Megéri-e társasházkezelőnek lenni ma Magyarországon?2023. október 10. |
|---|
Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?
|
|
343 HUF
Nedves törlőkendő 72 lap/csomag Pufy Fresh
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon három hónap alatt ~60ezer forintból válhat valakiből milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére alkalmas szakember. Mindeközben például a Budapesti Műszaki Egyetemen szakirányú továbbképzésként felvehető létesítménygazdálkodás kurzus első része 622.000 Ft-ért, két félév alatt, felsőoktatási végzettséghez kötötten végezhető el, addig pár keresést követően több lehetőséget is találunk arra, hogy bárkiből - akinek legalább érettségije van - társasházkezelő legyen 3 hónap alatt. Csak az első keresési találatok közül párat kiemelve: a Pannon Kincstár október 28-ától 59.000 Ft-ért, az Efeb szintén október 28-tól 57.150 Ft-ért, a Penta Unió október 25-étől, a Közös Képviselő Akadémia pedig október 26-ától 70.000 Ft-ért kínál képzéseket, melyek javarészt online mozizható tananyagokból és személyes konzultációkból állnak, és jellemzően egy-egy vizsgával záródnak. Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával? A THT még 2022-ben végzett országos felmérést a társasházkezelők díjazása kapcsán, melyből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg tavaly Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 Ft-os albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve - ahol akár 2.000 Ft-ig is felmehet az ár - 1.000 és 1.500 Ft közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők. Ha a tavalyi KATA kivégzéssel járó adóemelést, a rezsinövekedést és az eu-rekorder inflációt is beleszámoljuk, akkor ma a társasházkezelői díjazást illetően 4.000 Ft-os átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat. Ezt az árszínvonalat - olvasóink visszajelzése alapján -a legtöbb társasházban annak ellenére nem szeretnék kifizetni, hogy ez az összeg ma nagyságrendileg a takarítási díjjal egyezik meg albetétekre lebontva. Ennek eredményeképpen sok helyen új, olcsóbb közös képviseletet keresnek a lakástulajdonosok. Azt azonban a legtöbben elfelejtik, hogy az 1.000 Ft-os társasházkezelők is ugyanabban az Aldiban és Lidl-ben vásárolnak be, mint a drágább társaik. De vajon akkor hogyan jön ki a matek? Az olcsó mindig drága Mi, magyarok - tisztelet a kivételnek - nem szeretünk fizetni a munkáért. Azt szeretjük érezni, hogy nekünk valaki olcsón dolgozik és nem fog jól élni a munkája gyümölcséből. Szeretjük látni, ha a sok látványos munka következménye a nulla gyarapodás, a nulla megtakarítás, és együtt tép minket a balsors. Ha esetleg most az olvasói felszisszenne, vagy elkezdené csóválni a fejét, akkor hadd hozzak egy példát: az autószervizt. Ma Magyarországon nagyságrendileg ugyanannyi autó van forgalomban, mint ahány ember társasházban él, ezeket az autókat időszakosan szervizelni kell. Hogyan történik mindez? Azon bevett általános gyakorlat szerint, miszerint a szervizek köztudottan a listaár feléért kapják meg az autóalkatrészeket a kereskedőktől, melyeket számunkra „listaáron" számolnak, és megadják azt az illúziót, hogy ők egy 80.000 Ft-os alkatrészt 20.000 Ft-ért szerelnek be, miközben valójában a 100.000 Ft-os végszámlából mindösszesen 40.000 Ft volt az autóalkatrész, a többi pedig a „munkadíj". Ismerős az érzés? Legyen olcsó a társasházkezelés is, a többit „oldja meg" a vállalkozó! Melyiket válasszam? A 3 hónapos gyorstalpalóért befizetett 60.000 Ft habár ad valamiféle rálátást arra, hogy a társasházkezelői munka milyen összetett és milyen területeket érint, de leginkább egyfajta iparűzési engedéllyel ér fel, a gyakorlati tudást ennyi pénzért és ennyi idő alatt nem lehet átadni. Aki közös képviselőt keres, annak mindenképpen olyan vállalkozót, céget érdemes választania, aki legalább 3 éve, igazolhatóan és kezdő esetében megfelelő mentorálás mellett végzi ezt a munkát, vagy családi vállalkozás lévén ebben nőtt fel és van rálátása arra, hogy a különböző típusú házak és közösségek hogyan működnek a gyakorlatban. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan képzi magát, és erre vonatkozóan van egyfajta belső motivációja, annak ellenére, hogy ezt ma jelenleg semmilyen jogszabály, vagy kredit-rendszeri követelmény nem írja elő. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ezeknek a képesítéseknek nincs értelme, csupán azt, hogy ez a nulladik lépés a társasházkezelővé való váláshoz, több éves szakmai gyakorlat nélkül a 3 hónapos online tanulás mindössze a szükséges, nem pedig az elégséges feltétele annak, hogy valaki jó társasházkezelővé váljon. A tapasztalattal rendelkező társasházkezelők a THT október 19-ei XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo konferencián ott lesznek. Emellett úgy döntöttünk, hogy nem várunk semmire és senkire, létrehozzuk és a rendezvényen bemutatjuk a THT társasházkezelő regiszter és társasházkereső és pályáztató szolgáltatását is, mely október 19-étől valamennyi társasház számára rendelkezésre áll annak érdekében, hogy egyszerűen tudjanak pályázatot kiírni a tapasztalt társasházkezelők részére. Amennyiben Ön - akár saját házához, akár gyakorlati hely kapcsán munkavállalóként - társasházkezelőt keres, úgy érdemes ellátogatni a rendezvényre Önnek is és leadni a THT standján társasházának pályázatát, melyet ide kattintva tud letölteni és kinyomtatni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?

A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 





































