Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét? 2023. június 28.
Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek; A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével. Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik. A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől. A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon. Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét?

2023. június 28.

Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek;

A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára.

Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével.

Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik.

A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől.

A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére.

Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.]

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.

A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.

Dr. habil Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.