Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Mikor kell külön meghívót küldeni a házastársaknak a társasházi közgyűlésre? 2016. november 10.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára díjmentes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást
Kérdés A társasházak működésével kapcsolatban felmerült vitatott kérdések vonatkozásában szeretném a szakmai tanácsát kérni: 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (1) bekezdése szerint a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Számos társasházban a közös képviselők a meghívók kiküldése során - annak ellenére, hogy bár a tulajdonosok nevét feltüntetik -, lakásonként csupán egy meghívót küldenek. Sokan a Ptk. házastársi közös vagyonra vonatkozó rendelkezései alapján azon az állásponton vannak, hogy jogilag helyénvaló ha lakásonként csak egy meghívó kerül kiküldésre, míg mások szerint a házastársak részére elegendő csak egy meghívót kiküldeni. Vannak akik pedig úgy gondolják, hogy valamennyi tulajdonostársat meg kell hívni a közgyűlésre. Mi az utóbbi véleményt tartjuk helyesnek. 2.Az Ön álláspontja szerint jogilag mi a helyes lépés a meghívók kiküldése kapcsán? Kérném, hogy jogszabályi hivatkozással is szíveskedjen alátámasztani véleményét. 3. A meghívók kiküldésére vonatkozó szabályok alkalmazhatók-e a házastársak közgyűlésen történő szavazását illetően? Válasz 1.Általánosan elfogadott - bíróságon is -, hogy házastársak esetén nincs szükség külön meghívóra, de ajánlott a meghívóra felírni, hogy „Nagy János és Nagy Jánosné". 2.Erre nincs külön jogszabályi rendelkezés csak bírósági gyakorlat. Ha a házastársak különváltan élnek, akkor viszont az elköltöző tulajdonosnak kötelessége az új elérhetőségét bejelenteni a közös képviselőnek. Ha ezt nem teszi meg, akkor továbbra is küldhető a meghívó a házastársi közös tulajdonban lévő lakásra. 3. Családjogi törvény szerint közös gazdasági közösségben lévőknek kell tekinteni a házastársakat, amelynek alapján a közös tulajdonra vonatkozóan el kell fogadni az egyikük véleményét, illetve szavazatát. Természetesen kivétel lehet, ha nem értenek egyet valamilyen témában, akkor viszont külön is szavazhatnak ha mind a ketten jelen vannak a közgyűlésen, vagy az egyikük írásban eltérő irányú meghatalmazást ad a házastársának. Ha nincs meghatalmazás, akkor az egyikük jelenléte mellett a teljes tulajdoni hányadra vonatkozóan kell számításba venni a szavazatot. A Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo-n személyesen is választ kaphat kérdéseire dr. Bék Ágnestől. Program és jelentkezés ITT

Mikor kell külön meghívót küldeni a házastársaknak a társasházi közgyűlésre?

2016. november 10.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára díjmentes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást

Kérdés

A társasházak működésével kapcsolatban felmerült vitatott kérdések vonatkozásában szeretném a szakmai tanácsát kérni:

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (1) bekezdése szerint a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.

Számos társasházban a közös képviselők a meghívók kiküldése során - annak ellenére, hogy bár a tulajdonosok nevét feltüntetik -, lakásonként csupán egy meghívót küldenek. Sokan a Ptk. házastársi közös vagyonra vonatkozó rendelkezései alapján azon az állásponton vannak, hogy jogilag helyénvaló ha lakásonként csak egy meghívó kerül kiküldésre, míg mások szerint a házastársak részére elegendő csak egy meghívót kiküldeni. Vannak akik pedig úgy gondolják, hogy valamennyi tulajdonostársat meg kell hívni a közgyűlésre. Mi az utóbbi véleményt tartjuk helyesnek.

2.Az Ön álláspontja szerint jogilag mi a helyes lépés a meghívók kiküldése kapcsán? Kérném, hogy jogszabályi hivatkozással is szíveskedjen alátámasztani véleményét.

3. A meghívók kiküldésére vonatkozó szabályok alkalmazhatók-e a házastársak közgyűlésen történő szavazását illetően?

Válasz
1.Általánosan elfogadott - bíróságon is -, hogy házastársak esetén nincs szükség külön meghívóra, de ajánlott a meghívóra felírni, hogy „Nagy János és Nagy Jánosné".

2.Erre nincs külön jogszabályi rendelkezés csak bírósági gyakorlat. Ha a házastársak különváltan élnek, akkor viszont az elköltöző tulajdonosnak kötelessége az új elérhetőségét bejelenteni a közös képviselőnek. Ha ezt nem teszi meg, akkor továbbra is küldhető a meghívó a házastársi közös tulajdonban lévő lakásra.

3. Családjogi törvény szerint közös gazdasági közösségben lévőknek kell tekinteni a házastársakat, amelynek alapján a közös tulajdonra vonatkozóan el kell fogadni az egyikük véleményét, illetve szavazatát. Természetesen kivétel lehet, ha nem értenek egyet valamilyen témában, akkor viszont külön is szavazhatnak ha mind a ketten jelen vannak a közgyűlésen, vagy az egyikük írásban eltérő irányú meghatalmazást ad a házastársának. Ha nincs meghatalmazás, akkor az egyikük jelenléte mellett a teljes tulajdoni hányadra vonatkozóan kell számításba venni a szavazatot.

A Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo-n személyesen is választ kaphat kérdéseire dr. Bék Ágnestől.

Program és jelentkezés ITT

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.