Barion Pixel

Szoftverkárosultak: megvettem, de mégsem?

2022. november 21.
szoftverkarosultak.jpgPiaci becslések szerint ma a magyarországi társasházkezelők közel 70 százaléka már használ valamilyen szoftvert a társasházak pénzügyi adatainak nyilvántartására, ami több esetben könnyebbséget, átláthatóságot és adminisztrációs teher csökkenést, más szempontból viszont kitettséget jelent. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy hogyan válasszunk társasházi szoftvert és az előnyök élvezése mellett - az eddigi tapasztalatok alapján - hogyan védhetők ki az ezzel járó kockázatok.

Az elmúlt évben meglehetősen felbolydult a társasházkezelő szoftverek piaca, számos új piaci szereplő jelent meg ezen a fronton, ráadásul több hazai cég, vagy megoldás külföldi tulajdonba került. Amíg a régi motorosok esetében viszonylag ismert a funkcionalitás, tulajdonosi háttér, struktúra, illetve a rendelkezésre álló kompetencia, fejlesztési és támogatási erőforrás, úgy az új belépők esetében nyilvánvaló kockázatként értékelendő a piac valódi ismerete, illetve az új belépők által kínált megoldások működőképessége.

Kinél van az adat?

Amennyiben a régóta - több mint 10 éve - piacon lévő szoftvereket kínáló cégek között gondolkodunk, úgy ez esetben is érdemes pár fontos szempontot figyelembe venni a választásnál. Az elmúlt hónapokban rebbent fel a hír, hogy két hazai szoftvert is eladtak a tulajdonosok, melynek következtében a társasházak adatfeldolgozói az egyik napról a másikra külföldi cégek tulajdonában álló vállalatok lettek, kvázi a társasházak, vagy társasházi lakástulajdonosok tudta, beleegyezése nélkül.

A témában a THT Dr. Dávid Péter infokommunikációs szakjogászt (www.fintechjog.hu) kérdezte, aki kérdésünkre elmondta, hogy az adatbázis átadás külföldre történő értékesítése estén azt kell vizsgálnunk, hogy az adatbázis megvásárló cég ez Európai unión belül honos társaság, vagy nem európai uniós tagállamba (harmadik ország) történik az adattovábbítás. „Szoftver értékesítést érintő jogügyletek során vizsgálni kell, hogy a szoftver tartalmaz-e személyes adatokat magába foglaló adatbázist. Abban az esetben, ha szoftver értékesítést érintő jogügylet tartalmaz személyes adatokat tartalmazó adatbázist is, úgy az értékesítés folyamán az adatkezelő személyében is változás következik be. Ilyen esetekben szükséges az adatkezelésében érintettek megfelelő GDPR-ban előír tartalommal történő tájékoztatása, valamint az adattovábbítás jogalapjának meghatározása és a továbbítható adatok körének meghatározása. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) számos esetben vizsgálta az adatbázisok átruházásának kérdéskörét, tipikusan weboldalak átruházása esetén. Az adatbázisok átruházása egyben az adatkezelők személyében történő változást jelent, amely így az adatkezelők közötti adattovábbításnak minősül. A társasházi szoftverek tekintetében ez annyiban különbözik, hogy itt az adatkezelők a társasházkezelők, egyedül az adatfeldolgozó változik, mely ha új jogi személy lesz, akkor az adatkezelő és az új adatfeldolgozó közötti jogviszonyt kell tisztázni. Ha a jogi személy - azaz az üzemeltető cég - nem változik, csak annak a tulajdonosi szerkezete, akkor ilyen kötelezettség nincsen. Az Európai Unión belüli adattovábbításra úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belül történne az adattovábbítás, mivel ez EU-n belül egységesen a GDPR rendelkezései az irányadóak. Az Európai unión kívüli országba történő adattovábbítás esetén a GDPR V. fejezetének valamennyi rendelkezését alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára a GDPR-ban garantált védelem szintje ne sérülhessen. Személyes adatokat harmadik országba akkor jogosult továbbítani az adatbázis értékesítő társaság, ha az Európai Bizottság határozatával megállapította, hogy a harmadik ország védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély (GDPR 45. cikk)." - fogalmazott Dr. Dávid Péter

Az adatfeldolgozó megváltozásán kívül nagyobb baj az, hogy mivel az egyes akvizíciók, cégvásárlások az új tulajdonos szempontjából egyértelműen üzletszerű profitszerzés céljából történnek meg, így a tranzakciót általában - mint minden hasonló tranzakciónál - áremelés, vagy árazási struktúra változás szokták követni. Nem történt ez másképp az említett két társasházkezelői szoftver esetében sem: az anno a társasházak, vagy társasházkezelők által egy összegben megvásárolt szoftverek egyik pillanatról a másikra havidíjasakká váltak, melynek kapcsán joggal érezheti és érzi magát is átverve sok ügyfél, hiszen amit már egyszer kifizetett, miért kellene még egyszer - vagy havonta - kifizetni.

