Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.
Előtérbe kerül a helyi rendelet és az elővásárlási jog A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy külön eljárási szabályokat állapít meg azon ingatlanok adásvételére, amelyek a helyi önazonosság védelmének eszközeként elővásárlási joggal terheltek. E jog gyakorlására jogosult lehet az önkormányzat, a szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy más, helyben meghatározott személyi kör. A jegyzőnek nyolc napon belül kell gondoskodnia arról, hogy az adásvételi szerződés a jogosultakhoz - a személyes adatok kitakarása mellett - eljusson. A jognyilatkozatok megtételére jogvesztő határidő áll rendelkezésre, azaz ha valaki nem él időben az elővásárlási jogával, végleg lemarad róla. A szerződés közlése történhet közvetlenül vagy hirdetményi úton. Utóbbi esetben az önkormányzati hivatali hirdetőtáblára kerül ki az ajánlat, de kiegészítésként több intézményben és online felületeken is tájékoztatás jelenhet meg róla. Az iratokban szereplő személyes és pénzügyi adatokat természetesen el kell rejteni, a közlés nem lehet indokolatlanul adatgazdag. Kik mentesülhetnek a „betelepülő" minősítés alól? A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint a települések önkormányzatai rendeletben szabályozhatják, kik telepedhetnek le náluk, illetve milyen feltételekkel. A rendelet értelmében azonban léteznek mentességi kategóriák. Például nem minősül „betelepülőnek" az, aki helyben dolgozik, tanul, állami lakhatási támogatásban részesül, vagy például bentlakásos intézmény lakója. Az ilyen eseteket a vevő köteles okirattal igazolni - például munkáltatói igazolással, támogatási határozattal vagy hallgatói jogviszony-igazolással. A hatósági bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki. Ez a mentesség nemcsak a vételhez, hanem a lakcímbejelentéshez is szükséges lehet, ha az adott település önkormányzata feltételekhez köti az új lakók bejelentkezését. A kormányhivatalok csak akkor fogadják el a lakcímbejelentést, ha a rendelet nem tiltja azt, vagy a jegyző igazolja a feltételek teljesülését. Minden a nyilvánosság előtt - kötelező tájékoztatás Az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy milyen jogvédelmi eszközt alkalmaznak. Az ezzel kapcsolatos rendeleteket a jegyzőnek a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tennie, és az önkormányzat honlapján is elérhető, közérthető leírást kell biztosítani. Csak az a helyhatóság számíthat állami támogatásra vagy közigazgatási együttműködésre, amely e közzétételi kötelezettségének eleget tesz. Mit jelent ez a gyakorlatban az ingatlanpiacon? Az új szabályozás minden eddiginél nagyobb súlyt ad az önkormányzati rendeleteknek, különösen a kis és közepes településeken. A vevőknek már nemcsak az ingatlan állapotát és árát kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy egyáltalán jogosultak-e ott lakást venni vagy lakcímet létesíteni. Az eladók számára pedig új adminisztrációs teher jelentkezik, hiszen az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell. A jegyzők kulcsszerepet kapnak a folyamatban: az iratkezeléstől a jognyilatkozatok nyilvántartásáig minden részletet helyben kell dokumentálni és megőrizni. A kötelezettségek megszegése akár a szerződés érvénytelenségéhez vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításához is vezethet. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 89. szám

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai

2025. augusztus 1.

Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Előtérbe kerül a helyi rendelet és az elővásárlási jog

A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy külön eljárási szabályokat állapít meg azon ingatlanok adásvételére, amelyek a helyi önazonosság védelmének eszközeként elővásárlási joggal terheltek. E jog gyakorlására jogosult lehet az önkormányzat, a szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy más, helyben meghatározott személyi kör. A jegyzőnek nyolc napon belül kell gondoskodnia arról, hogy az adásvételi szerződés a jogosultakhoz - a személyes adatok kitakarása mellett - eljusson. A jognyilatkozatok megtételére jogvesztő határidő áll rendelkezésre, azaz ha valaki nem él időben az elővásárlási jogával, végleg lemarad róla.

