THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató?2026. február 26. |
|---|
 Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
Hogyan lett 50 ezer forintból vízkorlátozási fenyegetés? Egy 12 lakásos szegedi társasház lakói 2024 decemberében értesítést kaptak a Szegedi Vízmű Zrt.-től: a szolgáltató közölte, hogy díjtartozás miatt korlátozhatja az ivóvíz-szolgáltatást. A követelés alapja csapadékvíz-elvezetési díj volt, amely a vitatott időszak végére mintegy 50 ezer forintra nőtt. A konfliktus gyökere az épület jogi és műszaki „átmeneti" időszaka. A társasház alapító okirata 2024 szeptemberében készült el, és ezt követően indult a közművek átírása a kivitelező nevéről a társasházra. Az épületben azonban két üzlet - egy iroda és egy kozmetika - is működött, amelyek csak 2025 elején váltak le a közös főmérőről. A szolgáltató álláspontja szerint ebben az átmeneti időszakban nem lakossági díjszabás volt érvényben, ezért csapadékvíz-elvezetési díjat számított fel. A közös képviselő viszont úgy véli, a társasház jogállása végig lakossági volt, így a díj jogalapja eleve kétséges. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a szolgáltató levelezésében többször ellentmondásos információk jelentek meg: egy ponton még azt közölték, hogy nincs tartozás, később azonban újabb és újabb felszólítások érkeztek. Mi a csapadékvíz-díj jogi alapja? A vitában kulcsszerepet játszik, hogy egyáltalán milyen feltételekkel számíthat fel ilyen díjat a szolgáltató. Dr. Poprádi Péter ügyvéd szerint a szolgáltató üzletszabályzata alapján a csapadékvíz-elvezetési díj tipikusan akkor merül fel, ha a felhasználó szabálytalanul vezeti el az esővizet - például a szennyvízhálózatba. Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztói minősítés a döntő, hanem az, történt-e szabálytalan műszaki megoldás. Ha igen, akkor akár lakossági felhasználóval szemben is kiszabható díj. Ha viszont nincs ilyen műszaki hiba, a követelés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az ügyvéd hangsúlyozta: a társasház fogyasztói státusza önmagában egyértelműen lakossági, még akkor is, ha az épületben üzletek működnek. A tényleges felhasználás az egyes albetétek szintjén lehet releváns, nem az egész ház besorolásánál. Korlátozható-e a víz egy vitatott díj miatt? A lakók számára a legaggasztóbb kérdés az volt, hogy egyáltalán megengedhető-e a vízkorlátozás ilyen helyzetben. Az üzletszabályzat szerint díjtartozás esetén a szolgáltató elvileg korlátozhatja a szolgáltatást, de nem mindegy, hogy mely fogyasztóval szemben. Ha a lakások külön szerződéssel rendelkeznek, azok ellátását általában nem lehet a társasház közös tartozása miatt korlátozni. A szakértő szerint egy 50 ezer forintos tartozásnál a vízkorlátozás különösen aránytalannak tűnik, hiszen a szolgáltatónak számos egyéb behajtási eszköze van, például fizetési meghagyás vagy peres eljárás. Hatósági és békéltetési utak - egyelőre eredmény nélkül A közös képviselő panaszt nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal-hoz, amely azonban elutasította azt. A Békéltető Testület eljárása pedig megszűnt, mert az ügyet nem találták lefolytathatónak ebben a formában. Így jelenleg a legreálisabb jogi út a bírósági eljárás marad, amely azonban idő- és költségigényes. Mit tehet egy társasház hasonló helyzetben? A szakértő szerint ilyen ügyekben három szempontot érdemes mérlegelni. Az első a szolgáltatás folyamatossága: a víz alapvető közszolgáltatás, ezért nem érdemes olyan helyzetet előidézni, amely a lakók mindennapi életét veszélyezteti. A második a jogérvényesítés stratégiája: sok esetben célszerű a vitatott összeget ideiglenesen befizetni, majd bíróságon visszakövetelni, mert így elkerülhető a szolgáltatás megszakítása. A harmadik a műszaki háttér tisztázása: ha valóban szabálytalan csapadékvíz-elvezetés áll a díj mögött, annak megszüntetése általában engedélyezési és műszaki kérdés, nem jogvita. A vita azóta új fordulatot vett A Szegedi Vízmű Zrt. végül nem korlátozta az ivóvíz-szolgáltatást, miután a Pacsirta utcai társasház - a lakók készülékeinek védelme érdekében - befizette a vitatott követelés egy részét, mintegy 16 ezer forintot. A közös képviselő továbbra is fenntartja, hogy lakossági felhasználóra csapadékvíz-elvezetési díj nem róható ki, különösen szerződés hiányában, míg a szolgáltató szerint jogszabályi alapon jár el. A felek jelenleg a felügyeleti hatóság folyamatban lévő eljárásának eredményére várnak, amely eldöntheti, hogy a követelés jogszerűen érvényesíthető-e. Forrás: Kossuth Rádió |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