„Egy szoftver iránti elköteleződés előtt mindig vizsgálni kell, hogy a szoftverfejlesztő által kínált csomagok milyen licensz feltételeket kínálnak. Ezek a feltételek a szoftver vásárlási, vagy szolgáltatási szerződésben határozzák meg, hogy a vásárlónak milyen jogosultságai vannak a megvásárolt szoftvertermék tekintetében, például hány számítógépre telepíthető a szoftver, mennyi felhasználó jogosult a szoftver használatára, azon eszközök számossága, amiről egyidőben egy licensz alapján érhető el a szoftver, a felhasználó jogosult e a szoftver módosítására, továbbfejlesztésére stb. Amennyiben a szoftver fejlesztője a szoftver távoli használatát korlátozza, akadályozza esetleg letiltja, úgy minden esetben először tekintsük át a szoftverhez tartozó licensz tartalmát. Amennyiben a szoftver licensz alapján nem jogosult a szoftver fejlesztő a távoli hozzáférés korlátozására/letiltására, úgy ilyen irányú tevékenységével szerződésszegést követ el. Ilyenkor a felhasználó jogosult a szoftver fejlesztőjével szemben fellépni és kérni a szolgáltatás haladéktalan helyreállítását, illetve jogi úton keresztül a szolgáltatás kieséséből eredő felmerült kárát követelni." - fogalmazott a THT kérdésére Dr. Dávid Péter, infokommunikációs szakjogász.

Szoftver, vagy szoftverszolgáltatás?

A probléma gyökere ott leledzik, hogy a szoftverkészítők egy része még egy évtizeddel ezelőtt is azon régi modell alapján vágott bele a társasházkezelői program készítésbe, miszerint egy összegben értékesíti azt, majd - sokszor évente változó - éves frissítési díjért cserébe tartja karban, fejleszti azokat. Ezek a modellek a XXI. századi informatika világában - mikor is hónapról hónapra változnak az informatikai ökoszisztémák és új szolgáltatások jelennek meg - már elavultak, aki már egy kicsit is előre látott az elmúlt években, az mindenképp havidíjas felhő-alapú szoftverszolgáltatásokat fejlesztett, az egyszeri díjas, hosszútávon a fejlesztéseket és ügyféltámogatást illetően fenntarthatatlan szoftver eladás helyett. Hazánkban az első teljesen felhő-alapú társasházkezelő szoftver a 2000-es évek végén jelent meg, ezt követően pedig sokan csak évekkel később kapcsoltak az új technológia kapcsán. A felhőszolgáltatások egyértelmű előnye, hogy bármikor, bárhonnan használhatók, a fejlesztés távolról történik, hátránya viszont, hogy ha nincs internet, akkor a szolgáltatás nem elérhető, így ezek igénybevételekor mindig érdemes az irodában „pót"-mobil internetet is tartani. Ugyanakkor a felhő-alapú szolgáltatások térnyerését a „házi" készítésű, vagy régebben egy összegben megvásárolt szoftverek elavulása is egyértelműen előnybe helyezi, hiszen a folyamatos jogszabályi környezetváltozás és a hónapról hónapra megjelenő, innovatív pénzügyi technológiai megoldások integrálása egy lokális, az egy összegben megvásárolt szoftvereket akár hónapok alatt is elavulttá, vagy szélsőséges esetben használhatatlanná tehet.

Mi a teendő, ha „átverve" érezzük magunkat?

A hazai társasházi digitális transzformáció alapvetően már végbement, a szoftverszolgáltatók közül volt olyan, aki - az ajtóberúgásos havidíjas átállás helyett - a meglévő DOS-os programja mellé kezdett el fejleszteni felhő-alapú változatot, de van még a mai napig olyan szereplő a piacon, aki az egyszeri díjért megvásárolható szoftvert mindenestül odaadja. Ez utóbbi az előbb említett - egyszer csak átállunk havidíjasra - kockázat mellett mindenképp magában hordozza azt a fajta veszélyt is, hogy ha nem történik meg az átállás, akkor motiváció híján egyszer csak leállnak a fejlesztések és a programból előbb utóbb váltanunk kell egy másik, korszerű megoldásra. Az egyszer már kifizetett programok esetében tehát egyfajta időzített bombán ülnek a társasházak és társasházkezelők: vagy egyszer csak megszűnik ezen szoftverek támogatása, vagy pedig havidíjassá válnak, amik kapcsán jogosan érezheti magát átverve az ügyfél: minek fizessek azért, amit már megvettem egyszer?

