Barion Pixel

Tisztázódik a devizás szerződések sorsa – szűk körre vonatkozik a Kúria döntése

2025. július 15.
A Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata átláthatóbbá és egységesebbé teszi a devizaalapú fogyasztói szerződések érvénytelensége esetén követendő bírósági gyakorlatot. Nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó.

Sokan értelmezték úgy az Európai Unió Bíróságának devizahiteles ügyben hozott döntését, hogy az összes árfolyamkockázati tájékoztatás nélküli szerződés semmis, és a fogyasztóknak „mindent vissza" jár. A Kúria friss jogegységi határozata azonban kimondja: csak azoknál a szerződéseknél alkalmazható az uniós értelmezés szerinti elszámolás, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja a megfelelő tájékoztatás teljes hiányát vagy tisztességtelenségét. A döntés világossá teszi, hogy nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó.

Nem mindenki szerződése semmis: a bizonyítás a kulcs

A Kúria kifejezetten hangsúlyozza, hogy a mostani állásfoglalás kizárólag azokra az ügyekre alkalmazható, ahol a fogyasztó a bíróság előtt sikeresen bizonyítja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem történt meg, vagy az nem volt világos és érthető. 

A határozat szerint:

„Az állásfoglalás tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást."

Ez azt jelenti, hogy nem minden devizaalapú hitel- vagy lízingszerződés válik automatikusan érvénytelenné – a tájékoztatás tényleges tartalma, és annak megértése a döntő szempont.

Nem lesz automatikus érvényesítés: hatályossá nyilvánítás az alapértelmezés

A Kúria egyértelműen kimondja, hogy ha a szerződés a tisztességtelen tájékoztatás miatt érvénytelen, annak jogkövetkezménye nem lehet automatikusan az eredeti állapot visszaállítása (pénzek visszafizetése, a szerződés teljes semmissége), hanem az ún. hatályossá nyilvánítás. Ez az elszámolás úgy történik, mintha a szerződés érvényes lett volna, de a feleknek kölcsönösen vissza kell adniuk egymásnak, amit kaptak. Hitel esetén ez a bank részéről a törlesztések és egyéb díjak visszatérítését, a szerződő fél részéről pedig a folyósított tőke visszafizetését jelenti.

A határozat így fogalmaz:

„A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés vagy lízingszerződés érvénytelensége esetén - ha a szerződés az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés tisztességtelensége miatt válik érvénytelenné - a bíróság [...] hatályossá nyilvánítja a szerződést."

A bíróság tehát megállapíthatja az érvénytelenséget – de választás elé állít

Ha a fogyasztó kifejezetten kéri, hogy a szerződést mégis érvényesítsék, azt csak tudatos és tájékozott döntés alapján teheti meg. Ez akkor lehet előnyös, ha az adós úgy látja, hogy a szerződés feltételei – akár árfolyamveszteség mellett is – neki még mindig jobbak, mint a teljes visszaszámolás.

A fogyasztónak tehát lehetősége van az érvényesítés választására, de ez nem automatikus, és nem lehet rá hivatkozni bíróságon anélkül, hogy azt egyértelműen és önkéntesen kérné. 

A Kúria kifejti:

„Ha a fogyasztó a szerződés érvényessé nyilvánítását kéri, a bíróság a szerződés érvényessé nyilvánítása előtt vizsgálja, hogy a fogyasztó [...] szabad akaratából, megfelelő tájékoztatás alapján kéri-e az érvényesítést."

Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó vállalja az árfolyamkockázatot is, ha az érvényesítés mellett dönt. A bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy az ügyfél értette-e, miről mond le ezzel.

Piaci reakció: az OTP szerint őket nem érinti a döntés

Az OTP Bank a Kúria jogegységi határozatára reagálva közölte, hogy az uniós ítélet és a mostani magyar döntés kizárólag azokra a devizahitel-szerződésekre vonatkozik, ahol a pénzügyi intézmény nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Álláspontjuk szerint ez nem érinti az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi szerződéseit, mivel azokban az árfolyamkockázatot világosan bemutatták, az ügyfelek pedig az erről szóló nyilatkozatokat aláírták.

További híreink


Ősszel költöztethetjük ki védett lakótársainkat - Útmutató az épületekben élő denevérekhez 2025. szeptember 17.
Az esték a városban is gyakran tartogatnak váratlan találkozásokat a denevérekkel, legyen szó egy-egy lépcsőházba tévedt példányról, vagy egy egész kolóniáról, amely a ház szerkezetében talált otthonra. Mit tehetünk ilyen esetben, és mi a jogszerű módja a kiköltöztetésüknek? Vagy hogyan alakíthatunk ki denevérbarát társasházat?

Közös képviselőnek jelentkezne? A THT-n most három társasház is keres! 2025. szeptember 16.
Jelenleg három társasház is új közös képviselőt keres a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében, mindhárom Budapesten.

Ez a program várja Önt október 16-án a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO rendezvényen 2025. szeptember 16.
Október 16-án rendezzük meg a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-t, ahol a társasházakat érintő hasznos szakmai előadások mellett lehetőség nyílik tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre is.

Környezettudatos gondolkodás a társasházak közös tereiben 2025. szeptember 16.
A szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szempont, a fenntartható életmód elengedhetetlen része. Különösen a társasházakban jelent komoly kihívást a rendszeres és szabályos gyűjtés, ahol a lakók osztoznak a konténereken. Egy jól szervezett rendszer azonban jelentősen hozzájárulhat a tisztább, rendezettebb környezethez.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Hetedszer hosszabbított kamatstop: a nagybankok az Alkotmánybírósághoz fordultak 2025. szeptember 15.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe.

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

Tartós komfort, apró beruházás: előtetővel teljes a kép 2025. szeptember 9.
A bejárat a ház arca: itt születik az első benyomás, és itt találkozik mindenki az időjárással. Egy jól megválasztott előtető egyszerre ad védelmet és rendezett, gondozott összképet. Nem luxus, hanem praktikus, hosszú távon megtérülő fejlesztés, amely a lakók kényelmét és a közös területek állapotát is javítja.

Benépesülnek a „szellemvárosok”, szorul a hurok az Airbnb körül: Madrid átalakuló arca 2025. szeptember 8.
Spanyolország fővárosa, Madrid és környéke súlyos lakhatási válsággal és gyors ütemű átrendeződéssel néz szembe. Miközben a megfizethető lakásokért küzdő középosztály a városhatárokon túli, egykor "szellemvárosokként" elhíresült településekre kényszerül, a kormányzat kemény fellépéssel igyekszik szabályozni a rövid távú lakáskiadást.

Már lehet regisztrálni a 2025. szeptember 18-i eHÁZ FÓRUM-ra 2025. szeptember 5.
2025. szeptember 18-án újra lehetőséget kínálunk az eHÁZ szoftver összes funkciójának megismerésére. Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Lakhatás, politika, felelősség – Mit tanulhat Európa Finnországtól? 2025. szeptember 4.
Helsinkiben gyűltek össze 2025 júniusában a lakáspolitika nemzetközi szakértői és döntéshozói, hogy a 46. UIPI Kongresszuson közösen gondolkodjanak a fenntartható lakhatás európai jövőjéről. A rendezvény egyik fő célja a finn tapasztalatok megosztása volt, miközben a résztvevők azt is megvitatták, milyen szerepet vállalhat az Európai Unió a lakáspolitika alakításában.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Tájékoztatási kötelezettség társasházakban 2025. szeptember 2.
A társasházak mindennapi működéséhez elengedhetetlen a pontos, egyértelmű és rendszeres tájékoztatás. A közös költség értesítők, lakógyűlési meghívók, felújítási tájékoztatók, szolgáltatói hirdetmények - mind-mind meg kell, hogy találják a helyüket.

Pályázati lehetőség társasházaknak! (x) 2025. szeptember 2.
Elindult a Klímabarát kert pályázat!

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Egy rendezetlen szakma napi problémái, avagy tényleg így kell dolgozni a 21. században? 2025. augusztus 28.
Felvételsorozat kilencedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Sándor Viktória az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke - Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Megjelent a THT július-augusztusi száma 2025. augusztus 26.
A nyári időszakban több, a társasházakat és az ingatlanpiacot közvetlenül érintő változás is napvilágot látott. A legnagyobb érdeklődés a háromszázalékos Otthon Start hitel bevezetését kísérte, de emellett a kiemelt beruházássá nyilvánítás új szabályai, valamint a helyi önazonosság védelmét célzó önkormányzati rendeletek is jelentős szakmai vitákat generáltak. A szabályozási környezet gyors változása mellett a THT életében is fontos szerkesztőségi változás történt.

Autó töltés megvalósítása plusz feladatok és társasházi beruházás nélkül? (x) 2025. augusztus 26.
Az elektromos autó töltés kérdése egyre több társasházban felmerül, kialakítása azonban gyakran költséges a háznak és sok plusz feladatot jelent a közös képviselőnek.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások