Szakmai összefogással készül a nemzeti épületfelújítási terv előkészítése2025. május 15. |
|---|
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul.
|
|
34 644 HUF
Tárgyalószék Bluering® Bond fekete
![]() Érdekel → |
|
A szakmai csomag időzítése nem véletlen: az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) frissített változata idén lépett hatályba, a tagállamoknak pedig év végéig nemzeti épületfelújítási tervet kell készíteniük. A javaslatcsomag többek között arra kínál megoldást, hogyan lehet egyszerre teljesíteni a klímacélokat, növelni az energiabiztonságot, csökkenteni a rezsiterheket, valamint megerősíteni a hazai építőipart. Energiatudatosság, mélyfelújítás, kiszámíthatóság A javaslatcsomag egyik legfontosabb üzenete, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez évi 100-150 ezer lakóingatlan energetikai mélyfelújítására van szükség, legalább 30%-os energiamegtakarítással. A mélyfelújítás nemcsak nyílászárók cseréjét vagy szigetelést jelent, hanem teljes körű korszerűsítést - például megújuló energiaforrások beépítését, hőszivattyús rendszerek kiépítését és intelligens vezérlések alkalmazását. Az államilag támogatott programok esetében a mélyfelújítás legyen az alapelv, a 30%-os energiamegtakarítás pedig minimumkövetelmény. A fokozatosság lehetőségét ugyanakkor biztosítani kell, például moduláris felújítási elemekkel és felújítási útlevéllel. Ez utóbbi segíti a tulajdonosokat abban, hogy egy átfogó terv mentén, több lépésben korszerűsítsék ingatlanjaikat. A felújításokat kizárólag olyan technológiák támogatásával lenne szabad ösztönözni, amelyek megfelelnek a hosszú távú klímacéloknak. Ennek megfelelően a javaslat kizárja a fosszilis energiahordozókra - így a földgázalapú fűtésre - irányuló beruházások állami támogatását, ugyanakkor erőteljesen támogatja a hőszivattyúk, távhőrendszerek és napelemek elterjesztését. A társasházak felé is nyitna a rendszer - új lakástakarék, felújítási alap, egyszerűbb döntéshozatal Bár a program elsőként a családi házak korszerűsítését célozza, az Egyensúly Intézet javaslatai külön figyelmet szentelnek a társasházakra is. A panelek és vegyes állapotú társasházi épületek energetikai felújítása rendkívül költséghatékony, és jelentős fogyasztáscsökkentési potenciált rejt. A javaslatcsomag szerint minden társasház számára kötelezővé kellene tenni felújítási alap képzését, a társasházi döntések meghozatalát pedig egyszerűsíteni kellene: elég lenne a jelen lévők egyszerű többsége a tulajdoni hányad alapján. Emellett újra bevezetnék az államilag támogatott lakástakarékpénztár-konstrukciókat - legalább a társasházak részére -, hogy kiszámítható módon gyűjthessenek önerőt a jövőbeni felújításokra. A társasházi felújításokat a javaslat szerint koordinátorok segítenék, akik a teljes folyamatot végigkísérik a műszaki előkészítéstől a kivitelezésig. Ezzel csökkenne az adminisztrációs teher, növekedne az átláthatóság és a minőségbiztosítás. Egyszerű, támogatott, kiszámítható - a pénzügyi rendszer új alapokon A lakosság és az ingatlanpiaci szereplők aktivizálásához a program komplex pénzügyi támogatási rendszert is javasol. Ennek alapelve, hogy a támogatás mértékét a jövedelmi helyzet, az ingatlan állapota és az elért energiamegtakarítás alapján differenciálják. Azaz: minél szegényebb a tulajdonos, és minél nagyobb a megtakarítási potenciál, annál magasabb lehet az elérhető vissza nem térítendő támogatás. A javaslatcsomag emellett olyan finanszírozási modellt szorgalmaz, ahol egységes pályázati és hitelrendszer működik, az adminisztráció egyszerűsített, az igazolás alapja pedig nem számlatömeg, hanem előtte-utána energetikai tanúsítvány. Fontos elem még, hogy a bankszektor egészét bevonnák a programba - ne csak kiemelt pénzintézetek vehessenek részt benne -, és újraindítanák az MNB népszerű Zöld Otthon Programját is, de már kimondottan felújításokra optimalizált formában. A program további elemei közé tartozik az egyablakos tanácsadói hálózat országos fejlesztése, az építőipari munkaerő képzésének kiszámítható támogatása, valamint a zöld technológiák és környezetbarát építőanyagok piacának fejlesztése. Hosszú távú program, valódi hatás Az Egyensúly Intézet által vezetett szakmai összefogás egy komplex, 28 pontból álló javaslatcsomagot tett le az asztalra, amely gyakorlati válaszokat ad a hazai energetikai felújítási kihívásokra. A hangsúly a fenntarthatóságon, társadalmi igazságosságon és kiszámíthatóságon van. Az ingatlanpiaci szereplők, kivitelezők, tervezők és pénzintézetek számára ez a csomag komoly üzleti és fejlesztési lehetőségeket is rejt, miközben a háztartások energiahatékonyságának javítása hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és a lakhatási költségek csökkentéséhez. A javaslatcsomagról részletesebben az Egyensúly Intézet hivatalos oldalán olvashatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































