Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Mire fizet a biztosító árvíz idején? 2024. szeptember 18.
Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.
109 480 HUF THS GDPR-3 adattároló iratszekrény Érdekel →
1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet. 2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító. *3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások?* Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre. *4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító?* A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet. *5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító?* Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is. 6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben. *7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók?* A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést. *8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat?* A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.) *9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat?* Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben. 10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását). Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni. A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak: • a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk • a talajvíz károk • a belvíz károk • az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk • árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk • hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk • a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk • az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz • ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg). Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Mire fizet a biztosító árvíz idején?

2024. szeptember 18.

Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.

109 480 HUF

THS GDPR-3 adattároló iratszekrény

Érdekel →

1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet.

2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító.

3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások? Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre.

4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító? A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet.

5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító? Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is.

6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben.

7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók? A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést.

8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat? A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.)

9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat? Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben.

10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását).

Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.

A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak:

• a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk
• a talajvíz károk
• a belvíz károk
• az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk
• árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk
• hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk
• a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk
• az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz
• ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg).

Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

36 500 HUF

THS MILKY asztali lámpa LED 24W

Érdekel →

További híreink

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.


A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.


Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Budapest XVI. kerületében is korlátozni fogják, hogy ki létesíthet lakcímet 2025. október 29.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek. A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.