Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket2025. október 28. |
|---|
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
|
|
38 710 HUF
THS Mini széf
![]() Érdekel → |
|
Kik és mire kaphatnak támogatást Az Otthontámogatás alanyi jogon járó juttatás, amely két célra használható: lakáshitel törlesztésére vagy lakásvásárláshoz, építéshez szükséges önerő kiegészítésére. A támogatás évente legfeljebb nettó egymillió forint lehet, részmunkaidő esetén arányosan. Csak magyarországi lakóingatlanhoz vehető igénybe, és kizárólag hitelintézettel kötött szerződések esetén. Az adós és az adóstárs együttesen is felhasználhatják a támogatást, ha mindketten jogosultak, de más lakhatási támogatással nem vonható össze. A tervezet egyértelműen kizárja a jogosultak közül a próbaidőn lévő munkavállalókat, továbbá azokat, akik már személyi jövedelemadó-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek. Az is rögzített szabály, hogy egy személy egyszerre csak egy jogviszonya alapján kérheti az Otthontámogatást, még akkor is, ha több, jogosító jogviszonnyal rendelkezik. A tervezet szerint jogosultak lehetnek az állami és önkormányzati fenntartású intézmények, kormányzati igazgatási szervek, valamint a közfeladatokat ellátó szervezetek dolgozói. Ide tartoznak többek között a köznevelési és szakképzési intézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alkalmazottai, a honvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai, a közfoglalkoztatottak, továbbá egyes felsőoktatási intézmények dolgozói is. A nyilvántartásokat a Magyar Államkincstár és az érintett ágazati szervek kezelik. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adós és az adóstársa mindketten jogosultak, az éves keretösszegük együttesen is felhasználható ugyanazon lakáshitel vagy építési kölcsön törlesztésére, amennyiben mindketten szerepelnek a hitelszerződésben. Teendők a munkáltatóknál A részvétel feltétele, hogy a munkáltató 2025. november 15-ig elektronikusan bejelentse a Magyar Államkincstárnál (MÁK), hogy biztosítani kívánja dolgozóinak az Otthontámogatás lehetőségét. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek először a fenntartónál kell megtenniük a bejelentést, aki a MÁK felé továbbítja azt. A Kincstár munkáltatói regisztert vezet, amelyet az adatszolgáltatás alapján folyamatosan frissít. A regisztrált munkáltatók 2025. december 1-ig kötelesek tájékoztatni dolgozóikat a támogatás igénylésének módjáról. Az alkalmazottak ezután nyújthatják be kérelmüket a hivatalos űrlapon, megjelölve, hogy törlesztésre vagy önerőre kérik a támogatást. Az első munkavállalói bejelentéseket 2025. december 15-ig kell továbbítani a Kincstárhoz, majd 2026-ban negyedévente ismételni az igénybejelentést. A munkáltató a támogatás igénylésére vonatkozó adatokat és bejelentéseket a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus adatlapon továbbítja, a határidők elmulasztása pedig jogvesztő, tehát utólag nem pótolható. A Kincstár a jóváhagyott igények alapján folyósítja a támogatási összegeket a munkáltatók részére, akik azt havonta vagy - önerő esetén - egy összegben utalják a dolgozóknak. A központi költségvetési szerveknél ez előirányzat-átcsoportosítással, más szervezeteknél pedig támogatói okirat alapján történik. Fontos határidők és visszafizetési szabályok A munkáltatóknak minden év végén el kell számolniuk a felhasznált támogatással: a költségvetési szervek a maradványelszámolás során, más munkáltatók a következő év március 31-ig. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A munkavállaló akkor is visszafizetésre kötelezett, ha két éven belül megszünteti a hitelszerződést, vagy három hónapot meghaladó késedelembe esik a törlesztéssel. Ha a jogviszony az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a teljes támogatás kamattal növelten visszakövetelhető. A rendelet-tervezet azt is kimondja, hogy ha a munkavállaló jogviszonya az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, míg egy éven belüli megszűnés esetén időarányosan kell elszámolni. A munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet szerint az Otthontámogatás első alkalommal 2026-ban vehető igénybe, ezért 2025-ben a munkáltatóknál a regisztráció, az adatlapok bekérése és a belső szabályzatok előkészítése a legfontosabb feladat. A késedelmes igénybejelentés jogvesztő, így a közszféra szervezeteinek november közepéig meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy a dolgozók jövőre valóban élhessenek az új Otthontámogatás lehetőségével. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 







































