Barion Pixel

Társasházak mindig aktuális tűzvédelmi kérdései

2021. szeptember 1.
Lestyan2.png.jpgA TTOE (Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete) 2021. július 26-án második online konferenciáját tartotta arról, hogyan lehet törvényesen, illetve energiahatékonyan működtetni a társasházakat a pandémia ideje alatt. Az online konferencia, mint forma elengedhetetlen volt, hiszen az országjáró körút során sokaknak nem adatott meg a lehetőség a személyes részvételre.

A tűzvédelem mindig is aktuális volt és mindig is aktuális lesz a társasházak tekintetében, hiszen, ha tűzeset történik egy ekkora épületben, az mindenkire valós veszélyt jelenthet. Lestyán Mária építésztervező szakmérnök, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségtől segít a jelenlegi problémák felismerésében és ezek megoldásaiban.


A társasházkezelők felelőssége tűzvédelmi szempontból
Ugyebár ez egy folyton változó jogi környezetben jelenik meg, amely nem csak tűzvédelmi, ugyanúgy építésügyi jogszabályokkal is összefüggésben van. Amíg az emberrel nem történik meg a probléma, addig fel sem tudja mérni, milyen kihatása lehet egy tűzesetnek a társasházra, akár egy kis mértékű tűz is tragédiához vezethet.

 
A lakástüzek statisztikáját természetesen vezetik, ebből Lestyán Mária összeállított egy aktualizált táblázatot az elmúlt időszakok tekintetében:

Lestyan1.png

Éves szinten körülbelül hétezer lakástűzesettel lehet számolni, ebből az első félévben már 3815 meg is történt, melyből 263 esetben panellakás esett áldozatul. Az ilyen társasházak (panelek) kiemelt veszélynek vannak kitéve, amennyiben még nem estek át felújításon, szigetelésen, illetve nyílászárócserén. A legfőbb okok közé tartoznak a nyílt láng használatából eredő esetek (öngyújtó, gyufa, főzés stb.). Ezt követik az elektromos eredetű tüzek, majd a fűtési rendszerek meghibásodásából adódó esetek, valamint a dohányzással kapcsolatos felelőtlenség.


Kis tűzből is lehet nagy tragédia
2017-ben történt a Grenfell Tower ügyetragikus tűzesete, amelyet egy kigyulladt hűtőszekrény okozott. Az épület olyan szinten leégett, hogy minden egyes lakónak mindene odaveszett, ki kellett költözniük, hiszen az épület életveszélyessé vált.


Az épület nem megfelelő konstrukciója, energetikai felújítása és a tűzvédelmi hiányosságok tették lehetővé azt, hogy ilyen szintű tragédia következzen be. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy mi történik az adott épülettel. Lehetőség van a lebontásra, az újjáépítésre, illetve ki intézi az őrzését és az állagmegóvást. A másik hatalmas probléma a környezetszennyezés, ugyanis ebben az esetben például még 140 méteres környezetben is találtak rákkeltő anyagokat.

 
Az Egyesült Királyságban még 700.000 ember él hasonló homlokzatú épületben. Nagy a társadalmi felháborodás, még ma sincs egyértelmű döntés azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a teendő. A Brit kormány támogatást, illetve hitelt biztosít az ilyen épületek átalakítására attól függően prioritásban, melyik mennyire veszélyes jelenleg. Az ilyen esetek nem csak az adott ingatlant érintik, a környéken az összes lakóépület jelentős értékcsökkenéssel nézhet szembe.

 
Hazai gondok
Nem kell messzire menni, ha tűzesetről van szó. A Kodály Köröndön történt eset a tetőtér értékesítését követően történt. Amikor egy ilyen régi bérházat értékesítenek az önkormányzatok, akkor a házak a maguk hiányosságaival kerülnek eladásra. Ez nem csupán tűzvédelmi, hanem állékonysági hiányokat is jelent. Itt a függőfolyosók felújítása volt kifejezetten indokolt, ezért 2000-ben úgy döntöttek, hogy eladják a tetőteret, az épület felújításáért cserébe.

 
„Bontások, csődbe menetelek és leállt munkafolyamatoknak köszönhetően kialakult egy tűzvédelmileg kockázatos állapot, mivel a tűzgátló szerkezeteket elbontották." - mondta Lestyán Mária


Ezek után be is következett a tragédia, hiszen gyakorlatilag tűzvédelmileg minden attribútum hiányzott, így szinte elkerülhetetlen volt. A biztosítással is hatalmas probléma volt, hiszen ez egy építési területen történt és a biztosítás nem egy építésszerelési biztosítás volt, hanem a társasháznak a normál épületbiztosítása. Itt is egy nagyon kis apró munkálat közben okozott elképesztő károkat. 90 lakásból kellett évekre kiköltöznie a lakóknak, gyakorlatilag mostanában fejezik be a munkálatokat, a tetőtérben végül 44 luxuslakást tudtak kialakítani. Ez egyébként nem egy átlagos társasház, hiszen világörökségi épületről van szó, amit az önkormányzat aktívan meg kíván óvni. Sajnos nem minden társasház ilyen szerencsés. Egy átlagos esetben leginkább a lakókra hárulnak a költségek.

