THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat?2025. október 21. |
|---|
 A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Mi számít jogszerű adatkezelésnek? A társasházi tulajdonviszonyokkal kapcsolatos alapadatok - így a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme és időpontja - a földhivatali nyilvántartásban (mai nevén: ingatlan-nyilvántartás) közhiteles módon elérhetők. Ezek az információk tehát eleve nyilvánosak, és bár személyes adatoknak minősülnek, megismerésük nem tekinthető különösen érzékenynek, hiszen a jogbiztonság és a tulajdonvédelem érdekében bárki betekinthet a tulajdoni lapba. A GDPR szerint a társasházak esetében az ilyen adatok kezelése jogszerű lehet a „jogos érdek" jogalapon (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). A tulajdonostársaknak ésszerű és megalapozott érdekük fűződik ahhoz, hogy tudják, kikkel osztoznak a közös tulajdonon, hiszen ez szükséges lehet a közös költségek megosztásához, a döntéshozatalhoz, a karbantartások egyeztetéséhez vagy jogi eljárások előkészítéséhez is. A célhoz kötöttség és arányosság elve A személyes adatok kezelése csak a közös tulajdonhoz kapcsolódó, konkrét cél érdekében történhet. Elfogadható például, ha a közös képviselő nyilvántartja a tulajdonosok és lakáshasználók nevét, elérhetőségét a közgyűlés összehívásához, a közös költség beszedéséhez vagy a karbantartások megszervezéséhez. Ugyanakkor nem megengedett az adatok öncélú gyűjtése vagy közzététele, és különösen tilos azok marketing vagy egyéb, a társasház működésétől független célokra való felhasználása. A társasházakban a névjegyzékben kizárólag a szükséges adatokat - általában a nevet, lakcímet és tulajdoni hányadot - lehet feltüntetni. Az adatok kezelése során mindig szem előtt kell tartani az arányosság és az adatminimalizálás elvét: csak annyit, és csak addig szabad nyilvánosan megjeleníteni, amennyi feltétlenül szükséges a közös ügyek intézéséhez. Mikor függeszthető ki a lakónévsor? A társasházi lakónévsor nem kötelező, de bizonyos feltételekkel jogszerűen alkalmazható. Ha a tulajdonosok hozzájárulnak, a névsor kifüggeszthető például a lépcsőházban, a bejáratnál vagy a faliújságon. Célszerű, ha a közgyűlés dönt arról, milyen formában és milyen adatokkal történjen ez: szerepeljenek-e a bérlők vagy a lakáshasználók is, és pontosan hol legyen elérhető a lista. Ha egy tulajdonos vagy lakó biztonsági okból nem szeretné, hogy a neve nyilvánosan megjelenjen - például védett személy, vagy más okból fokozottan kockázatos lenne -, kérheti az adatának elhagyását. Ilyen esetben a társasház köteles mérlegelni az egyéni érdek és a közösség jogos érdeke közötti arányt, és adott esetben korlátozni a nyilvánosságot. A közös képviselő felelőssége A közös képviselő, mint adatkezelő különösen felelős azért, hogy a társasház adatkezelése megfeleljen a GDPR-nak. Ez magában foglalja az adatkezelés céljának meghatározását, az érintettek tájékoztatását, az adatok védelmét, valamint annak biztosítását, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek erre a társasház ügyeinek intézése érdekében ténylegesen szükségük van. Ha a lakók nevei hivatalos, jogi eljárás miatt szükségesek - például peres ügy vagy közös költség behajtása esetén -, a tulajdoni lap lekérése a megfelelő, jogszerű forrás. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az adatait a társasház jogellenesen vagy aránytalanul használja fel, tiltakozhat az adatkezelés ellen, és panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).Összegzés A társasház működésének átláthatósága és a lakók személyes adatainak védelme nem zárja ki egymást. A tulajdonosi nevek kezelése - különösen, mivel a földhivatali nyilvántartásban nyilvános adatokról van szó - általában jogszerű, ha az a közös ügyek intézéséhez szükséges és arányos módon történik. A kifüggesztett lakónévsor tehát megengedett, ha annak célja a társasházi együttműködés elősegítése, a lakók pedig előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy nevük szerepeljen rajta. A helyes gyakorlat az, ha a társasház adatvédelmi szabályzata kifejezetten rendelkezik a névsor kezeléséről, a közös képviselő pedig gondoskodik az adatvédelmi megfelelésről.Válasszon a www.THShop.hu Hivatalos THT Webáruházban elérhető, könnyen kezelhető, praktikus tájékoztató/hirdető táblák közül Lakónévjegyzékhez. Töltse le a letölthető dokumentumok közül az általános GDPR tájékoztatónkat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat. 
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves roadshowját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026". 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program. 
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját. 
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. 
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
