THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből2025. december 3. |
|---|
 A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
|
|
20 530 HUF
Katalógus tartó / Újságtartó
 Érdekel → |
|
2025 első félévében a bankok 808 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami 26 százalékos éves bővülést jelentett. Bár a szerződések száma csak 8 százalékkal emelkedett, a hitelösszeg ugrásszerű növekedése azt mutatja, hogy a dráguló lakásárak miatt egyre magasabb hitelösszegeket kellett felvenniük a vevőknek. A használt lakás vásárlása továbbra is a legdominánsabb hitelcél maradt, míg az új lakás vásárlására felvett hitelek visszafogottabban nőttek.
A Hitelezési felmérés szerint a bankok a harmadik negyedévben nem szigorítottak, viszont a következő hónapokban a hitelfedezeti mutatók (LTV) lazítására készül a szereplők 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók kisebb önerővel is hitelhez juthatnak - ami látszólag könnyítés, de valójában növeli a háztartások sérülékenységét, főleg a gyorsan dráguló piacon. Az MNB a rendszerkockázat erősödésére már reagált: 2026. január 1-jétől kötelező szektorális tőkepuffert ír elő a lakáshitelek után, kifejezetten az ingatlanpiaci túlfűtöttség miatt. A kereslet élénkülését több hitelintézet is megerősítette, a Hitelezési felmérés szerint a bankok 60 százaléka érzékelte a hitelkereslet növekedését, és 66 százalékuk további élénkülést vár a következő fél évben. A THM-plafon kivezetése nem okozott sokkot: a piaci alapú hitelek kamata továbbra is stabil, és a hosszú hozamokhoz mérten alacsony felár mellett érhető el. Az Otthon Start jelentős előnyt biztosít a jogosultaknak: egy azonos összegű hitel törlesztőrészlete 28-32 százalékkal alacsonyabb, mint a piaci kamatozású konstrukcióké. Ez különösen a belépők számára jelent könnyebbséget, akik a magas árak mellett egyre nehezebben tudnak önerőt biztosítani. A fix 3 százalékos kamat érthetően vonzó, de a kedvezményes hitel olyan keresletet is aktivál, amely támogatás nélkül nem jelenne meg a piacon. Ez a jelenség ugyan segít a rövid távú hozzáférésben, de hosszabb távon felfelé tolja a lakásárakat. A használt lakások vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege 19,8 millió forintra nőtt, míg az új lakásokra felvett hitelek átlagösszege 26,6 millió forint volt 2025 augusztusában. Érdekesség, hogy a CSOK Plusz hitelek összegei már közelítik az új lakásra felvett piaci hitelek átlagát, ami jól jelzi, hogy a támogatott konstrukciók továbbra is jelentős szerepet töltenek be. A hitelfedezeti mutató (HFM) terén is látható különbségek alakultak ki: vidéken az átlagos hitelösszeg az ingatlan értékének 52 százalékát tette ki, míg Budapesten 49 százalékos volt. Ez összefügg azzal, hogy a fővárosban az önerő összege jóval nagyobb, és az árak magasabb szintje miatt a családok gyakran csak több megtakarítás, vagy családi segítség bevonásával tudják kiegészíteni a szükséges önerőt. A piaci alapú felújítási hitelek volumene jelentősen emelkedett, ami részben a lakásfelújítási támogatások átalakításával, részben az energiakorszerűsítés iránti fokozódó igénnyel magyarázható. A lakáshitelezés gyors élénkülése ugyan rövid távon kedvező folyamat, valójában azonban több komoly kockázatot is hordoz. A hitelösszegek emelkedése azt jelzi, hogy a háztartásoknak egyre nagyobb adósságot kell vállalniuk ugyanazért a lakásméretért, miközben az önerő előteremtése is egyre nagyobb terhet jelent. A budapesti hitelfedezeti mutató csökkenése arra utal, hogy a fővárosban sok család már a teherbíró képességének határán mozog. Ha a piaci kamatok emelkedni kezdenének, vagy az Otthon Start feltételei szigorodnának, az könnyen megakaszthatná a mostani növekedést, és a hitelképes réteg beszűküléséhez vezethetne. Mindez egy olyan lakáspiacon történik, amelyet már így is jelentős túlértékeltség jellemez, ezért a kereslet által hajtott árnövekedés fennmaradása hosszabb távon fokozhatja a lakhatási feszültségeket, és elérhetetlenné teheti a saját tulajdont azok számára, akik ma még éppen hogy be tudnak kapcsolódni a hitelpiacra.
Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Harmadik része: Magas költségek, bizonytalan kereslet - Merre tart az építőipar? |
Az Otthon Start Program életbe lépése érezhető kivárást eredményezett a nyár végén. A júliusra jellemző 7000 szerződés után augusztusban mindössze 5700 új lakáshitel jött létre, amit a bankok és a hitelközvetítők is a program előtti bizonytalanságnak tulajdonítottak. 
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
