Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Túlértékelte szerepét - Megszűntették a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát 2015. július 5.
Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján.
Megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján. A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz. A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít. A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal. A kar hivatali szervének vezetőjére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így többek között nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja. Továbbá a hivatali szerv vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes. A törvény részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással. A törvény szerint ha a bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzésének céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható. Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését. A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében néhány év múlva a végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek meg kell szerezniük a jogi végzettséget, továbbá ez lesz a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezésének egyik feltétele. A végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezheti tevékenységét, az ilyen irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. A törvény célja az indoklás szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott; a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. Továbbá a kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben, ezért a közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős határozatok végrehajtásának kötelezettségétől az azzal való szembeszegülés felé. Az előterjesztésben foglaltak nagy része a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba. MTI

Túlértékelte szerepét - Megszűntették a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát

2015. július 5.

Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján.

Megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara

A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít.

A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal.

A kar hivatali szervének vezetőjére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így többek között nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja. Továbbá a hivatali szerv vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.

A törvény részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással.

A törvény szerint ha a bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzésének céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható.

Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.

A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük.

A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében néhány év múlva a végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek meg kell szerezniük a jogi végzettséget, továbbá ez lesz a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezésének egyik feltétele.

A végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezheti tevékenységét, az ilyen irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.

A törvény célja az indoklás szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott; a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. Továbbá a kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben, ezért a közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős határozatok végrehajtásának kötelezettségétől az azzal való szembeszegülés felé.

Az előterjesztésben foglaltak nagy része a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.
MTI

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.