Barion Pixel

Szoftverkárosultak: megvettem, de mégsem?

2022. november 21.
szoftverkarosultak.jpgPiaci becslések szerint ma a magyarországi társasházkezelők közel 70 százaléka már használ valamilyen szoftvert a társasházak pénzügyi adatainak nyilvántartására, ami több esetben könnyebbséget, átláthatóságot és adminisztrációs teher csökkenést, más szempontból viszont kitettséget jelent. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy hogyan válasszunk társasházi szoftvert és az előnyök élvezése mellett - az eddigi tapasztalatok alapján - hogyan védhetők ki az ezzel járó kockázatok.

Az elmúlt évben meglehetősen felbolydult a társasházkezelő szoftverek piaca, számos új piaci szereplő jelent meg ezen a fronton, ráadásul több hazai cég, vagy megoldás külföldi tulajdonba került. Amíg a régi motorosok esetében viszonylag ismert a funkcionalitás, tulajdonosi háttér, struktúra, illetve a rendelkezésre álló kompetencia, fejlesztési és támogatási erőforrás, úgy az új belépők esetében nyilvánvaló kockázatként értékelendő a piac valódi ismerete, illetve az új belépők által kínált megoldások működőképessége.

Kinél van az adat?

Amennyiben a régóta - több mint 10 éve - piacon lévő szoftvereket kínáló cégek között gondolkodunk, úgy ez esetben is érdemes pár fontos szempontot figyelembe venni a választásnál. Az elmúlt hónapokban rebbent fel a hír, hogy két hazai szoftvert is eladtak a tulajdonosok, melynek következtében a társasházak adatfeldolgozói az egyik napról a másikra külföldi cégek tulajdonában álló vállalatok lettek, kvázi a társasházak, vagy társasházi lakástulajdonosok tudta, beleegyezése nélkül.

A témában a THT Dr. Dávid Péter infokommunikációs szakjogászt (www.fintechjog.hu) kérdezte, aki kérdésünkre elmondta, hogy az adatbázis átadás külföldre történő értékesítése estén azt kell vizsgálnunk, hogy az adatbázis megvásárló cég ez Európai unión belül honos társaság, vagy nem európai uniós tagállamba (harmadik ország) történik az adattovábbítás. „Szoftver értékesítést érintő jogügyletek során vizsgálni kell, hogy a szoftver tartalmaz-e személyes adatokat magába foglaló adatbázist. Abban az esetben, ha szoftver értékesítést érintő jogügylet tartalmaz személyes adatokat tartalmazó adatbázist is, úgy az értékesítés folyamán az adatkezelő személyében is változás következik be. Ilyen esetekben szükséges az adatkezelésében érintettek megfelelő GDPR-ban előír tartalommal történő tájékoztatása, valamint az adattovábbítás jogalapjának meghatározása és a továbbítható adatok körének meghatározása. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) számos esetben vizsgálta az adatbázisok átruházásának kérdéskörét, tipikusan weboldalak átruházása esetén. Az adatbázisok átruházása egyben az adatkezelők személyében történő változást jelent, amely így az adatkezelők közötti adattovábbításnak minősül. A társasházi szoftverek tekintetében ez annyiban különbözik, hogy itt az adatkezelők a társasházkezelők, egyedül az adatfeldolgozó változik, mely ha új jogi személy lesz, akkor az adatkezelő és az új adatfeldolgozó közötti jogviszonyt kell tisztázni. Ha a jogi személy - azaz az üzemeltető cég - nem változik, csak annak a tulajdonosi szerkezete, akkor ilyen kötelezettség nincsen. Az Európai Unión belüli adattovábbításra úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belül történne az adattovábbítás, mivel ez EU-n belül egységesen a GDPR rendelkezései az irányadóak. Az Európai unión kívüli országba történő adattovábbítás esetén a GDPR V. fejezetének valamennyi rendelkezését alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára a GDPR-ban garantált védelem szintje ne sérülhessen. Személyes adatokat harmadik országba akkor jogosult továbbítani az adatbázis értékesítő társaság, ha az Európai Bizottság határozatával megállapította, hogy a harmadik ország védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély (GDPR 45. cikk)." - fogalmazott Dr. Dávid Péter

Az adatfeldolgozó megváltozásán kívül nagyobb baj az, hogy mivel az egyes akvizíciók, cégvásárlások az új tulajdonos szempontjából egyértelműen üzletszerű profitszerzés céljából történnek meg, így a tranzakciót általában - mint minden hasonló tranzakciónál - áremelés, vagy árazási struktúra változás szokták követni. Nem történt ez másképp az említett két társasházkezelői szoftver esetében sem: az anno a társasházak, vagy társasházkezelők által egy összegben megvásárolt szoftverek egyik pillanatról a másikra havidíjasakká váltak, melynek kapcsán joggal érezheti és érzi magát is átverve sok ügyfél, hiszen amit már egyszer kifizetett, miért kellene még egyszer - vagy havonta - kifizetni.

