Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.
8 148 HUF Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
A NAV állásfoglalása a témában: Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom. A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről. Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség. Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/. Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik. Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így?

2023. december 11.

Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

A NAV állásfoglalása a témában:

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.

A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);

b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;

c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;

d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott
beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről.

Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség.

Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/.

Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek,
kötelező jogi erővel nem bírnak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

4 670 HUF

Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.


Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?


Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.

Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Sürgős felújítási munkálatokhoz célbefizetésre lenne szükség – szakértő válaszol 2025. szeptember 25.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.