THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – megjelentek az EU statisztikái a magyar helyzetről2024. december 27. |
|---|
 A legtöbb uniós tagállamban növekedtek a lakhatási költségek és az ingatlanárak, ugyanakkor a díjhátralékos háztartások aránya csökkent. Magyarországon tavaly a lakhatás volt a hatodik legolcsóbb az EU-ban, miközben a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya a 2023-ig eltelt 13 évben a felére csökkent. Az ingatlanárak viszont Magyarországon jelentős növekedést mutattak, csaknem megduplázódtak, és csak Észtország előzte meg ezt a trendet.
|
|
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal nőttek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, több helyen drámaian emelkedtek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb európai lakhatásról szóló jelentése alapján. Az unióban a fejlettebb tagállamokban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a lakhatási költségek, 9-ben csökkentek, míg Lengyelországban változatlanok maradtak. Görögország, Ciprus és Spanyolország a csökkenő költségeket mutatták, míg Lengyelország nem tapasztalt jelentős változást. A legdrágább lakhatás Írországban volt tavaly, ahol az uniós átlag kétszeresét mérték. Az Eurostat szerint 2010 és 2023 között az írországi lakhatási költségek a duplájára nőttek az uniós átlaghoz képest. Luxemburg a második legdrágább ország volt, 86 százalékkal meghaladva az uniós átlagot, míg Dániában 80 százalékkal nőttek a költségek. A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben az országokban 61, illetve 56 százalékkal alacsonyabbak voltak a költségek az uniós átlagnál. Magyarország az uniós átlagot lehúzva tavaly a hatodik legolcsóbb helyet foglalta el, 59,7 százalékos költséghányaddal. Hasonlóan, 2010-ben is a hatodik legolcsóbb helyet érte el, akkor 52,8 százalékkal. Az ingatlanárak jelentős növekedését figyelhetjük meg, különösen Magyarországon, ahol csaknem kétszeresére emelkedtek. Míg Európa több országában, mint Írország, Portugália és Spanyolország lakhatási válságot tapasztalt, az ingatlanárak tavaly mérséklődtek, sőt az európai átlag 0,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedést 2010 és 2023 között Észtország (+209 százalék), Magyarország (+191 százalék) és Litvánia (+154 százalék) mutatták. Olaszország és Ciprus kivételével minden más tagállamban nőtt az ingatlanárak. A bérleti díjak kisebb mértékben, összesen 22 százalékkal emelkedtek az elmúlt 13 évben. Görögországban 20 százalékkal csökkentek, míg minden más országban nőttek. A legnagyobb emelkedés Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) volt. Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy az infláció ebben az időszakban átlagosan 36 százalék volt az EU-ban. 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal emelkedtek. A lakhatás megfizethetősége szempontjából az EU-ban tavaly az átlagos jövedelem 19,7 százalékát költötték lakhatásra a háztartások. A legnagyobb arányt Görögország (35,2%), Luxemburg (27,6%) és Dánia (25,9%) mutatták. A fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya az EU-ban 2010-ről 9,3 százalékra csökkent 2023-ra. Magyarországon ez az arány felére csökkent, 24,3 százalékról 10,8 százalékra. Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakással rendelkezett, míg 31 százalék bérelt lakásban élt. A lakástulajdonlás mértéke a különböző országokban nagy eltéréseket mutatott. Romániában a lakosság több mint 95 százaléka saját lakásban élt, míg Magyarországon és más közép-európai országokban is magas volt a tulajdonosok aránya. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. 
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről. 
Egy zászló közösségeket szólít meg, múltat idéz és pillanatokat tesz emlékezetessé. Társasházi környezetben egy zászlótartó kihelyezése vagy egy zászló kitűzése olyan eszköz, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakóközösség együtt, méltó módon éljen meg fontos alkalmakat. 
Digitális szervizkönyv, integrált riportok, automatizált adminisztráció és bérlői kommunikáció - ezekre a funkciókra épít a hazai fejlesztésű eINGATLAN.hu rendszer, amelyet Dén Mátyás András, az Info Sierra Kft. projektvezetője mutatott be az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia keretében. Az új felhőalapú megoldás az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket célozza, és szorosan kapcsolódik az ismert eHÁZ rendszerhez, ám annál jóval szélesebb funkcionalitást kínál. 