A szerződés közlése történhet közvetlenül vagy hirdetményi úton. Utóbbi esetben az önkormányzati hivatali hirdetőtáblára kerül ki az ajánlat, de kiegészítésként több intézményben és online felületeken is tájékoztatás jelenhet meg róla. Az iratokban szereplő személyes és pénzügyi adatokat természetesen el kell rejteni, a közlés nem lehet indokolatlanul adatgazdag.

Kik mentesülhetnek a „betelepülő" minősítés alól?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint a települések önkormányzatai rendeletben szabályozhatják, kik telepedhetnek le náluk, illetve milyen feltételekkel. A rendelet értelmében azonban léteznek mentességi kategóriák. Például nem minősül „betelepülőnek" az, aki helyben dolgozik, tanul, állami lakhatási támogatásban részesül, vagy például bentlakásos intézmény lakója. Az ilyen eseteket a vevő köteles okirattal igazolni - például munkáltatói igazolással, támogatási határozattal vagy hallgatói jogviszony-igazolással. A hatósági bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki.

Ez a mentesség nemcsak a vételhez, hanem a lakcímbejelentéshez is szükséges lehet, ha az adott település önkormányzata feltételekhez köti az új lakók bejelentkezését. A kormányhivatalok csak akkor fogadják el a lakcímbejelentést, ha a rendelet nem tiltja azt, vagy a jegyző igazolja a feltételek teljesülését.

Minden a nyilvánosság előtt - kötelező tájékoztatás

Az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy milyen jogvédelmi eszközt alkalmaznak. Az ezzel kapcsolatos rendeleteket a jegyzőnek a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tennie, és az önkormányzat honlapján is elérhető, közérthető leírást kell biztosítani. Csak az a helyhatóság számíthat állami támogatásra vagy közigazgatási együttműködésre, amely e közzétételi kötelezettségének eleget tesz.

Mit jelent ez a gyakorlatban az ingatlanpiacon?

Az új szabályozás minden eddiginél nagyobb súlyt ad az önkormányzati rendeleteknek, különösen a kis és közepes településeken. A vevőknek már nemcsak az ingatlan állapotát és árát kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy egyáltalán jogosultak-e ott lakást venni vagy lakcímet létesíteni. Az eladók számára pedig új adminisztrációs teher jelentkezik, hiszen az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell.

A jegyzők kulcsszerepet kapnak a folyamatban: az iratkezeléstől a jognyilatkozatok nyilvántartásáig minden részletet helyben kell dokumentálni és megőrizni. A kötelezettségek megszegése akár a szerződés érvénytelenségéhez vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításához is vezethet.

Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 89. szám

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.


50 millió forint, fix 3% kamat – társadalmi egyeztetésen az Otthon Start 2025. július 22.
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető.

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

Rendeltetésváltás a társasházban – A lakóközösség érdeke elsőbbséget élvezhet 2025. július 16.
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése.

Kötelező nyilvántartás jön az elektromos autótöltők üzemeltetőinek 2025. július 9.
Országos nyilvántartás indul az elektromos járművek töltését biztosító szolgáltatókról. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. július 23-ától kezdve nyilvánosan elérhető adatbázist vezet minden töltőberendezés-üzemeltetőről és elektromobilitási szolgáltatóról. A rendelet akár olyan társasházakat is érinthet, ahol saját vagy közös töltőállomás működik.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás? 2025. július 2.
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Ha bérbe adom, ha eladom - Tűzvédelmi biztonság az ingatlanpiacon 2025. június 30.
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva.

Jegyzői felszólítás után felmondott a közös képviselet 2025. június 27.
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Meghosszabbított határidő, változatlan kötelezettség – Mire figyeljenek a közös képviselők a regisztráció során? 2025. június 25.
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek.

Pénzt kaphat, aki energiahatékonyabbá teszi a lakását – új szabályok léptek életbe 2025. június 23.
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget.

A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. június 23.
A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.

Kilenc ingatlaniroda áll bíróság elé tisztességtelen szerződések miatt 2025. június 19.
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is.

Devizahitel károsultak: visszajár a pénz? 2025. június 18.
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé.

Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025. június 17.
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.