„Egy szoftver iránti elköteleződés előtt mindig vizsgálni kell, hogy a szoftverfejlesztő által kínált csomagok milyen licensz feltételeket kínálnak. Ezek a feltételek a szoftver vásárlási, vagy szolgáltatási szerződésben határozzák meg, hogy a vásárlónak milyen jogosultságai vannak a megvásárolt szoftvertermék tekintetében, például hány számítógépre telepíthető a szoftver, mennyi felhasználó jogosult a szoftver használatára, azon eszközök számossága, amiről egyidőben egy licensz alapján érhető el a szoftver, a felhasználó jogosult e a szoftver módosítására, továbbfejlesztésére stb. Amennyiben a szoftver fejlesztője a szoftver távoli használatát korlátozza, akadályozza esetleg letiltja, úgy minden esetben először tekintsük át a szoftverhez tartozó licensz tartalmát. Amennyiben a szoftver licensz alapján nem jogosult a szoftver fejlesztő a távoli hozzáférés korlátozására/letiltására, úgy ilyen irányú tevékenységével szerződésszegést követ el. Ilyenkor a felhasználó jogosult a szoftver fejlesztőjével szemben fellépni és kérni a szolgáltatás haladéktalan helyreállítását, illetve jogi úton keresztül a szolgáltatás kieséséből eredő felmerült kárát követelni." - fogalmazott a THT kérdésére Dr. Dávid Péter, infokommunikációs szakjogász.

Szoftver, vagy szoftverszolgáltatás?

A probléma gyökere ott leledzik, hogy a szoftverkészítők egy része még egy évtizeddel ezelőtt is azon régi modell alapján vágott bele a társasházkezelői program készítésbe, miszerint egy összegben értékesíti azt, majd - sokszor évente változó - éves frissítési díjért cserébe tartja karban, fejleszti azokat. Ezek a modellek a XXI. századi informatika világában - mikor is hónapról hónapra változnak az informatikai ökoszisztémák és új szolgáltatások jelennek meg - már elavultak, aki már egy kicsit is előre látott az elmúlt években, az mindenképp havidíjas felhő-alapú szoftverszolgáltatásokat fejlesztett, az egyszeri díjas, hosszútávon a fejlesztéseket és ügyféltámogatást illetően fenntarthatatlan szoftver eladás helyett. Hazánkban az első teljesen felhő-alapú társasházkezelő szoftver a 2000-es évek végén jelent meg, ezt követően pedig sokan csak évekkel később kapcsoltak az új technológia kapcsán. A felhőszolgáltatások egyértelmű előnye, hogy bármikor, bárhonnan használhatók, a fejlesztés távolról történik, hátránya viszont, hogy ha nincs internet, akkor a szolgáltatás nem elérhető, így ezek igénybevételekor mindig érdemes az irodában „pót"-mobil internetet is tartani. Ugyanakkor a felhő-alapú szolgáltatások térnyerését a „házi" készítésű, vagy régebben egy összegben megvásárolt szoftverek elavulása is egyértelműen előnybe helyezi, hiszen a folyamatos jogszabályi környezetváltozás és a hónapról hónapra megjelenő, innovatív pénzügyi technológiai megoldások integrálása egy lokális, az egy összegben megvásárolt szoftvereket akár hónapok alatt is elavulttá, vagy szélsőséges esetben használhatatlanná tehet.

Mi a teendő, ha „átverve" érezzük magunkat?