 
Ebben az esetben is az egyik legfontosabb kérdés volt, hogy ki kártalanítja a lakókat. A kivitelező felelősségbiztosítása sok esetben nem terjed ki az ilyen esetekre.

 
Léteznek szerencsésebb esetek is. Nemrégiben a Kiscelli utcában volt egy tetőtéri tűz, ahol 24 lakónak kellett ideiglenesen kiköltözni. A tűzoltóknak viszonylag rövid időn belül sikerült elhatárolni a tűz terjedését a tető megbontásával. A tűz oltása mindig vízzel jár, így az alatta lévő lakások ezt megszenvedik akarva, akaratlanul.


Tűzvédelemmel érintett területek
• Bármilyen építési tevékenység végzése az épületben és környezetében
• Gépészeti és villamos rendszerek karbantartása, felülvizsgálata, utólagos átvezetések meglévő építményszerkezeten
• Kémények ellenőrzése, hibák javítása, szellőző rendszerek tisztítása
• Menekülési útvonalak és feltételek biztosítása
• Használati szabályok betartása, betartatása
• Klíma egységes elhelyezése
• Tűzveszélyes tevékenységek végzése
• Tűzveszélyes tevékenység végzése
• Beépítésre kerülő építési termékek ellenőrzése, minősítő dokumentumok megléte, eltakart szerkezetek átvétele
• Szükség esetén építési napló vezetésében való részvétel, bejegyzés
• Építés szerelési biztosítás megkötése
• Tűzvédelmi szabályzat, házirend elkészítése, betartás, betartatás
• Tűzoltói beavatkozási feltételek biztosítása
• Tűzvédelmi felülvizsgálat, karbantartás, üzemeltetői ellenőrzés
• Tűztávolság biztosítása, tűztávolságon belüli tárolás megakadályozása
• Tűzvédelmi célú feliratok, jelölések fenntartása
• A szükséges dokumentumok aktualizálása, pl. SZMSZ
Ezek mind összetett problémák, így összetett megoldásokat igényelnek. Társasházkezelői szempontból felmerülhetnek bizonyos kérdések, hiszen ahány probléma, annyi jogszabályi kapcsolat létezik. Még a probléma kialakulása előtt fontos az SZMSZ pontosítás és felújításiok alapok képzése!


A felmerülő kérdések lehetnek:
• Tűzvédelmi
• Életvédelmi
• Állagvédelmi
• Munka és balesetvédelemi
• Gazdasági
• Felelősségi
• Kötelezettségi
• Engedélyezési


Az SZMSZ Társasházi törvény a hatásköröket, jogokat és kötelezettségeket foglalja magában. Ezeket mindig érdemes időben leszabályozni a későbbi félreértések elkerülése érdekében. A közös képviselő, vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. Tisztázni kell a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára vonatkozó részletes szabályokat, illetve a házirendet is.

 
A Tűzvédelmi törvény kimondja, hogy minden magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek kötelező betartani a tűzvédelmi szabályokat attól függetlenül, hogy a házirend tartalmazza-e, vagy sem. Ezeket a szabályokat különösen fontos tisztázni, amennyiben építkezés kezdődik egy társasházban.

 
A háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó-üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

Jókarbantartási kötelezettség
A jókarbantartási tevékenység jogszabályi fogalma: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka [191/2009. (IX. 15.) Korm. Rend. 2. § d) pont].


Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény

a) Jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégezni, és
b) Rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot folyamatosan biztosítani [191/2009. (IX. 15.) Korm. Rend. 34. § 5. bek.].


A jókarbantartási kötelezettség teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint - arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel - felülvizsgáltatni
a) a tűzbiztonság,
b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
c) a használati biztonság,
d) a zaj és rezgés elleni védelem,
e) az energiatakarékosság és hővédelem,
f) az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint [191/2009. (IX. 15.) Korm. Rend. 34. § 6. bek.]. A hatóság az építmény tulajdonosát kötelezheti a szükséges munkálatok és egyéb intézkedések elvégzésére.


Felelősség
A közös képviselőnek erkölcsi felelőssége van olyan szempontból, hogy megtett-e mindent a közösség érdekében. Polgári jogi felelőssége is van, ha valamilyen kötelezettség teljesítését önhibájából mulasztotta el, vagy nem az elvárható gondossággal járt el, és ennek következtében a társasháznak vagy a tulajdonostársaknak kárt okoz. Továbbá büntetőjogi felelőssége is felmerülhet, ha életet vagy testi épséget veszélyeztető karbantartási munka a közös képviselő mulasztásából maradt el, és ebből fakadóan baleset következik be.

