THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat?2025. október 21. |
|---|
 A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Mi számít jogszerű adatkezelésnek? A társasházi tulajdonviszonyokkal kapcsolatos alapadatok - így a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme és időpontja - a földhivatali nyilvántartásban (mai nevén: ingatlan-nyilvántartás) közhiteles módon elérhetők. Ezek az információk tehát eleve nyilvánosak, és bár személyes adatoknak minősülnek, megismerésük nem tekinthető különösen érzékenynek, hiszen a jogbiztonság és a tulajdonvédelem érdekében bárki betekinthet a tulajdoni lapba. A GDPR szerint a társasházak esetében az ilyen adatok kezelése jogszerű lehet a „jogos érdek" jogalapon (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). A tulajdonostársaknak ésszerű és megalapozott érdekük fűződik ahhoz, hogy tudják, kikkel osztoznak a közös tulajdonon, hiszen ez szükséges lehet a közös költségek megosztásához, a döntéshozatalhoz, a karbantartások egyeztetéséhez vagy jogi eljárások előkészítéséhez is. A célhoz kötöttség és arányosság elve A személyes adatok kezelése csak a közös tulajdonhoz kapcsolódó, konkrét cél érdekében történhet. Elfogadható például, ha a közös képviselő nyilvántartja a tulajdonosok és lakáshasználók nevét, elérhetőségét a közgyűlés összehívásához, a közös költség beszedéséhez vagy a karbantartások megszervezéséhez. Ugyanakkor nem megengedett az adatok öncélú gyűjtése vagy közzététele, és különösen tilos azok marketing vagy egyéb, a társasház működésétől független célokra való felhasználása. A társasházakban a névjegyzékben kizárólag a szükséges adatokat - általában a nevet, lakcímet és tulajdoni hányadot - lehet feltüntetni. Az adatok kezelése során mindig szem előtt kell tartani az arányosság és az adatminimalizálás elvét: csak annyit, és csak addig szabad nyilvánosan megjeleníteni, amennyi feltétlenül szükséges a közös ügyek intézéséhez. Mikor függeszthető ki a lakónévsor? A társasházi lakónévsor nem kötelező, de bizonyos feltételekkel jogszerűen alkalmazható. Ha a tulajdonosok hozzájárulnak, a névsor kifüggeszthető például a lépcsőházban, a bejáratnál vagy a faliújságon. Célszerű, ha a közgyűlés dönt arról, milyen formában és milyen adatokkal történjen ez: szerepeljenek-e a bérlők vagy a lakáshasználók is, és pontosan hol legyen elérhető a lista. Ha egy tulajdonos vagy lakó biztonsági okból nem szeretné, hogy a neve nyilvánosan megjelenjen - például védett személy, vagy más okból fokozottan kockázatos lenne -, kérheti az adatának elhagyását. Ilyen esetben a társasház köteles mérlegelni az egyéni érdek és a közösség jogos érdeke közötti arányt, és adott esetben korlátozni a nyilvánosságot. A közös képviselő felelőssége A közös képviselő, mint adatkezelő különösen felelős azért, hogy a társasház adatkezelése megfeleljen a GDPR-nak. Ez magában foglalja az adatkezelés céljának meghatározását, az érintettek tájékoztatását, az adatok védelmét, valamint annak biztosítását, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek erre a társasház ügyeinek intézése érdekében ténylegesen szükségük van. Ha a lakók nevei hivatalos, jogi eljárás miatt szükségesek - például peres ügy vagy közös költség behajtása esetén -, a tulajdoni lap lekérése a megfelelő, jogszerű forrás. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az adatait a társasház jogellenesen vagy aránytalanul használja fel, tiltakozhat az adatkezelés ellen, és panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).Összegzés A társasház működésének átláthatósága és a lakók személyes adatainak védelme nem zárja ki egymást. A tulajdonosi nevek kezelése - különösen, mivel a földhivatali nyilvántartásban nyilvános adatokról van szó - általában jogszerű, ha az a közös ügyek intézéséhez szükséges és arányos módon történik. A kifüggesztett lakónévsor tehát megengedett, ha annak célja a társasházi együttműködés elősegítése, a lakók pedig előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy nevük szerepeljen rajta. A helyes gyakorlat az, ha a társasház adatvédelmi szabályzata kifejezetten rendelkezik a névsor kezeléséről, a közös képviselő pedig gondoskodik az adatvédelmi megfelelésről.Válasszon a www.THShop.hu Hivatalos THT Webáruházban elérhető, könnyen kezelhető, praktikus tájékoztató/hirdető táblák közül Lakónévjegyzékhez. Töltse le a letölthető dokumentumok közül az általános GDPR tájékoztatónkat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
