THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Molnár Árpád: "Ne féljenek belevágni!"2024. január 19. |
|---|
 A 2023. október 19-én megtartott XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, 6 kategóriában, közel 700 résztvevő előtt. A THT 2023-as szakmai díjainak nyertesei közül az egyik „AZ ÉV TÁRSASHÁZI KÖZÖSSÉGÉPÍTŐJE 2023" elnevezésű díjat Molnár Árpád kapta. A díjazottal készített interjút az alábbiakban olvashatják.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
 Érdekel → |
|
Névjegy Név: Molnár Árpád Mit gondolna fontosnak elmondani magáról az olvasóknak? Tatabányán születtem. A tiszti iskola elvégzése után, 25 éven keresztül, a Magyar Honvédség kötelékében szolgáltam, mint hivatásos katona. Ez idő alatt többször részt vettem külföldi békefenntartó missziókban is. 2007-ben mentem nyugdíjba. A jelenlegi lakóhelyemen - Keszthelyen, a Füvészkert utcában - 2011. óta élek. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a korábbi közös képviselők elsősorban a saját érdekeik képviseletében voltak érdekeltek, ezért a társasházon nem látszott a fejlődés, azonban az avulás, az épületek állapotának romlása annál inkább. Ennek hatására, autodidakta módon elvégeztem a társasházkezelői tanfolyamot, majd sikeres vizsgát tettem. A társasház képviseletét - tulajdonosként - alig kettő éve vettem át. Sajnos a társasház elmúlt 25 év elhanyagoltságát nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni, de látom a többi itt elő tulajdonoson is az akaratot, ezért nem is tehetnék mást, mint minden tudásomat, tapasztalatomat arra összpontosítani, hogy az elmúlt negyed évszázad elhibázott gazdálkodását elfeledtessem, és a Füvészkert Társasházat növekedési pályára állítsam. Mi jut eszébe, ha eddigi közös képviselői pályája legnagyobb kudarcára gondol? Volt-e ilyen? Az elmúlt alig két év alatt sajnos nem sikerült a teljes társasházi közösséget egy egységbe kovácsolni, azonban ezt nem élem meg személyes kudarcként, hiszen minden erőfeszítésem ellenére, még mindig vannak a múltba révedő, a fejlődéstől, az újtól rettegő tulajdonosok, akiknek bár minden lehetőséget megadok/megadunk, hogy társasági, közösségi emberekké váljanak/válhassanak, azonban az ő részükről erre sajnos nincs igény, létüket továbbra is a harag, a rosszindulat, az áskálódás határozza meg. Mit könyvelhet el pályafutása eddigi legnagyobb sikerének? Keszthelyen nincs még egy ilyen jó adottságokkal rendelkező társasház, mint a miénk, hiszen az épületekhez tartozik egy közel egy hektáros zöldterület is. Azonban a lakópark minden oldalról nyitott volt, így a zöldterület adta előnyöket az átmenő gyalogos- és gépjárműforgalom miatt nem tudták az itt élők kihasználni. Ez változott meg azzal, hogy pályázaton nyert támogatás segítségével elektromos kapuk telepítéséről határozott a lakóközösség, aminek a megvalósításában - mind a pályázat megtervezése, mind pedig a kivitelezés terén - úgy gondolom, hogy elvitathatatlan érdemeim voltak. Azóta közösségi tereket alakítottunk ki, ahol különböző összejövetelek rendezésével erősítjük a közösségi összetartást. Csinálna-e máshogyan bármit, ha újrakezdhetné ezt a hivatást? Ha igen, mi lenne az? Egyetlen dolgot csinálnék csak másként: nem vártam volna ilyen sokáig azzal, hogy úgymond „az árnyékból a fényre kilépjek", mert akkor talán a társasház épületei nem kerültek volna ilyen rossz fizikai, az ott lakói morális, a társasház költségvetése pedig ilyen gazdasági mélységekbe. Mit tanácsol annak, aki most lép vagy pedig még csak fontolgatja, hogy erre a pályára lép? Amennyiben az a kérdés, hogy mit tanácsolnék annak az embernek, aki a közös képviselőségen gondolkodik, akkor annyit mondanék, hogy ne féljenek belevágni! Az kétségtelen, hogy mint minden szakmának, így a társasházkezelésnek is megvannak a maga szépségei, árnyoldalai, és aki mégis erre adja a fejét, annak a szakmai, gazdasági, jogi tudás mellett komoly konfliktuskezelési képességgel, végtelen türelemmel és pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie. Ha ez mind együtt van, jönnek a sikerélmények, elismerések. Szeretném egyúttal megragadni az alkalmat arra, hogy megköszönjem a Társasházi Háztartás által alapított, szakmai díjak odaítélésére kiírt pályázatok elbírálóinak, hogy ezt a díjat nekem ítéltek. Köszönöm! Kedves Árpád! Még egyszer gratulálunk és sok sikert kívánunk a további munkájához! A THT Csapata |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
