Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – megjelentek az EU statisztikái a magyar helyzetről2024. december 27. |
|---|
A legtöbb uniós tagállamban növekedtek a lakhatási költségek és az ingatlanárak, ugyanakkor a díjhátralékos háztartások aránya csökkent. Magyarországon tavaly a lakhatás volt a hatodik legolcsóbb az EU-ban, miközben a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya a 2023-ig eltelt 13 évben a felére csökkent. Az ingatlanárak viszont Magyarországon jelentős növekedést mutattak, csaknem megduplázódtak, és csak Észtország előzte meg ezt a trendet.
|
|
2 462 HUF
Ügyféltoll Microban antibakteriális Fellowes® írásszín fekete
![]() Érdekel → |
|
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal nőttek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, több helyen drámaian emelkedtek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb európai lakhatásról szóló jelentése alapján. Az unióban a fejlettebb tagállamokban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a lakhatási költségek, 9-ben csökkentek, míg Lengyelországban változatlanok maradtak. Görögország, Ciprus és Spanyolország a csökkenő költségeket mutatták, míg Lengyelország nem tapasztalt jelentős változást. A legdrágább lakhatás Írországban volt tavaly, ahol az uniós átlag kétszeresét mérték. Az Eurostat szerint 2010 és 2023 között az írországi lakhatási költségek a duplájára nőttek az uniós átlaghoz képest. Luxemburg a második legdrágább ország volt, 86 százalékkal meghaladva az uniós átlagot, míg Dániában 80 százalékkal nőttek a költségek. A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben az országokban 61, illetve 56 százalékkal alacsonyabbak voltak a költségek az uniós átlagnál. Magyarország az uniós átlagot lehúzva tavaly a hatodik legolcsóbb helyet foglalta el, 59,7 százalékos költséghányaddal. Hasonlóan, 2010-ben is a hatodik legolcsóbb helyet érte el, akkor 52,8 százalékkal. Az ingatlanárak jelentős növekedését figyelhetjük meg, különösen Magyarországon, ahol csaknem kétszeresére emelkedtek. Míg Európa több országában, mint Írország, Portugália és Spanyolország lakhatási válságot tapasztalt, az ingatlanárak tavaly mérséklődtek, sőt az európai átlag 0,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedést 2010 és 2023 között Észtország (+209 százalék), Magyarország (+191 százalék) és Litvánia (+154 százalék) mutatták. Olaszország és Ciprus kivételével minden más tagállamban nőtt az ingatlanárak. A bérleti díjak kisebb mértékben, összesen 22 százalékkal emelkedtek az elmúlt 13 évben. Görögországban 20 százalékkal csökkentek, míg minden más országban nőttek. A legnagyobb emelkedés Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) volt. Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy az infláció ebben az időszakban átlagosan 36 százalék volt az EU-ban. 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal emelkedtek. A lakhatás megfizethetősége szempontjából az EU-ban tavaly az átlagos jövedelem 19,7 százalékát költötték lakhatásra a háztartások. A legnagyobb arányt Görögország (35,2%), Luxemburg (27,6%) és Dánia (25,9%) mutatták. A fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya az EU-ban 2010-ről 9,3 százalékra csökkent 2023-ra. Magyarországon ez az arány felére csökkent, 24,3 százalékról 10,8 százalékra. Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakással rendelkezett, míg 31 százalék bérelt lakásban élt. A lakástulajdonlás mértéke a különböző országokban nagy eltéréseket mutatott. Romániában a lakosság több mint 95 százaléka saját lakásban élt, míg Magyarországon és más közép-európai országokban is magas volt a tulajdonosok aránya. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A legtöbb uniós tagállamban növekedtek a lakhatási költségek és az ingatlanárak, ugyanakkor a díjhátralékos háztartások aránya csökkent. Magyarországon tavaly a lakhatás volt a hatodik legolcsóbb az EU-ban, miközben a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya a 2023-ig eltelt 13 évben a felére csökkent. Az ingatlanárak viszont Magyarországon jelentős növekedést mutattak, csaknem megduplázódtak, és csak Észtország előzte meg ezt a trendet.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően?
Milyen tájékoztatásokat kell kötelezően kifüggeszteni társasházakban, melyek azok, melyeket praktikus okból célszerű, és melyek azok, melyeket, ahogy mondani szokás: illik kitenni? 
Örömmel jelentjük, hogy a THShop.hu, a hivatalos THT Webáruház kiállítóként is részt vesz a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen.
Az esték a városban is gyakran tartogatnak váratlan találkozásokat a denevérekkel, legyen szó egy-egy lépcsőházba tévedt példányról, vagy egy egész kolóniáról, amely a ház szerkezetében talált otthonra. Mit tehetünk ilyen esetben, és mi a jogszerű módja a kiköltöztetésüknek? Vagy hogyan alakíthatunk ki denevérbarát társasházat?
A szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szempont, a fenntartható életmód elengedhetetlen része. Különösen a társasházakban jelent komoly kihívást a rendszeres és szabályos gyűjtés, ahol a lakók osztoznak a konténereken. Egy jól szervezett rendszer azonban jelentősen hozzájárulhat a tisztább, rendezettebb környezethez.
A bejárat a ház arca: itt születik az első benyomás, és itt találkozik mindenki az időjárással. Egy jól megválasztott előtető egyszerre ad védelmet és rendezett, gondozott összképet. Nem luxus, hanem praktikus, hosszú távon megtérülő fejlesztés, amely a lakók kényelmét és a közös területek állapotát is javítja.
A társasházak mindennapi működéséhez elengedhetetlen a pontos, egyértelmű és rendszeres tájékoztatás. A közös költség értesítők, lakógyűlési meghívók, felújítási tájékoztatók, szolgáltatói hirdetmények - mind-mind meg kell, hogy találják a helyüket.
A társasház mindennapi működtetése leginkább a háttérben zajlik, ezért rendkívül fontos, hogy milyen környezetben, milyen felszereléssel dolgozik a társasház közös képviselője. A kezelő irodájának felszereltsége, az iroda rendezettsége nagyban meghatározza a hatékonyságot és az elvégzett munka minőségét.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.
A fényviszonyok alapvetően formálják mindennapi életünket. Hatással vannak közérzetünkre, biztonságérzetünkre, hiszen mi, emberek elsősorban látás útján tájékozódunk a világban. Nem mindegy, hogyan alkalmazzuk a világítást otthonainkban vagy azok közvetlen környezetében.
Bár a mesterséges intelligencia fogalma sokakban aggodalmat kelt, gyakorlati alkalmazásai egyre több ponton jelennek meg az ingatlanpiacon is. Balog Márton, a Trigon Research Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta, hogyan válhatnak ezek az eszközök valódi társává a társasházi szereplőknek - az ügyfélkapcsolattól a könyvelésig.
A postaláda társasházi környezetben egyszerre betölt funkcionális, esztétikai és jogszabályi szerepet. A postai küldemények megfelelő kézbesítését ugyanis törvény írja elő, és a szabályos levélszekrény biztosítása a többlakásos épületek esetén a közös képviselő vagy üzemeltető felelőssége.
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről. 






































