Tófalvi György, Techem: A megnövekedett energiaköltségek csökkentésének lehetőségei távfűtéses és központi fűtéses épületekben2022. december 21. |
|---|
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A fűtés-koszerűsítés mellett korábban is sok érv szólt, kisebb környezeti terhelés, jobb komfortérzet, alacsonyabb számlák. Ez viszont mára átfordult, ráadásul igencsak drasztikus irányba: a korszerűsítés manapság azért szükséges, hogy a lakosság a jövőben is ki tudja majd fizetni a számlákat. Fűtés-korszerűsítés alatt egyébként egy nagyobb épületben a strangszabályozók cseréjét, a termosztatikus szelepek beépítését és a költségmegosztók felszerelését értjük. Bár össze lehet foglalni, a folyamat rendkívül komplex, mindenek előtt egy hidraulikai beszabályoztatási tervet kell készíttetni egy megfelelő tervezővel, be kell építeneni, majd később a tervek alapján be is kell szabályozni a már említett strangszabályozókat, majd jöhetnek a termosztatikus radiátorszelepek annak érdekében, hogy a hőmérsékletet tényleg lehessen helyiségenként állítani. Érdemes radiátor torlókat is beépíteni annak érdekében, hogy ha a fűtési szezonban tönkremegy egy radiátor, akkor ne kelljen az egész rendszert leüríteni a javításhoz vagy a cseréhez. A korszerűsítés gyakorlatilag mindenkinek ajánlott, de ahol átfolyós, egycsöves rendszer van, ott a legkevesebb a kérdés, hiszen 30%-ot is meghaladó mértékben lehet csökkenteni az energiafogyasztást. A költségeket társasházi környezetben mindenképp fogyasztásarányosan kell elszámolni, illetve szükség van egy okos költségmegosztó rendszerre is, ennek hiányában a felújítás iránti elkötelezettség nehezen teremthető meg. Ahol a korszerűsítés már megtörtént, ott is érdemes lehet gondolkodni különféle okos megoldásokban, amelyekkel tovább csökkenthető a fogyasztás. A termosztatikus radiátorszelepekkel például tényleg kiválóan beállítható minden egyes helyiség hőmérséklete, és érdemes is ezzel foglalkozni, éjszaka, illetve a távollétünkben nem kell olyan magas hőmérséklet: de ha egy szelep nem okos, ezt a szabályozást napi szinten, manuálisan kell megtennünk. Szerencsére vannak azonban okostelefonról vezérelhető, programozható megoldásokat, a jelenlegi energiaárak mellett ezeket ma már nem csak a legnagyobb teljesítményű radiátorral rendelkező helyiségbe, hanem mindenhova érdemes lehet telepíteni. Az okos megoldások a vízmérésben is megjelennek, elsősorban a maradványvíz kérdése kapcsán van jelentőségük ezeknek az eszközöknek. Egy okos vízmérési rendszerrel és távleolvasással akár 3% alá is csökkenthető a maradványvíz mértéke, ami jelentős megtakarítás lehet a társasháznak. További megtakarításoknak adhatnak helyet a melegvíz cirkulációs rendszerek, amelyeket társasházi szinten gyakran elhanyagolnak: MTCV termosztatikus cirkulációs szelepek alkalmazásával viszont hatékonyabá tehetők a rendszerek. A működési elv nagyon egyszerű, amennyiben a rendszerben a víz már felmelegedett, a szelep lezár vagy csökkenti az áteresztést, így csökken a hőveszteség is. A központi fűtéssel rendelkező épületeknél megtakarítást eredményezhet az adapterm nevű megoldás is, amely kizárólag Techem költségmegosztókkal használható. A működési elv itt sem bonyolult: mivel a rendszer ismeri az összes radiátor hőmérsékletét, abban az esetben, ha a rádiátorok többsége el van zárva, a rendszer képes csökkenteni a bepumpált fűtővíz hőmérsékletét, amiből a lakók semmit sem fognak észlelni, viszont a csőrendszeren csökken a hőveszteség, így azonos komfortérzet mellett a rendszer használata 8-10%-os megtakarítást eredményezhet. Nem szabad elfelejteni az okos mérési rendszereket sem, amelyek használatával a lakók közvetlen visszacsatolást kapnak, nem csak a szezon végén derül ki, hogy mekkora volt a fogyasztás, hanem bármikor be lehet avatkozni, arról nem is beszélve, hogy így látható, ha valahol hibás vagy manipulált elem van a rendszerben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 





































