THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket2025. október 28. |
|---|
 Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
|
|
8 230 HUF
T2 típusú NAGY Társasházi csomag 6 db - os tábla/matrica szett
 Érdekel → |
|
Kik és mire kaphatnak támogatást Az Otthontámogatás alanyi jogon járó juttatás, amely két célra használható: lakáshitel törlesztésére vagy lakásvásárláshoz, építéshez szükséges önerő kiegészítésére. A támogatás évente legfeljebb nettó egymillió forint lehet, részmunkaidő esetén arányosan. Csak magyarországi lakóingatlanhoz vehető igénybe, és kizárólag hitelintézettel kötött szerződések esetén. Az adós és az adóstárs együttesen is felhasználhatják a támogatást, ha mindketten jogosultak, de más lakhatási támogatással nem vonható össze. A tervezet egyértelműen kizárja a jogosultak közül a próbaidőn lévő munkavállalókat, továbbá azokat, akik már személyi jövedelemadó-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek. Az is rögzített szabály, hogy egy személy egyszerre csak egy jogviszonya alapján kérheti az Otthontámogatást, még akkor is, ha több, jogosító jogviszonnyal rendelkezik. A tervezet szerint jogosultak lehetnek az állami és önkormányzati fenntartású intézmények, kormányzati igazgatási szervek, valamint a közfeladatokat ellátó szervezetek dolgozói. Ide tartoznak többek között a köznevelési és szakképzési intézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alkalmazottai, a honvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai, a közfoglalkoztatottak, továbbá egyes felsőoktatási intézmények dolgozói is. A nyilvántartásokat a Magyar Államkincstár és az érintett ágazati szervek kezelik. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adós és az adóstársa mindketten jogosultak, az éves keretösszegük együttesen is felhasználható ugyanazon lakáshitel vagy építési kölcsön törlesztésére, amennyiben mindketten szerepelnek a hitelszerződésben. Teendők a munkáltatóknál A részvétel feltétele, hogy a munkáltató 2025. november 15-ig elektronikusan bejelentse a Magyar Államkincstárnál (MÁK), hogy biztosítani kívánja dolgozóinak az Otthontámogatás lehetőségét. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek először a fenntartónál kell megtenniük a bejelentést, aki a MÁK felé továbbítja azt. A Kincstár munkáltatói regisztert vezet, amelyet az adatszolgáltatás alapján folyamatosan frissít. A regisztrált munkáltatók 2025. december 1-ig kötelesek tájékoztatni dolgozóikat a támogatás igénylésének módjáról. Az alkalmazottak ezután nyújthatják be kérelmüket a hivatalos űrlapon, megjelölve, hogy törlesztésre vagy önerőre kérik a támogatást. Az első munkavállalói bejelentéseket 2025. december 15-ig kell továbbítani a Kincstárhoz, majd 2026-ban negyedévente ismételni az igénybejelentést. A munkáltató a támogatás igénylésére vonatkozó adatokat és bejelentéseket a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus adatlapon továbbítja, a határidők elmulasztása pedig jogvesztő, tehát utólag nem pótolható. A Kincstár a jóváhagyott igények alapján folyósítja a támogatási összegeket a munkáltatók részére, akik azt havonta vagy - önerő esetén - egy összegben utalják a dolgozóknak. A központi költségvetési szerveknél ez előirányzat-átcsoportosítással, más szervezeteknél pedig támogatói okirat alapján történik. Fontos határidők és visszafizetési szabályok A munkáltatóknak minden év végén el kell számolniuk a felhasznált támogatással: a költségvetési szervek a maradványelszámolás során, más munkáltatók a következő év március 31-ig. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A munkavállaló akkor is visszafizetésre kötelezett, ha két éven belül megszünteti a hitelszerződést, vagy három hónapot meghaladó késedelembe esik a törlesztéssel. Ha a jogviszony az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a teljes támogatás kamattal növelten visszakövetelhető. A rendelet-tervezet azt is kimondja, hogy ha a munkavállaló jogviszonya az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, míg egy éven belüli megszűnés esetén időarányosan kell elszámolni. A munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet szerint az Otthontámogatás első alkalommal 2026-ban vehető igénybe, ezért 2025-ben a munkáltatóknál a regisztráció, az adatlapok bekérése és a belső szabályzatok előkészítése a legfontosabb feladat. A késedelmes igénybejelentés jogvesztő, így a közszféra szervezeteinek november közepéig meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy a dolgozók jövőre valóban élhessenek az új Otthontámogatás lehetőségével. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
