Konferenciabeszámoló: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO2024. október 30. |
|---|
|
|
|
63 017 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD, a Társasház & Háztartás szaklap főszerkesztője nyitóbeszédében a konferencia és a közös képviselők szerepének fontosságáról beszélt. Bejelentette a Társasházkezelői Regiszter indulását, amely már több száz közös képviselőt foglal magába, és a kreditpontrendszer bevezetését, amely részvételi pontokkal jutalmazza a rendezvényeken való megjelenést, és ezek különböző kedvezményekre válthatók. A szaklap 2024-től kizárólag digitális formában lesz elérhető, ezáltal biztosítva a gyorsabb hozzáférést, míg a nyomtatott verzió megszűnik.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője, kiemelte, hogy a bank hosszú távon támogatja a társasházakat a felújítások és korszerűsítések területén, és az OTP Prémium Lakástakarék termékeit ajánlotta a közös képviselők figyelmébe, amelyek segítségével a társasházak hosszú távon tudnak megtakarítani. Hangsúlyozta az elektronikus banki szolgáltatások, például az OTP direkt rendszer előnyeit, amelyek megkönnyítik a társasházak pénzügyeinek kezelését. A bank új hiteltermékei között szerepel a „termo stílushitel", amely energetikai korszerűsítésekre igényelhető, így például fűtés vagy nyílászárók cseréjére is.
Nagy Csaba a Generali biztosítótól bemutatta a biztosító innovatív szolgáltatásait, például a videós kárrendezést, amellyel gyorsabb a kárfelmérés, és a „lakásszerviz" szolgáltatást, amely kisebb károk gyors helyreállítását teszi lehetővé szerződött szakemberekkel. A My Generali applikáció segíti a közös képviselőket a szerződések és károk kezelésében, beleértve a lakásszerviz funkciókat. Az elektromos autók és napelemek biztosítása is egyre fontosabbá vált, amelyet új biztosítási csomagokkal kínálnak.
Dráviczki Péter, az Ariston Hungária képviseletében, a fűtéskorszerűsítések kihívásairól beszélt. Az Ariston Csoport innovatív fűtési rendszereivel és Trigon XXL kazánjaival biztosítja a társasházak számára a hatékony hőellátást, amelyek már kis helyeken is telepíthetők, és gyorsan felfűthetők, csökkentve ezzel az üzemeltetési költségeket. Dráviczki Péter számos példát említett, amelyekben a budapesti társasházak energetikai korszerűsítése 30-47%-os megtakarítást hozott. Dr. Dávid Péter - fintechjog.hu - a társasházi kamerás megfigyelőrendszerek GDPR-megfelelésére hívta fel a figyelmet. Előadásában ismertette az adatkezelés szabályait, és rámutatott, hogy a társasházak adatkezelőként felelősek a felvételek biztonságáért és a megfelelő dokumentációért, amelyet a NAIH ellenőrizhet. Kiemelte, hogy a társasházaknak szerződést kell kötniük az üzemeltető cégekkel, akik adatfeldolgozói szerepben vannak, és biztosítaniuk kell a dokumentáció jogszerűségét.
Győrfi Róbert - Fatra Izolfa Zrt. - a modern vinyl padlóburkolatok előnyeit emelte ki, amelyek mind lakossági, mind ipari környezetben tartós és környezetkímélő megoldást jelentenek. Győrfi hangsúlyozta, hogy a cég nagy figyelmet fordít a hulladék újrahasznosítására és a ftalátmentes technológiák használatára, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
Gyurasits Gergely az Inpipe Kft.-től a társasházi vízhálózati rendszerek javításáról és korszerűsítéséről tartott előadást. Gyurasits a hosszú távú megoldások előnyeit hangsúlyozta, és kiemelte a csőtörések megelőzését a költséghatékony működés érdekében.
Lestyán Mária - TSZVSZ - a tűzvédelmi kihívásokra és a közösségi felelősségvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a tűzvédelem közös érdek, és a lakóknak felelősséget kell vállalniuk az egyéni beruházások biztonságáért, különösen az elektromos autók és klímaberendezések telepítésénél.
Borsfay-Horváth Judit - MOHU - bemutatta a társasházak biohulladék-gyűjtésének előnyeit, amelyek segítenek csökkenteni a lerakókra kerülő hulladék mennyiségét, valamint támogatják a környezetvédelmi célokat. Hangsúlyozta a közös képviselők szerepét a lakók edukálásában, amely elősegíti a hulladék elkülönített gyűjtésének elterjesztését.
Tófalvi György - Techem - az energiahatékonysági irányelvekről beszélt, amelyek a fűtési költségmegosztás szigorúbb szabályozását írják elő a társasházak számára. A költségmegosztó eszközök bevezetését a jogszabályok már 2026-ig kötelezővé teszik, amennyiben azok megtakarítást eredményeznek. Tófalvi elmondta, hogy a költségmegosztók használata csak korszerű radiátorszelepekkel éri el a kívánt hatékonyságot, ami jelentős energiamegtakarítást biztosít. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre való átállásról tartott előadást, amely 2025-től elektronikus ügyintézést biztosít, csökkentve az ügyintézési időt és növelve a pontosságot. A teljes digitalizáció lehetővé teszi, hogy a tulajdonjog-bejegyzések gyorsabban, automatikusan történjenek, különösen a lakásvásárlás vagy jelzálogbejegyzés esetén.
Imrényi Eszter - HelloRent - az Airbnb rövid távú bérbeadásának társasházakra gyakorolt hatásairól beszélt. Kiemelte a rövid távú bérbeadás gazdasági hatásait, a lakók és Airbnb-tulajdonosok közötti konfliktusokat, és hangsúlyozta a szabályozás fontosságát a lakók életminőségének megőrzése érdekében. Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő előadása a társasházi felújítások pénzügyi tervezéséről és a közös képviselők szerepéről szólt. A felújítások során fontos a pontos költségtervezés, amelyhez előzetes felmérések és a megfelelő kivitelező kiválasztása szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője az érvénytelenségi perek elkerüléséről tartott előadást, amelyben gyakorlati tanácsokat adott a közgyűlések összehívásának és a határozatok előkészítésének jogszerű módjairól. Hangsúlyozta az alaki követelmények betartásának fontosságát, amelyek elkerülhetetlenné teszik a közgyűlési határozatok érvényességét.
A Biztosítási kerekasztal során több biztosító képviselői vitatták meg a társasházak biztosításainak kihívásait, különös tekintettel a társasházak alulbiztosítottságára. A szakértők hangsúlyozták, hogy bár a biztosítási díjak növekedtek, a kiegészítő szolgáltatások, például az asszisztencia és vészelhárítás is bővültek. Szóba került az is, hogy a társasházak biztosításának kötelezővé tétele segíthetne megelőzni a nem biztosított káreseményekből fakadó problémákat. Az előadások széles körű áttekintést nyújtottak a társasházi közösségek aktuális kihívásairól és megoldási lehetőségeiről, amelyeket a közös képviselők a jövőben alkalmazhatnak a hatékonyabb és biztonságosabb társasházi működés érdekében. A konferencia támogatója a társasházi közös költségek kártyás fizetési partnere, a Mastercard.
Itt most csupán az elhangzott előadások tartalmát foglaltuk össze. A következő hetekben pedig az egyes előadásokból készített részletes cikkeinket is olvashatják. A prezentációk pedig - a rendezvényen részt vettek számára - már most, ITT letölthetők. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások















A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































