THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
A pénztár szabályzat egyértelműen előírja hogy pénztár ellenőrnek nem szabad kijelölni: - aki utalványozási feladatokat lát el és akinek a fizetési számla felett hitelintézeti aláírási joga van valamint aki a fizetési számla- és könyvelésében részt vesz. Ugyanakkor a pénztári ellenőr feladata a pénzmozgások megtörténte után - többek között - annak az ellenőrzése is, hogy a be- és kifizetések a szabályszerű utalványozás után történtek, a be- és kifizetések utáni - nyilvántartás szerinti - pénzkészlettel a tényleges pénzösszeg megegyezik-e vagy sem stb. A pénztári ellenőr tehát az utalványozó tevékenységét is ellenőrizni köteles. Lehet egy számvizsgáló egyszerre mindkettő? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasó kérdésére. 
Saját házamban vagyok közös képviselő, a tulajdonostársak közül két lakó bizalmatlanságát nyilvánította ki személyem ellen, ezért én úgy gondoltam, hogy felkérem az egyiket, hogy legyen számvizsgáló, azaz ellenőrizze le a pénzügyi elszámolásaimat. Természetesen Ő ez vállalta is! Ezért szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit kérhetek a számvizsgálónak megválasztott tulajdonos társamtól? A megválasztott számvizsgálónak milyen feladatokat kell ellátni a Társasház tevékenységére vonatkozóan? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Svédország azon kevés országok egyike, amely szinte minden területen jó példával jár elől. Itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, emellett a svédek előkelő helyet foglalnak el számos nemzetközi összehasonlításban, ami a gazdasági versenyképességet, az egészségügyet, az oktatást, a környezet-tudatosságot, a szabadságjogokat, az egyenlőséget, az emberi nyitottságot és általában az életminőséget illeti. 
Cikksorozatunk korábbi részeiben a magánszálláshellyé alakítás 4 lépéséről volt szó. Most pedig annak a kérdésnek a megválaszolásához szeretnénk információkat adni, amely nyilvánvalóan mindenkiben felmerült, hogy tényleg megéri-e lakásunkból apartmant csinálni 2023-ban, azaz magánszálláshelyként működtetni azt? 
Háromrészes cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy ha már jól körbejártuk a témát és meghoztuk a döntést, hogy a meglévő és kihasználatlan lakásunkban magánszállás-szolgáltatást fogunk indítani 2023-ban, azt hivatalosan hol kell elkezdeni és milyen sorrendben kell haladunk, mivel a lépések egymásra épülnek. Ebben a részben a hátralévő lépésekről fogunk bővebben írni. 
Cikksorozatunkban, annak is az első részében a rövid távú kiadásról vagy üdültetésről, népi nevén „erbéenbézésről" lesz szó, pontosabban az addig való eljutáshoz szeretnénk ezzel a cikkünkkel segítséget nyújtani, de egy példán keresztül sorra vesszük az ehhez kapcsolódó kiadásokat is, hogy mindenki maga el tudja dönteni, neki megérné-e belefogni. Aki tehát azt fontolgatja, hogy belevág, ezt az írást elolvasva már sok meglepetés nem érheti. 
Egy 15 lakásos társasháznál 2 hete választottak meg a lakók közös képviselőnek. Megválasztásom után vettem át a társasház iratait Alapító Okiratot is viszont Szervezeti-Működési Szabályzata nincs ennek a lépcsőháznak, illetve adószáma sincs. Iratátadás után derült ki, hogy a mellette lévő kettő 15-15 lakásos lépcsőházakkal egy helyrajzi számon van társasháznak nyilvántartva. A másik kettő háznál is más-más a közös képviselő. Mind a hárman üzletszerűen végezzük a társasház kezelést. Az egyik lépcsőház képviselője kért adószámot az Ő által képviselt háznak. A kérdésem a következők lennének. Törvényesen működhet-e így a társasház 3 közösképviselővel, illetve a jövő évre vonatkozó beszámolási kötelezettségnél problémát fog-e jelenteni a házaknak? Amennyiben így nem működhet a Társasház, kérem írja meg, hogy mit kell tenni házaknak, hogy törvényesen tudjon működni. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A közös képviselőnk, aki egyúttal társasházkezelő is, egyoldalú rendes felmondással felmondott. Kérdésünk az SZB részéről, hogy jól értelmezzük-e a társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében leírtakat, ha a felmentéséről szóló közgyűlési határozat dátumától számítjuk a kilencvenedik napot, amelynek leteltéig ügyvivőként köteles ellátni a közösség ügyeinek intézését, amennyiben a társasház nem tud korábban új közös képviselőt választani? További kérdésünk, hogy mi történik akkor, ha a közgyűlés nem fogadja el a közös képviselő felmondását, és nem hoz a felmentéséről határozatot, mivel a tulajdonosok nagy többsége nem szeretne tőle megválni és új közös képviselőt választani? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Nemrég vásároltam egy lakást egy 120 albetétes, újépítésű kertvárosi társasházban, és az első közgyűlésen - habár el lett fogadva a tulajdonostársak által a 2023-as évi költségvetési terv - többünknek szemet szúrt egy szerződés, mely a beruházó és már csak a hasonló cégnévből is valószínűsíthetően a beruházóval hasonló érdekkörből álló Kft-vel között köttetett. A szerződés szerint a ház havonta 2 millió Ft + áfa összeget kell, hogy fizessen a cégnek többek között gondnoki tevékenységért, illetve nem garanciális hibák elhárításáért, illetve a garanciális kapcsolattartásért is. Emellett többünk véleménye szerint a szerződésben olyan rendszerek felügyelete is szerepel, mint tevékenység (pl rádiós vízóra leolvasó rendszer), amit amúgy elvégeznek maguk a szolgáltatók is direktben. Emellett furcsa, hogy nem kell elszámolnia a cégnek a havi munkákkal, illetve a garanciális ügyintézés kiszervezését is meglehetősen aggályosnak tartjuk. Továbbá szintén furcsa, hogy a szerződés határozott időre, három évre van kötve, de rendes felmondással mégis felmondható. Mi ilyenkor a teendő az ügyvéd úr szerint? Legális ez a megoldás? A közös képviselet közölte, hogy amíg ő a közös képviselő, addig ez a szerződés nem mondható fel. Nem összeférhetetlen ez? Nem felújítási alapba kellene fizetnünk ezt az összeget a társasház számlájára inkább? Dr. Kiss Balázs Károly és Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértői válaszolnak az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
