THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar?2025. december 10. |
|---|
 Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
|
|
63 017 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
2025-ben az újlakás-piac egyik legmeghatározóbb jelensége az volt, hogy bár a kereslet erős volt, az átadott lakások száma jelentősen visszaesett. Az év első három negyedévében mindössze 7,5 ezer új lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami 14 százalékkal alacsonyabb érték, mint 2024 azonos időszakában. Ilyen alacsony szintet legutóbb 2016-ban mértek. A csökkenést főként a természetes személyek által épített családi házak visszaesése okozta, ahol 28 százalékos volt a visszaesés.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma ezzel szemben nagyot ugrott: 2025 első három negyedévében közel 20 ezer lakásra adtak ki engedélyt, ami 37 százalékos növekedést jelent. Ez figyelemre méltó fordulatot jelez, különösen úgy, hogy 2023-ban és 2024-ben gyenge engedélyezési aktivitást láttunk. A növekedés hátterében részben a TÉKA-szabályozás 2025. júliusi szigorítása állt, ami miatt a fejlesztők előrehozták engedélyeztetési terveiket. A Magyarországon megkezdett társasházi lakásépítések száma is erősen bővült. Budapesten több mint háromszorosára nőtt a megkezdett lakásszám, vidéken pedig stagnálás után kisebb élénkülés mutatkozott. Az átadások számának drasztikus visszaesése ellenére az MNB előrejelzése szerint 2026-tól újra emelkedés várható. A kínálati oldalon Budapest továbbra is vezető szerepet tölt be. 2025 harmadik negyedévében a fővárosban 17,7 ezer lakást tartalmazó projekt fejlesztése zajlott, ami éves alapon 47 százalékos növekedést jelentett. A negyedévben több mint 2000 új lakás került piacra, ami jól mutatja, hogy a fejlesztők reagáltak az élénkülő keresletre. A szabad lakások száma 6929-re nőtt, ami 11 százalékos bővülést jelent.  A budapesti újlakás-piac árazása továbbra is nagyon magas. A főváros átlaga meghaladja az 1,4 millió forintos négyzetméterárat, míg több vidéki megye már 800-900 ezer forintos tartományba emelkedett. Az éves áremelkedés számos megyében 20-40 százalék között alakult, ami azt jelzi, hogy az infláció letörése ellenére az építési költségek és a fejlesztői árak tovább felfelé húzzák a piacot. A fejlesztők saját bevallása szerint a lakóprojekt-hitelek iránti érdeklődés is nőtt, ami arra utal, hogy a kínálat középtávon stabilizálódhat. Ugyanakkor az építőipar még mindig elégtelen keresletet tapasztal a kisebb volumenű, nem lakáscélú projektekben, ami kapacitásproblémákat vet fel a következő években. A budapesti új lakások piacán az átárazások aránya is növekedett 2025-ben. A fejlesztők gyakrabban módosítanak árakat, és bár a többség felfelé korrigál, az árengedményes stratégiák is megjelentek, különösen a kevésbé keresett kerületekben.
Forrás: www.mnb.hu Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Második része: Olcsó hitel, dráguló lakások
|
A kínálat bővülése és az egyre több induló beruházás összességében pozitív fejlemény, mégis több bizonytalanság és kockázat is kirajzolódik a következő évekre. A 2025-ben tapasztalt rendkívül alacsony átadási szám azt jelenti, hogy a lakáspiacon rövid távon kínálati hiány alakulhat ki, ami tovább növeli a már most is rekordmagas árakat. A fejlesztői aktivitás ugyan élénkül, de az építési költségek tartós emelkedése, a szakemberhiány és a TÉKA-szabályozás miatti adminisztratív terhek komoly fékezőerőt jelenthetnek. A budapesti újlakásárak elszakadása a keresleti realitásoktól már most is látható, és ha a fizetőképes kereslet nem tud lépést tartani, az könnyen torzított piacot eredményezhet, ahol egyre több projekt csúszik, átárazódik vagy lelassul. A lakhatási feszültségek vidéken is erősödhetnek, ha a magas árak és a korlátozott kínálat mellett a helyi kereslet nem tud alkalmazkodni. Összességében a jelenlegi folyamatok arra figyelmeztetnek, hogy az újlakás-piac egy törékeny egyensúlyon nyugszik: a kereslet tartóssága, a szabályozási környezet és a kivitelezői kapacitások határozzák majd meg, hogy a következő években enyhülnek vagy tovább mélyülnek a lakhatási nehézségek Magyarországon.
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat. 
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves roadshowját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026". 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program. 
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját. 
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. 
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