Egyre nagyobb társasházak, egyre több lakó és egyre összetettebb feladatok jellemzik a közös képviselet mindennapjait. A hagyományos eszközökkel már nem lehet hatékonyan követni a műszaki problémákat, a karbantartásokat, a lakói megkereséseket vagy épp az ajánlatkérések menetét. E kihívásokra ad választ a KK Szoftver Megoldások Kft. által fejlesztett TSH Manager, amely nemcsak egy feladatkezelő, hanem egy komplex társasházi menedzsmenteszköz is. Gáts Bence ügyvezető 15 év társasházkezelői tapasztalatából kiindulva mutatta be, miért hozták létre a rendszert, hogyan használják élesben, és milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben. 
Az önkormányzat 100 millió forintos keretösszeggel hirdetett meg visszatérítendő, de kamatmentes támogatást legalább öt lakásos épületek felújításához. A pénz gyorsan fogyhat, a lehetőség pedig egyéves kivitelezési határidővel párosul. 
Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó. 
A társasházak működését nem csak a belső rendszer, hanem a külső tájékozódás is befolyásolja. Elengedhetetlen, hogy egy épület egyértelműen azonosítható legyen - akár a posta, akár a mentők, akár egy új lakó számára. 
A nyári időszakban több társasházban jelenhetnek meg csótányok. A hatékony védekezéshez tudni kell, ki mire jogosult és kötelezett. 
Egy társasházi ingatlan nemcsak otthon, hanem komoly vagyon is. A közös képviselet hatékonysága ezért közvetlenül befolyásolja az ingatlan értékét, piaci megítélését és a lakók mindennapjait. Szilber Szilvia ingatlankezelő, a Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. társasházi szakértője előadásában azt mutatta be, hogy a professzionális társasházkezelés - különösen digitális eszközökkel megtámogatva - hogyan válhat valódi értéknövelő tényezővé. 
A társasházak felújítása során a vízszigetelés kérdése gyakran háttérbe szorul, pedig a hosszú távú fenntarthatóság és a lakók komfortérzete szempontjából alapvető jelentőségű. Jámbor Zsolt, a Fatra Izolfa Zrt. mérnök szaktanácsadója előadásában nemcsak technikai újdonságokat, hanem a kivitelezés során felmerülő gyakorlati nehézségeket és lehetséges megoldásokat is részletesen bemutatta. 
Egy jól működő társasház üzemeltetése során számtalan dologra kell figyelni - nemcsak a közös költségekre, javításokra vagy takarításra, hanem az olyan apró, ám annál fontosabb részletekre is, mint az eszközök, kiegészítők és berendezések beszerzése. A thshop.hu pontosan erre a célra jött létre: egy online áruház, ahol kifejezetten társasházak igényeire szabott termékeket találunk. 
A távhőszolgáltatás pontos mérése és igazságos költségmegosztása nemcsak technikai kihívás, hanem jogszabályi kötelezettség is. Halmos László, a Független Energetikai Adatközpont Zrt. projektvezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2027. január 1-jéig minden távhővel fűtött társasházban biztosítani kell a fűtési költségek távolról leolvasható mérőeszközökkel történő elszámolhatóságát. 
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva. 
Miért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra. 
Elindult a Klímabarát kert pályázat! 
A modern társasházak egyik legfontosabb műszaki kérdése, hogy a fűtési rendszerek égéstermékét hogyan lehet a lehető legbiztonságosabban és energiahatékonyabban elvezetni. Lakner Kornél a Kéményépítők Szakmai Szövetségének (KÉPISZ) elnöke a TÉKA égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos szabályain keresztül mutatta be a társasházakat érintő legfontosabb változásokat. 
Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, elnök a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségnél, előadásában részletesen bemutatta, hogy a 2024-es és 2025-ös jogszabályi módosítások milyen hatással lesznek a társasházak működésére, a felújítási és karbantartási munkálatokra, valamint a tűzvédelmi kötelezettségekre. 
A felújítások során a vízszigetelés gyakran háttérbe szorul, pedig a nem megfelelően kialakított rétegrendek, elmaradó csomóponti tömítések vagy rosszul választott aljzatok évek múlva komoly problémákat okozhatnak. Jámbor Zsolt, a Fatra Izolfa Zrt. mérnök szaktanácsadója előadásában részletesen bemutatta, milyen technikai részletekre kell figyelni, ha valóban tartós és vízálló burkolati rendszert szeretnénk kialakítani - akár fürdőszobában, akár ipari zuhanyzónál, vagy épp egy közös társasházi helyiségben. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
