THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Merre tartanak a lakásárak? – Megjelent az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentése2025. november 28. |
|---|
 2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
2025-ben a magyar lakáspiac látványosan túlfűtötté vált: miközben a reálbérek sok háztartás számára alig érzékelhetően emelkedtek, a lakásárak rekordsebességgel nőttek, a túlértékeltség pedig történelmi csúcsra ugrott. Az Otthon Start Program a vártnál jóval nagyobb keresleti hullámot indított el, amely rövid távon tovább fűtötte az árakat, miközben a kínálat lassan és korlátozottan reagál. A második negyedévben az éves lakásdrágulás országosan 17,9 százalék volt, amely a harmadik negyedévben tovább gyorsult, elérve a 23,9 százalékot. Budapesten ez az ütem közel 30 százalékra ugrott, ami már nemcsak ciklikus kilengés, hanem a túlfűtöttség egyértelmű jele.
Az Európai Unióban Magyarország mutatta a legnagyobb árnövekedést, különösen úgy, hogy a lakáspiaci túlértékeltség már a második negyedévben 18,8 százalékra emelkedett. Ez olyan szint, amelyet más tagállamokban már kifejezetten kockázatosnak minősítenek. A régiós országok közül többen is erős drágulást mutattak, de a magyar lakásárak elszakadása a fundamentumoktól kiemelkedő. A lakáspiaci túlfűtöttséget nem a lakosság széles köre, hanem a piac felső negyede hajtja. A lakások jövedelmekhez mért drágulása gyorsabban halad előre, mint amit a megtakarítások, béremelkedés vagy hitelfelvételi képesség indokolna. A lakásár/bérleti díj mutató is történelmi csúcson áll, ami azt jelzi, hogy a lakásvásárlás egyre inkább elszakad a valós használati értéktől, és inkább spekulatív jellegű kereslet hajtja. A lakáspiaci keresletet 2025-ben mesterségesen felgyorsította az Otthon Start Program. Már a szeptemberi indulást megelőző hetekben 46 százalékkal nőtt az eladó ingatlanokra irányuló kereslet, ami rövid idő alatt olyan nyomást helyezett a piacra, amelynek kínálati oldala nem tudott lépést tartani. A tranzakciószám szeptemberben 37 százalékkal ugrott meg.
A túlfűtött kereslet egyik legsúlyosabb következménye, hogy a vevők alkuereje eltűnt. A tranzakciók csupán 71 százalékában volt egyáltalán alku - ami jóval alacsonyabb az előző évek átlagánál -, és Budapesten a medián árengedmény már csak 1,5 százalék volt. Tömegével jelentek meg licitek és gyors lezárású adásvételek, ami tipikusan túlfűtött piaci viselkedés. Miközben a lakásárak ennyire agresszíven nőnek, a bérleti díjak dinamikája látványosan mérsékeltebb. Országosan 6,5-6,6 százalékkal, Budapesten 6,6 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ami azt jelenti, hogy a lakásbefektetések megtérülése romlik. Ez okozza azt a fordulatot, hogy 2025-ben a befektetők először már nem vásárlóként, hanem inkább eladóként jelentek meg a piacon. Ennek ellenére a kereslet nagy része a támogatott hitel miatt továbbra is elsősorban hitelből érkezik, ami önmagában növeli a sebezhetőséget. A hitelből vásárlók aránya 40 százalék közelében járt, miközben a hitelvolumeneket az árak emelkedése húzta felfelé, nem pedig a fizetőképesség. A fix 3 százalékos kamat ugyan javítja a rövid távú elérhetőséget, de közben tartósan magas árakba betonozza be a piacot, mert az olcsó hitel erős árfelhajtó tényező. A jegybank már ezt a kockázatot igyekszik kezelni a 2026-tól bevezetendő szektorális tőkepufferrel. A legnagyobb lakhatási problémát az jelzi, hogy vidéken ugyan a lakások 98 százaléka formálisan belefér az Otthon Start kereteibe, de ez nem jelenti azt, hogy megfizethetők is. A jövedelmi különbségek miatt sok helyen a támogatott hitel is túl nagy terhet jelent - ugyanakkor az olcsó hitel tovább emeli az árakat, így a valós lakhatási hozzáférés sok térségben tovább romlik.
Cikksorozatunk második része: Olcsó hitel, dráguló lakások Harmadik része: Magas költségek, bizonytalan kereslet - Merre tart az építőipar? |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat. 
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves roadshowját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026". 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program. 
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját. 
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. 
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