„A szoftver fejlesztője az adott szoftver felhasználási szerződésében rögzíti a támogatással és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos vállalásait, melyek számára nézve kötelező erejűek, így ezen vállalások nem vagy csupán részben történő teljesítése esetén szerződésszegést követ el, mellyel szemben a felhasználó jogosult fellépni. Abban a nem várt esetben, ha a szolgáltató nem a felek között létrejött szerződésben foglaltak szerint jár el, eltér a szerződésben foglaltaktól vagy a nem a szerződésben rögzített szolgáltatást nyújtja, abban az esetben szerződésszegést követ el. A szerződésszegés többféle következménnyel járhat, a kisebb mértékű szerződésszegéstől, mely általában észrevétlenül vagy következmények nélkül marad, egészen a jelentős súlyú szerződésszegés esetéig, mely tekintetében a szerződésszegő fél komoly következményekkel számolhat. Szerződésszegés esetén a szerződében rögzített feltételeket kell megvizsgálni, melyet a felek szerződésszegés esetére kötöttek ki, ilyenek tipikusan a kötbér fizetése, a kártérítés vagy akár a szerződés felmondásának lehetősége. Amennyiben a felek között jogvita alakul ki, úgy polgári bírósághoz vagy választott bírósághoz fordulhatnak a jogvitájuk eldöntése érdekében." - fogalmazott Dr. Dávid Péter. „A hatályos jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy a károsultak összefogjanak és többen lépjenek fel a jogsértővel szemben, ezt hívja a polgári jog pertársaságnak. Pertársaság akkor jön létre, ha egy perben több felperes vagy alperes vesz részt. A pertársaság előnyei közé tartozik, hogy a károsultaknak nem szükséges külön-külön pert indítaniuk, a követelésüket egy eljárásban tudják érvényesíteni. A hatékonyabb fellépés és érdek érvényesítés mellett az eljárási költségek így minimalizálhatóak és minden fél számára idő- és költségmegtakarítást jelent ez a forma." - mondta kérdésünkre Dr. Dávid Péter.

6 szempont, amire figyelnünk kell a szoftver választásánál

1. A cég legyen legalább 5 éve a piacon, tudjon felmutatni kisebb és nagyobb referenciákat is.

2. Kérjünk mindig demót és próbáljuk ki az adott szoftvert, ne higgyünk a marketing üzeneteknek!

3. Lehetőleg hazai tulajdonosi szerkezetű cég legyen a szoftver tulajdonosa és üzemeltetője, hiszen egy EUR-Ft árfolyam ingadozás is nagymértékben hatással lehet a későbbi árra.

4. Lehetőség szerint felhő-alapú, havidíjas megoldást válasszunk, ahol hazai szervereken legyen tárolva minden adat. A havidíjas megoldás előnye, hogy a fejlesztőknek folyamatosan érdekükben áll a fejlesztés és az ügyfelek támogatása, ráadásul nincs szükség saját infrastruktúra üzemeltetésre és nagyobb egyszeri beruházásra sem, melyet követően bármikor meggondolhatja magát a fejlesztő cég.

5. Csak olyan szoftvert válasszunk, ahol magunk is bármikor kinyerhetjük Excel-be az adatokat, egy esetleges váltás esetén. Ugyanígy győződjünk meg az adatok napi mentéséről is a szolgáltató által.

6. A társasház pénzügyi adatainak meglétének folytonossága a társasház alapvető érdeke, ezért lehetőség szerint mindig a társasházra szerződjünk a szoftverszolgáltatási szerződésben!



A cikk megjelent a THT - Társasházi Háztartás 2022. novemberi számában.

További híreink


Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Megjelent a FIX 3%-os lakáshitel rendelete a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 1.
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Évi egymillió forintos lakástámogatást kaphatnak a közszolgálatban dolgozók 2025. július 31.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Tisztelet, emlékezés, összetartozás – a zászló mint közösségi jelkép a társasház homlokzatán 2025. július 29.
Egy zászló közösségeket szólít meg, múltat idéz és pillanatokat tesz emlékezetessé. Társasházi környezetben egy zászlótartó kihelyezése vagy egy zászló kitűzése olyan eszköz, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakóközösség együtt, méltó módon éljen meg fontos alkalmakat.