 

A tűzvédelmi előírást nem azért kell betartatni/betartatni, mert kötelező, hanem az élet és vagyonvédelem a cél.


Az OTSZ, azaz az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az elvárt biztonsági szintet tartalmazza, illetve 12 meglévő Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kapcsolódik hozzá, amelyek még a napjainkban is módosulnak, tehát érdemes nyomon követni a változásokat. Körülbelül 1500 oldalas ismerettel kellene rendelkeznie egy közös képviselőnek, aki magára vállalja ezt a felelősséget, ezért inkább érdemes tűzvédelmi szakembert bevonni, hiszen nekik pontosan ennek átfogó ismerete a feladatuk.


Eldöntendő kérdések építési tevékenység esetén
• Az építési tevékenység végzéséhez szükséges e építési engedélyezési eljárás lefolytatása?
• Építési engedély nélkül végezhető tevékenység esetén szükség van e eltérési engedélyre?
• Az építési tevékenység egyszerű bejelentési eljárás alapján valósul meg?
• Éépítési tevékenység végzéséhez szükség van e kivitelezési dokumentációra?
• Éépítési tevékenység végzésével összefüggésben szükség van e jóváhagyási eljárásra?
• Amennyiben korábban mérnöki módszerrel (pl. szimulációval) igazolták a megfelelőséget az építési tevékenységgel összefüggésben szükség van e új szimulációra?
• Az építési tevékenységgel összefüggésben meglévő szerkezet átalakítása eseték szüksége van e szakági tervezésre, tűzvédelmi tervezői, szakértői igazolásra?
• A választott műszaki megoldások igazolási módja!


Ezeket a válaszokat csak a tűzvédelmi szakember fogja tudni egzakt módon megválaszolni. A bevonására azért is van elkerülhetetlenül szükség, hogy a felelősséget olyan ember viselje, aki szakmailag tapasztalt és átlátja az ezzel kapcsolatos problémákat.


Mitől függ - mikor, mire és milyen - szakági tervezőre lesz szükség?
A tervezett épület paramétereitől, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeitől, a szükséges engedélyektől, a beépítésre kerülő építési termékektől, szerkezetektől, a szerkezetek típusától, épületben betöltött szerepétől (pl. teherhordó, vagy vázkitöltő fal), szerkezeti kapcsolatoktól, igazolási módjuktól, illetve meglévő építményszerkezetek igazolási kötelezettségétől - módjától. Mindezek ismeretére a szerződéskötés pillanatában van szükség!


A közös képviselőknek a kivitelezés során el kell kérni minden olyan tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségi igazolást, amire szükség van, illetve az alap tervezési paraméterektől eltérő tervezési paramétereket igazolni kell, ilyenek például a többletterhek, installációk, tetőbeépítés stb.).


Amennyiben bárki jobban bele szeretné ásni magát a témába, az „Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői" műszaki irányelv adhat megfelelő iránymutatást és válaszokat.

 

Aki még nem tette meg, a tűzvédelmi házirendet feltétlenül nézze át és dolgozza át szakember segítségével!


Tűzoltási felvonulási terület, út lezárása
Ebből általában mindig probléma szokott lenni, hiszen a parkolóhelyek száma egyre inkább maximalizálódik, ahogy a járművek száma is növekszik. Többféle megoldás is található erre. Létezik sorompós/kapus megoldás, amely áramszünet esetén automatikusan nyílik, illetve felfestés és kitáblázás szokott a leggyakoribb lenni. Emellett a menekülési útvonalak szabadon tartása és pontos megjelölése, felmatricázása, és vésznyitógombok elhelyezése is kiemelkedően fontos.

 
További problémákat okozhatnak: a kémények, szellőzőrendszerek, parkolás tisztázása, tűzcsapok környezetének szabadon tartása, kukatároólás, szemétledobó, a szintek jelölése, dohányzás tiltása, lift használata tűz esetén, villanyóra és gázóra szekrények üresen tartása, tűzgátló ajtók kialakítása/fenntartása, tűzoltókészülékek elhelyezése, hő és füstelvezetés, fali tűzcsapok, virágok, rácsok/lezárások. Ezekkel minden nap találkozhatnak a közös képviselők, melyekkel kiemelten foglalkozni kell, ha szeretnék elkerülni az esetleges tragédiát, pereskedést, vagy bármilyen nemű jogi procedúrát.


További információk:
• maria.lestyan@rockwool.com
• Tel.: +36 30 4741702

További híreink


Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.

http://www.mitoe.hu
A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások