XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo: Készül az új társasházi törvény!2022. november 17. |
|---|
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának köszöntője után Dr. Bogdán Tibor kormánybiztos tartott előadást a készülő új Társasházi Törvény kapcsán. Az elmondottakra közel 1000 ember volt kíváncsi a helyszínen.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
A budapesti Lurdy Ház konferenciaközpontjának kapui ma már reggel fél 9 óta nyitva vannak, hiszen ekkor kezdődött a XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo, ahol aktuális témákat fejtegető szakmai előadások, izgalmas kiállítók és kiváló látógatóközönség van.
Az előadások moderátora Szilber Szilvia társasházi szakértő, aki 10 óra után pár perccel adta át a színpadot Banai Ádámnak, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának, aki köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank már 7-8 éve foglalkozik ingatlanokkal, hiszen a lakhatás és a lakóingatlanok kérdésköre rendkívül fontos: a megfelelő körülmények ugyanis befolyásolják az életünket, a munkánkat és az ország teljesítőképességét is. A Covid-világjárvány drasztikusan megváltoztatta a lakhatási kérdéskört, de az biztos, hogy továbbra is kiemelten kell foglalkozni ezzel a területtel. A Magyar Nemzeti Bank ezt meg is teszi, a héten jelenik meg az aktuális lakáspiaci jelentés. A trendek kirajzolódtak, a piac fordulóponthoz érkezett, hiszen a kereslet csökkent, az áremelkedés lassult, illetve az energiahelyzet miatt szakadás is lesz: a jó energetikai ingatlanok sokkal keresettebbek lesznek azoknál, mint amelyekről ez nem mondható el. A társasházak kapcsán Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a társasházi felújítások témakörével is foglalkozik, a folyamat már több éve elkezdődött. Jelenleg csak nagyon hosszú megújulási idővel lehet számolni, illetve nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból azok a legjobb ingatlanok, amelyek már most is léteznek, viszont az állomány felújítása elengedhetetlen, ebben pedig maguknak a társasházaknak is szerepet kell vállalniuk. Főleg, mert a felmérések szerint ma Magyarországon rengeteg ember él alacsony energiabesorolású társasházakban.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója Ezt követően Dr. Bogdán Tibor gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos lépett a színpadra, aki a Társasházi Törvény kapcsán osztotta meg a gondolatait. A kormánybiztos felidézte, hogy legutóbb 2013-ban, az új Polgári Törvénykönyv kapcsán lett volna aktualitása a Társasházi Törvény átalakításának, de sajnos csak kisebb változások történtek. Nost viszont van lehetőség arra, hogy a törvény érdemben megújuljon, hiszen 2024. február elsejével a hazai ingatlannyilvántartási rendszer is átalakul. Most kezdődik egy körülbelül féléves időtartam, amikor a javaslatokat meg lehet fogalmazni, ezzel kapcsolatban a kormánybiztos a rendezvény résztvevőinek hozzájárulására is számít. A javaslatok 2023 őszéig biztosan a Parlament elé fognak kerülni. A kormánybiztos több problémás területre is felhívta a figyelmet. A társasházi döntéshozatali mechanizmus sokszor le van bénítva, így a terület nehézségétől függetlenül meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályokon lehet-e változtatni. Vizsgálni kell az alapító okirat és a szervezeti működési szabályzatokat, illetve az egyes kérdéskörök kapcsán el kell dönteni, hogy minek melyik dokumentumtípusban van helye. Ráadásul az efféle kérdésekre nem csak a már létező, hanem a megalapítás előtt álló, építés közben lévő társasházaknál is gondolni kell, hogy a finanszírozhatóság megoldott legyen, a vevők érdekei, jogai pedig ne sérüljenek.
Dr. Bogdán Tibor gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos Fontos kérdéskör az elővásárlási jog során fellépő értesítés: mit fogad el a Földhivatal és mit a Bíróság, a jelenlegihez képest indokolt a jelentős változás. Ebben segítséget nyújthat, ha végre pont kerül az egyik legfontosabb kérdésre, a társasházak jogi személlyé alakulására. A kormánybiztos szerint ezt mindenképpen meg kell oldani attól függetlenül is, hogy egyébként egy életképes alternatívát jelent a világviszonylatban sokkal népszerűbb lakásszövetkezeti forma, ami egy fejlett jogi konstrukciót jelent. Az előadás legfontosabb üzenete viszont összességében talán az volt, hogy a jogalkotó várja a szakmában dolgozó, gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek véleményét: a kormánybiztos azt kérte, hogy ezeket markánsan artikulálva, érthetően megfogalmazva szedjék össze az érintettek, lehetőleg ne egyéni vélemények, hanem kisebb-nagyobb közösségek strukturált javaslataiként. A THT vállalta, hogy ezen igényeket összeszedi és továbbítja az érintetteknek, a törvényjavalasi űrlapot ide kattintva tudják letölteni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának köszöntője után Dr. Bogdán Tibor kormánybiztos tartott előadást a készülő új Társasházi Törvény kapcsán. Az elmondottakra közel 1000 ember volt kíváncsi a helyszínen.




Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































