Kihirdette az "Önkormányzatok a lakhatásért" c. pályázat három DÍJAZOTTJÁT a Habitat for Humanity Magyarország2024. május 31. |
|---|
Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok a Habitat felhívására. Az egyre szűkülő források ellenére a díjazottak többek közt azt is bizonyították, hogy egy felelős, elkötelezett önkormányzat igenis tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért, melyet Magyarországon már mindenki érez: vagy a saját bőrén közvetlenül vagy csak közvetve, a lakásárakban.
|
|
2 908 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
A Habitat for Humanity Magyarország 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg: azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat. A pályázati felhívásról ebben a cikkünkben írtunk. A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket a beadványokat szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból. A Habitat pályázatán összesen 39 pályázó szállt ringbe Budapestről és 15 vármegyéből. A DÍJAZOTTAKAT és eredményeik: • Józsefváros - ahol antikorrupciós programból teremtettek lakhatási alapot A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat lett. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében. 201 önkormányzati bérlakásban végeztek életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltak meg az antikorrupciós programjukkal. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra. • Keszthely - ahol a kilakoltatás helyett az adósságkezelést preferálják A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. A város lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosít. A pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogják kicserélni, összesen négymillió forint értékben. • Jánoshida - a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot. Itt az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számoltak be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig. Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el a díj mellett, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak. A nyertes pályázatokban több közös pont is volt Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota. "Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal" - hívta fel a figyelmet Rácz Béla zsűritag, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója. A díjazottak tudtak továbbá azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali "tűzoltásra" használják a szűkös forrásokat. A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett, amelyekből kiemelünk pár további jó gyakorlatot: • Kórós (171 fős Baranya vármegyei község), ahol az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt az üres házak megvásárlásával és hosszútávú lízingszerződés keretében történő hasznosításával/kiadásával, amelyek aztán a futamidő lejártával a bérlő tulajdonába kerülnek. Emellett saját forrásból krízisfa szociális tüzelőanyag programot működtetnek annak érdekében, hogy a rászorulók kedvezményes áron jussanak a fűtési időszakban tűzifához • Alsómocsoládon (269 fős község szintén Baranyában) szintén erős stratégiai és komplex gondolkodásmód figyelhető meg a lakásügyben. Az önkormányzat saját és pályázati forrásokat is megmozgat az energetikai felújításokra (2 millió forint értékig), valamint a szociális tüzelő támogatásra. A településen antiszegregációs program is volt, továbbá kiemelt szerep jut a közösségi tervezésnek is • Rinyabesenyőn (193 fős) zsáktelepülés Somogy vármegyében) az elmúlt önkormányzati ciklusban egy telepfelszámolási program keretében 7 db szociális bérlakás kialakítása valósult meg. Az újépítésűek esetében az energiahatékonyság és megújuló energiahasználat voltak a legfontosabb szempontok • Ordas (427 fős Bács-Kiskun vármegyei község) pályázati és saját forrásból is igyekszik helyben növelni a szociális bérlakásállományt eladóvá vált házak megvásárlásával, felújításával, és bérlakásként történő kiadásával. Ezekbe olyan sérülékeny háztartások költözhettek, ahol korábban a lakásviszonyok miatt felmerült a gyerekek családból történő kiemelése. A településen kiemelt figyelem jut az eladósodás megelőzésére és közvetlen segítségnyújtásra a tűzifabeszerzésben, valamint a felújításokhoz, illetve a tulajdonszerzéshez kapcsolódó ügyintézésben • Hajdúnánás (kb. 16 ezer fős város Hajdú-Bihar vármegyében) a lakhatás terén kiforrott tervekkel és lakáskoncepcióval rendelkezik, amelyben egyedülálló intézményi gyakorlatként az önkormányzat - felismerve, hogy lakosai élethelyzetéről és igényeiről ő rendelkezik több információval - visszavette a lakáskezelő gazdasági társaságtól az állománya bérbeadásával kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati bérlakásszektoron túl a város lakhatással kapcsolatos intézkedései az első lakáshoz jutás támogatását, valamint az önkormányzati telkek kedvezményes áron való eladását is érintik • Szeged (kb. 160 ezer fős) városának szociális bérlakásprogramja keretében már több mint 800 lakás került felújításra az állományban, emellett további támogatásokat is nyújtanak a lakbérek és rezsiköltségek viseléséhez. Utóbbiaknak és az előrefizetős mérőóráknak köszönhetően sikeresen előzik meg a bérleti és közüzemi díjhátralékok keletkezését és felhalmozódását. Az önkormányzat fenntarthatóság és energiatakarékosság iránti elkötelezettsége is kiemelkedő, ezt támasztják alá az energiahatékonysági felújítások (saját forrásból finanszírozott nyílászárócserék), valamint a geotermikus távfűtési rendszer kiépítése • Budapest Főváros (kb. 117 ezer fős) XIII. kerületi önkormányzata komplex, hosszútávú lakhatási stratégiával rendelkezik, és az ország nagyon kevés olyan önkormányzatának egyike, amely épít is önkormányzati bérlakásokat. Ezeknél külön figyelmet szentel a környezettudatossági szempontoknak, hogy energiahatékony épületek és lakások épüljenek. A lakossági energiaszegénység enyhítésére intézkedési tervet, valamint a kilakoltatások megelőzésére eljárásrendet dolgoztak ki az elmúlt önkormányzati ciklusban. Emellett a kerületben többféle lakhatáshoz kapcsolódó támogatás is elérhető (pl. kisebb energetikai felújításokhoz) és kiemelt figyelmet fordítanak az ezekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásra is. A pályázat során beérkezett jó gyakorlatokból a Habitat for Humanity Magyarország kiadványt tervez megjelentetni, amelyből még több, országszerte a méltó lakhatásért dolgozó önkormányzat munkája lesz megismerhető. (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok a Habitat felhívására. Az egyre szűkülő források ellenére a díjazottak többek közt azt is bizonyították, hogy egy felelős, elkötelezett önkormányzat igenis tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért, melyet Magyarországon már mindenki érez: vagy a saját bőrén közvetlenül vagy csak közvetve, a lakásárakban.

Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 






































