THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint. 
A december 30-a éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról című jogszabály. A szóban forgó kormányrendelet - több más közt - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet. Vhr.) módosítását is tartalmazza, amelyben a jogalkotók társasházakkal kapcsolatos rendelkezéseket is elhelyeztek. 
Aki most ingatlant elad, jól járhat, mert elképzelhető, hogy még csak most kezdődik az igazi árhorror az ingatlanpiacon. Az ingatlanárak ősszel tovább emelkedtek, és decemberben 2,5%-kal drágultak az előző hónaphoz képest - derül ki egy ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. A legnagyobb drágulás az új építésű lakásoknál és házaknál volt tapasztalható. Az eladók már beárazták a jövő évben várható lakáspiacot érintő intézkedéseket. 
Megérkezett az összehasonlítás, amin Magyarország is szerepel. Az ingatlanvásárláshoz szükséges megtakarítási idő Európában jelentős eltéréseket mutat, attól függően, hogy melyik országban élünk - derül ki az Euronews friss cikkéből. A tanulmány az ingatlanárakon belül a házak árait vetette össze az átlagos nettó havi jövedelmekkel, figyelembe véve az inflációt és a „reál" jelzálogkamatokat, tehát az inflációval korrigált hitelkamatokat. 
Nagy átalakulások várhatók a hazai lakáspiacon 2025-ben. Az ingatlankereslet robbanását fogja előidézni, hogy a kamatkörnyezet javul, a lakástámogatási rendszert bővítik, az állami kötvényekből felszabadul 500-1000 milliárd forint, az önkéntes magán-nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat a lakáspiacra öntik. Ennek köszönhetően pedig talán soha nem látott szintre emelkednek majd a hazai ingatlanárak. 
2025-ben nagy átalakulásokra számíthatunk a hazai lakáspiacon, amelyet számos új kormányzati intézkedés is elősegít. Jövőre és a következő években robbanásszerű ingatlankeresletre lehet számítani, amit számos körülmény idéz elő. Az előrejelzések szerint a lakáspiac soha nem látott mértékben élénkülhet, ami a hazai ingatlanárak rekordmagas szintre emelkedését is hozhatja. Sorra vesszük, mi az ami jelenlegi tudásunk szerint katalizálhatja a piacot. 
A korábbi bejelentéseknek megfelelően a kormány módosítja a Babaváró hitel maximális életkori határát 2025. január 1-jétől. A változás lényegében a feleség életkori határának megemelését jelenti, így a házaspárok szélesebb köre számára válik elérhetővé a támogatás. A módosítást a 437/2024. (XII. 23.) Kormányrendelet tartalmazza, amely december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben. 
Az Országgyűlés december 17-i ülésén elfogadta az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot, amely - december 23-án meg is jelent a Magyar Közlönyben - több fontos intézkedést vezet be a zöldenergia hasznosítása, a napelemes rendszerek elterjedése, valamint a gázcsatlakozások kezelésének hatékonyabbá tétele érdekében. Az új szabályozás célja, hogy a társasházakban élő családok számára megkönnyítse a napelemes rendszerek telepítését, valamint a háztartási méretű kiserőművek termelését mérhetővé tegye, ezáltal hozzájárulva a piaci áramárak csökkenéséhez és az energiaköltségek csökkentéséhez. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
