THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások2026. január 5. |
|---|
 Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Zöldfelületi tanúsítvány: mikor kerül elő egy társasháznál? A módosítások pontosítják, hogy mikor kell zöldfelületi tanúsítványt készíteni. A hangsúly egyértelműen az építési engedély alapján megvalósuló, különösen új épületeket érintő beruházásokra kerül. Bővítés, új épületszárny, tetőtér-beépítés vagy jelentősebb átépítés esetén már hatósági elvárásként megjelenhet. A zöldfelület állapota és dokumentáltsága tehát közvetlenül befolyásolhatja a beruházás engedélyezését és a használatbavételt. A szakmagyakorlási szabályok pontosították azt is, hogy zöldfelületi tanúsítványt kizárólag megfelelő kamarai jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. Első fokon a területi építész kamara, másodfokon a Magyar Építész Kamara jár el ezekben az ügyekben. A zöldfelület új megközelítése: nemcsak terület, hanem minőség A rendeletcsomag egyik legjelentősebb üzenete, hogy a zöldfelület többé nem pusztán négyzetméterben mérhető kötelezettség. Bevezetésre kerülnek olyan mutatók, mint a zöldtérfogat, a lombtérfogat, a biológiai aktivitás, valamint külön minőségi és fenntartási indexek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy társasház belső udvara vagy kertje: • előnyt jelenthet, ha változatos, életképes növényzettel rendelkezik,• hátrányt okozhat, ha elhanyagolt, túlburkolt, vagy alacsony ökológiai értéket képvisel. Ezért célszerű a zöldfelületet nem kizárólag költségoldalról, hanem hosszabb távú műszaki és jogi tényezőként kezelni, különösen akkor, ha a házban fejlesztés várható. Inváziós növények: ami eddig „csak egy fa volt", most pontlevonással jár A módosítások melléklete konkrét listát tartalmaz az inváziós fás szárú növényekről. Társasházaknál az inváziós fajok kérdése tipikusan érzékeny, mivel sok belső udvarban vagy előkertben évtizedek óta állnak ilyen növények. A rendelet nem ír elő favágási kötelezettséget! A jogi jelentősége akkor jelenik meg, amikor a társasház építési engedélyhez kötött beruházást valósít meg, vagy olyan eljárás indul, amelyhez zöldfelületi tanúsítvány készítése szükséges. Ilyen esetekben a növényzet fajösszetétele értékelési és minősítési szemponttá válik: az inváziós fajok jelenléte pontlevonást eredményezhet, ami befolyásolhatja a beruházás engedélyezhetőségét vagy a teljesítendő feltételeket. A feladat ilyenkor nem a favágás elrendelése, hanem a helyzet előzetes feltárása, vagyis a fajazonosítás megszervezése és annak mérlegelése, hogy a tervezett beruházás során szükséges-e kompenzáció, áttervezés vagy hosszabb távú zöldfelületi intézkedés. Favágás kizárólag akkor kerülhet szóba, ha azt külön jogszabály, hatósági előírás, engedélyezési feltétel vagy szakértői javaslat indokolja, és ez minden esetben külön eljáráshoz, engedélyhez és tulajdonosi döntéshez kötött. Csapadékvíz-kezelés: műszaki részletből értékelési szempont Új elemként jelenik meg a csapadékvíz-gazdálkodási index, amely értékeli, hogy a telekre érkező csapadékvíz helyben hasznosul-e, elszikkad-e, vagy tisztítás nélkül elvezetésre kerül. Ez társasházi környezetben akkor válhat fontossá, amikor tetőfelújítás történik, burkolt udvar vagy parkoló kerül kialakításra, meglévő zöldfelületet érintő átalakításra kerül sor. A döntések már nemcsak műszaki és pénzügyi kérdések, hanem későbbi engedélyezési és minősítési következményekkel is járhatnak.Tervezési alaptérkép és telekhatár: rejtett konfliktusforrás A módosítások azt is rögzítik, hogy a tervezési alaptérképet főszabály szerint földrészlethatár-kitűzést követően kell elkészíteni, és nemcsak a telekhatárt, hanem a tényleges terepi állapotot, meglévő építményeket, fákat és közterületi kapcsolódásokat is ábrázolnia kell. Egy nagyobb beruházás során felszínre kerülhet, hogy a kerítés, a parkoló, egy zöldsáv vagy melléképítmény nem pontosan a jogi telekhatáron belül helyezkedik el. Ilyen esetben a közös képviseletnek adminisztratív és kommunikációs feladatai is keletkeznek. Használatbavétel: több dokumentum, hosszabb folyamat A rendelet bővíti a használatbavételi eljárás során benyújtandó tűzvédelmi és műszaki dokumentumok körét. Ez társasházi beruházásoknál azt jelenti, hogy több igazolásra, részletesebb szakági dokumentációra, és hosszabb hatósági átfutási időre kell számítani. A közös képviseletnek érdemes már a beruházás elején számolnia ezzel, különösen akkor, ha a használatbavétel időzítése pénzügyi vagy lakóköltözési szempontból kritikus.Tervtanácsi eljárások: megjelenik a feltételes támogatás A tervtanácsok működésében fontos változás, hogy a testület nem kizárólag elutasító döntést hozhat, hanem feltételek meghatározásával megvalósításra is ajánlhatja a tervet. Ez társasházi beruházásoknál csökkentheti a teljes újratervezés kockázatát, ugyanakkor több egyeztetést és pontosabb dokumentálást igényel. Összefoglalónk II. része: Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
