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Megint halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését 2024. június 14.
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.