Megjelent a THT októberi száma2025. október 28. |
|---|
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
![]() Érdekel → |
|
A gázdíjak kapcsán kialakított kedvezményes lakossági gázár határ, illetve a nagycsaládos kedvezmény meglehetősen szofisztikált módon segíti a rászorultabbakat, melynek köszönhetően ma a legtöbb család az éves 1729 m3 határig heted áron, azaz 102 forintért fűt. A villamosenergia díjak tekintetében hasonló a helyzet: itt az éves 2523 kWh limitig van kedvezményes, 36 Ft-os kWh-énti díj, efelett 70,1 Ft-ot - körülbelül az európai átlagot - kell fizetni minden további kWh-ért az áramszolgáltatónak. A hazai szabályozás habár egészen rendkívüli és egyedülálló Európában, több olyan eleme is van, melyek kapcsán érdemes lenne az elmúlt évek gyakorlatait meghaladni. Az egyik ilyen a társasházakban kizárólag a földgáz kapcsán érvényesíthető, lakásszám alapú kedvezmény igénybevétel, ezt a közös területek áramfogyasztása kapcsán sem lenne rossz ötlet továbbgondolni. A másik ilyen a villamosenergia díjak kapcsán jelentkező „extraprofit", melyet alapvetően a családi házas, elektromos autó tulajdonosok tudnak érvényesíteni: esetükben a 70 Ft-os töltés nagyságrendileg egy 100 km-en 2 liter benzint fogyasztó autó költségeinek felel meg, mely nem éppen a valós rászorultak támogatását valósítja meg ezen a fronton. A harmadik elem az energiahatékonysági beruházások ösztönzésének hiánya: itt bizony jelentős lemaradásokkal kell szembenéznünk, főleg társasházi vonalon. A társasházakra szerelhető, potenciálisan energiaközösségek alapjaként szolgáló napelemek, az egyes - több helyen osztatlan közös tulajdonban lévő - nyílászárók cseréje, a szigetelés, mind-mind olyan elemek, melyek támogatásával a régebbi társasházak működése olcsóbb és fenntarthatóbb tudna lenni. De mintha ezen a fronton némi elengedést látnánk: míg a régi társasházak állapota nem, vagy csak nagyon lassan javul, és a rendelkezésre álló pályázatok száma is minimális, addig - a sok esetben kiemelt kormányzati beruházásokként épülő - új társasházak tömkelege készül kinőni a földből, olcsó hitellehetőséggel csábítva a leendő tulajdonosokat. Vajon itt válik ketté véglegesen az ingatlanpiac? Ki lesz az, aki a régi társasházakat és az azokkal járó gondokat a nyakába veszi, mint közös képviselő? Előfordulhat az, hogy egy régi lakásnak több lesz a közös költsége, mint egy újnak? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ november 18-án, a Benczúr Hotelben, ahol a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének éves szakmai napján látjuk vendégül az egyesület tagjait olyan előadásokkal és témákkal, melyek a hazai ingatlan- és társasházi piacot a leginkább foglalkoztatják. A rendezvény valamennyi egyesületi tag számára díjmentes és teljes ellátással jár, várom Önöket a rendezvényen sok szeretettel! A 2025. októberi szám tartalmát és a lapot előfizetőink ide kattintva olvashatják. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 






































