Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 11 12 13 14 15 ... 79 80 Következő

Felújítás finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 7.
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Öt fontos dolog, amiről tudnia kell, hogy változott év végén a Társasházi törvényben 2025. január 6.
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály.

Visszacsapó szelep beszerelésének finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 2.
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


A társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartása 2025. január 15-től - THT Jogszabályfigyelő 2025. január 1.
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint.

Új jogszabályi rendelkezések a háztartási méretű kiserőművek által megtermelt villamos energia mennyiségének megállapításáról és a rendszerhasználati díjvisszatérítés elszámolása kapcsán – THT Jogszabályfigyelő 2024. december 30.
A december 30-a éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról című jogszabály. A szóban forgó kormányrendelet - több más közt - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet. Vhr.) módosítását is tartalmazza, amelyben a jogalkotók társasházakkal kapcsolatos rendelkezéseket is elhelyeztek.

Karácsonyi ajándék: 2025. január 1-jétől több helyen is módosul a Társasházi törvény - THT Jogszabályfigyelő 2024. december 23.
A december 20-i Magyar Közlönyben megjelent salátatörvényben - ami a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is megbújik, és más jogszabály is kiegészül társasházakkal kapcsolatos rendelkezéssel. A változásokat cikkünkben részletezünk.


A közös képviselő teendője a településképi követelmények megsértése esetén, társasházi energiaközösségek, babaváró támogatás - THT Jogszabályfigyelő 2024. december 27.
Több jogszabály is módosult 2024. december 23-án, amelyek érintik mind a társasházakat, mind pedig a közös képviselőiket. Jogszabályi változás figyelésünk friss eredményét alábbi cikkünkben közöljük.

Padlástér beépítése utáni megváltozott tulajdoni hányadok - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 17.
Társasházunkban néhány tulajdonos - a lakóterület bővítése céljából - a közös tulajdonú padlásteret beépítette és összenyitotta a lakásával. A beépített padlástér a mai napig közös tulajdon, így a beépítők tulajdoni hányada változatlan maradt. A társasházi törvény rendelkezése szerint:„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik."Szeretnénk módosítani az SZMSZ-t az igazságosabb teherviselés érdekében, a következő módon: A tető illetve a kémények felújításának költségeit a tulajdonostársak lakóterületük arányban viselik, továbbá, hogy a lakóterületbe beleértendő az albetét alapterülete és az albetét tulajdonosa, vagy jogelődje által beépített padlás alapterületének összege.Kérdéseim: 1. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok a fenti SZMSZ-módosítást? 2. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok azt a közgyűlési határozatot, amely a fenti módosítás alapján számukra nagyobb hozzájárulást ír elő a felújításhoz? 3. Alkalmazható más költségnemekre is az a szabály, hogy a tulajdoni hányad helyett a lakóterületük arányában viseljék a költséget tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Balesetveszélyes zárt kerítés - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 10.
Egyik társasházam teremgarázs feljárója mellett egy teljesen zárt kerítés került kialakításra, ami sajnos a kilátást a felérkező autók számára akadályozza (balesetveszélyes, mert jobbról egyirányú az út). Van-e bármilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy a kerítés mennyire legyen átlátható? Sajnos sem az OTÉK-ban, sem a helyi rendeletek között sem találtam erre vonatkozóan utalást, csak azt, hogy a telek jobb oldala a tulajdonosé, de részletekbe nem mennek, hogy az milyen kivitelezésű legyen. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kéménybélelés költségének felosztása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 3.
A társasházamban több gyűjtőkémény van. A közgyűlés leszavazta a kéménybélelést a közös költség terhére. Egy gyűjtőkéményre öt lakás csatlakozott az eredeti terv alapján. A legfelső lakásban mikor elromlott a kazán, elektromos kazánra váltott, mivel a többiek nem akartak részt vállalni a kéménybélelés költségeiből. Most elromlott ugyanezen az ágon egy másik kazán is, így kénytelenek mégiscsak béleltetni a kéményt. A kérdésem az lenne, hogy a kéménybélelés költsége négy- vagy ötrészre oszlik ebben az esetben, mivel a legfelső szinten lévő lakó elektromos kazánnal fűt, de gázórája még van, mivel a tűzhely még gázüzemű. Tud nekem ebben segíteni? Kötelezhető az a tulajdonos is a költségek hozzájárulásához, ahol még működik jelenleg a régi turbós kazán? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.