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Beázás, hatóság, konfliktus – amikor a tulajdonostársak akadályozzák a felújítást 2025. július 25.
Egy társasházi beázás elsőre egyszerű karbantartási kérdésnek tűnhet, de súlyos jogi konfliktushoz vezethet, ha a javítási munkákhoz szükséges hozzáférést valamelyik tulajdonostárs megtagadja. Ilyenkor a közös képviselő jogilag és gyakorlatilag is szorult helyzetbe kerülhet. Hogyan érdemes eljárni ilyenkor: milyen hatósági, jogi és szervezési lehetőségek állnak rendelkezésre, mire kell figyelni a földhivatali bejegyzéseknél, és milyen biztosítékokat célszerű beépíteni a kivitelezői szerződésbe?

Ingatlankezelés a felhőben, automatikus riportokkal és könyvelés előkészítéssel, tulajdonosi és bérlői kommunikációval 2025. július 24.
Digitális szervizkönyv, integrált riportok, automatizált adminisztráció és bérlői kommunikáció - ezekre a funkciókra épít a hazai fejlesztésű eINGATLAN.hu rendszer, amelyet Dén Mátyás András, az Info Sierra Kft. projektvezetője mutatott be az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia keretében. Az új felhőalapú megoldás az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket célozza, és szorosan kapcsolódik az ismert eHÁZ rendszerhez, ám annál jóval szélesebb funkcionalitást kínál.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.

50 millió forint, fix 3% kamat – társadalmi egyeztetésen az Otthon Start 2025. július 22.
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető.

Ne legyen a lépcsőház veszélyforrás – Tűzvédelmi előírások és jó gyakorlatok társasházakban 2025. július 22.
A társasházi lépcsőházak szerepe túlmutat a mindennapi közlekedésen: vészhelyzet esetén ezek az elsődleges menekülési útvonalak. A lakók azonban gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy virágtartó, bútor, kerékpár vagy épp egy dobozban tárolt lim-lom nemcsak a rendezettséget rontja, hanem súlyos veszélyforrás lehet, ami akár közvetlen életveszélyt is jelenthet.

Zöldítés a távhőrendszerekben: indul az 51 milliárd forintos Jedlik Ányos pályázat 2025. július 21.
2025. július 21-én újabb, 51 milliárd forintos keretösszegű pályázat nyílt meg a távhőtermelők számára. A támogatás célja a földgáz részarányának csökkentése és a megújuló energiaforrások, például az ipari hőszivattyúk, a földhő vagy a biomassza alkalmazásának ösztönzése.

Professzionális online feladatkezelő megoldás ingatlan- és társasházkezelőknek 2025. július 21.
Egyre nagyobb társasházak, egyre több lakó és egyre összetettebb feladatok jellemzik a közös képviselet mindennapjait. A hagyományos eszközökkel már nem lehet hatékonyan követni a műszaki problémákat, a karbantartásokat, a lakói megkereséseket vagy épp az ajánlatkérések menetét. E kihívásokra ad választ a KK Szoftver Megoldások Kft. által fejlesztett TSH Manager, amely nemcsak egy feladatkezelő, hanem egy komplex társasházi menedzsmenteszköz is. Gáts Bence ügyvezető 15 év társasházkezelői tapasztalatából kiindulva mutatta be, miért hozták létre a rendszert, hogyan használják élesben, és milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben.

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

Új lehetőség a zuglói társasházaknak – akár 6 millió forint kamatmentesen 2025. július 18.
Fotó: Subits-Tóth GergőAz önkormányzat 100 millió forintos keretösszeggel hirdetett meg visszatérítendő, de kamatmentes támogatást legalább öt lakásos épületek felújításához. A pénz gyorsan fogyhat, a lehetőség pedig egyéves kivitelezési határidővel párosul.

Tudatosan felkészülni - A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2025. július 18.
Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó.

Már 50%-os tulajdonrész mellett is elérhető lesz az Otthon Start 2025. július 17.
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon.

Mezőkeresztes már alkalmazza a helyi ingatlanszigort 2025. július 17.
Mezőkeresztes június 27-én, még a törvény hatályba lépése előtt elfogadta azt a helyi rendeletet, amely az önkormányzat számára elővásárlási jogot biztosít minden, nem hozzátartozók között zajló ingatlaneladás esetén.

Rendeltetésváltás a társasházban – A lakóközösség érdeke elsőbbséget élvezhet 2025. július 16.
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások