Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét? 2023. június 28.
Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.
202 468 HUF THSHOME - 150x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó - Érdekel →
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek; A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével. Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik. A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől. A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon. Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét?

2023. június 28.

Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.

202 468 HUF

THSHOME - 150x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -

Érdekel →

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek;

A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára.

Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével.

Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik.

A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől.

A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére.

Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.]

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.

A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.

Dr. habil Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

38 710 HUF

THS Mini széf

Érdekel →

További híreink

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.


Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.