A hazai társasházi digitális transzformáció alapvetően már végbement, a szoftverszolgáltatók közül volt olyan, aki - az ajtóberúgásos havidíjas átállás helyett - a meglévő DOS-os programja mellé kezdett el fejleszteni felhő-alapú változatot, de van még a mai napig olyan szereplő a piacon, aki az egyszeri díjért megvásárolható szoftvert mindenestül odaadja. Ez utóbbi az előbb említett - egyszer csak átállunk havidíjasra - kockázat mellett mindenképp magában hordozza azt a fajta veszélyt is, hogy ha nem történik meg az átállás, akkor motiváció híján egyszer csak leállnak a fejlesztések és a programból előbb utóbb váltanunk kell egy másik, korszerű megoldásra. Az egyszer már kifizetett programok esetében tehát egyfajta időzített bombán ülnek a társasházak és társasházkezelők: vagy egyszer csak megszűnik ezen szoftverek támogatása, vagy pedig havidíjassá válnak, amik kapcsán jogosan érezheti magát átverve az ügyfél: minek fizessek azért, amit már megvettem egyszer?

„A szoftver fejlesztője az adott szoftver felhasználási szerződésében rögzíti a támogatással és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos vállalásait, melyek számára nézve kötelező erejűek, így ezen vállalások nem vagy csupán részben történő teljesítése esetén szerződésszegést követ el, mellyel szemben a felhasználó jogosult fellépni. Abban a nem várt esetben, ha a szolgáltató nem a felek között létrejött szerződésben foglaltak szerint jár el, eltér a szerződésben foglaltaktól vagy a nem a szerződésben rögzített szolgáltatást nyújtja, abban az esetben szerződésszegést követ el. A szerződésszegés többféle következménnyel járhat, a kisebb mértékű szerződésszegéstől, mely általában észrevétlenül vagy következmények nélkül marad, egészen a jelentős súlyú szerződésszegés esetéig, mely tekintetében a szerződésszegő fél komoly következményekkel számolhat. Szerződésszegés esetén a szerződében rögzített feltételeket kell megvizsgálni, melyet a felek szerződésszegés esetére kötöttek ki, ilyenek tipikusan a kötbér fizetése, a kártérítés vagy akár a szerződés felmondásának lehetősége. Amennyiben a felek között jogvita alakul ki, úgy polgári bírósághoz vagy választott bírósághoz fordulhatnak a jogvitájuk eldöntése érdekében." - fogalmazott Dr. Dávid Péter. „A hatályos jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy a károsultak összefogjanak és többen lépjenek fel a jogsértővel szemben, ezt hívja a polgári jog pertársaságnak. Pertársaság akkor jön létre, ha egy perben több felperes vagy alperes vesz részt. A pertársaság előnyei közé tartozik, hogy a károsultaknak nem szükséges külön-külön pert indítaniuk, a követelésüket egy eljárásban tudják érvényesíteni. A hatékonyabb fellépés és érdek érvényesítés mellett az eljárási költségek így minimalizálhatóak és minden fél számára idő- és költségmegtakarítást jelent ez a forma." - mondta kérdésünkre Dr. Dávid Péter.

6 szempont, amire figyelnünk kell a szoftver választásánál

1. A cég legyen legalább 5 éve a piacon, tudjon felmutatni kisebb és nagyobb referenciákat is.

2. Kérjünk mindig demót és próbáljuk ki az adott szoftvert, ne higgyünk a marketing üzeneteknek!

3. Lehetőleg hazai tulajdonosi szerkezetű cég legyen a szoftver tulajdonosa és üzemeltetője, hiszen egy EUR-Ft árfolyam ingadozás is nagymértékben hatással lehet a későbbi árra.

4. Lehetőség szerint felhő-alapú, havidíjas megoldást válasszunk, ahol hazai szervereken legyen tárolva minden adat. A havidíjas megoldás előnye, hogy a fejlesztőknek folyamatosan érdekükben áll a fejlesztés és az ügyfelek támogatása, ráadásul nincs szükség saját infrastruktúra üzemeltetésre és nagyobb egyszeri beruházásra sem, melyet követően bármikor meggondolhatja magát a fejlesztő cég.

5. Csak olyan szoftvert válasszunk, ahol magunk is bármikor kinyerhetjük Excel-be az adatokat, egy esetleges váltás esetén. Ugyanígy győződjünk meg az adatok napi mentéséről is a szolgáltató által.

6. A társasház pénzügyi adatainak meglétének folytonossága a társasház alapvető érdeke, ezért lehetőség szerint mindig a társasházra szerződjünk a szoftverszolgáltatási szerződésben!



A cikk megjelent a THT - Társasházi Háztartás 2022. novemberi számában.

További híreink


Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.

http://www.mitoe.hu
A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Budapest XVI. kerületében is korlátozni fogják, hogy ki létesíthet lakcímet 2025. október 29.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások