Kihirdette az "Önkormányzatok a lakhatásért" c. pályázat három DÍJAZOTTJÁT a Habitat for Humanity Magyarország2024. május 31. |
|---|
Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok a Habitat felhívására. Az egyre szűkülő források ellenére a díjazottak többek közt azt is bizonyították, hogy egy felelős, elkötelezett önkormányzat igenis tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért, melyet Magyarországon már mindenki érez: vagy a saját bőrén közvetlenül vagy csak közvetve, a lakásárakban.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A Habitat for Humanity Magyarország 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg: azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat. A pályázati felhívásról ebben a cikkünkben írtunk. A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket a beadványokat szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból. A Habitat pályázatán összesen 39 pályázó szállt ringbe Budapestről és 15 vármegyéből. A DÍJAZOTTAKAT és eredményeik: • Józsefváros - ahol antikorrupciós programból teremtettek lakhatási alapot A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat lett. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében. 201 önkormányzati bérlakásban végeztek életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltak meg az antikorrupciós programjukkal. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra. • Keszthely - ahol a kilakoltatás helyett az adósságkezelést preferálják A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. A város lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosít. A pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogják kicserélni, összesen négymillió forint értékben. • Jánoshida - a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot. Itt az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számoltak be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig. Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el a díj mellett, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak. A nyertes pályázatokban több közös pont is volt Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota. "Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal" - hívta fel a figyelmet Rácz Béla zsűritag, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója. A díjazottak tudtak továbbá azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali "tűzoltásra" használják a szűkös forrásokat. A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett, amelyekből kiemelünk pár további jó gyakorlatot: • Kórós (171 fős Baranya vármegyei község), ahol az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt az üres házak megvásárlásával és hosszútávú lízingszerződés keretében történő hasznosításával/kiadásával, amelyek aztán a futamidő lejártával a bérlő tulajdonába kerülnek. Emellett saját forrásból krízisfa szociális tüzelőanyag programot működtetnek annak érdekében, hogy a rászorulók kedvezményes áron jussanak a fűtési időszakban tűzifához • Alsómocsoládon (269 fős község szintén Baranyában) szintén erős stratégiai és komplex gondolkodásmód figyelhető meg a lakásügyben. Az önkormányzat saját és pályázati forrásokat is megmozgat az energetikai felújításokra (2 millió forint értékig), valamint a szociális tüzelő támogatásra. A településen antiszegregációs program is volt, továbbá kiemelt szerep jut a közösségi tervezésnek is • Rinyabesenyőn (193 fős) zsáktelepülés Somogy vármegyében) az elmúlt önkormányzati ciklusban egy telepfelszámolási program keretében 7 db szociális bérlakás kialakítása valósult meg. Az újépítésűek esetében az energiahatékonyság és megújuló energiahasználat voltak a legfontosabb szempontok • Ordas (427 fős Bács-Kiskun vármegyei község) pályázati és saját forrásból is igyekszik helyben növelni a szociális bérlakásállományt eladóvá vált házak megvásárlásával, felújításával, és bérlakásként történő kiadásával. Ezekbe olyan sérülékeny háztartások költözhettek, ahol korábban a lakásviszonyok miatt felmerült a gyerekek családból történő kiemelése. A településen kiemelt figyelem jut az eladósodás megelőzésére és közvetlen segítségnyújtásra a tűzifabeszerzésben, valamint a felújításokhoz, illetve a tulajdonszerzéshez kapcsolódó ügyintézésben • Hajdúnánás (kb. 16 ezer fős város Hajdú-Bihar vármegyében) a lakhatás terén kiforrott tervekkel és lakáskoncepcióval rendelkezik, amelyben egyedülálló intézményi gyakorlatként az önkormányzat - felismerve, hogy lakosai élethelyzetéről és igényeiről ő rendelkezik több információval - visszavette a lakáskezelő gazdasági társaságtól az állománya bérbeadásával kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati bérlakásszektoron túl a város lakhatással kapcsolatos intézkedései az első lakáshoz jutás támogatását, valamint az önkormányzati telkek kedvezményes áron való eladását is érintik • Szeged (kb. 160 ezer fős) városának szociális bérlakásprogramja keretében már több mint 800 lakás került felújításra az állományban, emellett további támogatásokat is nyújtanak a lakbérek és rezsiköltségek viseléséhez. Utóbbiaknak és az előrefizetős mérőóráknak köszönhetően sikeresen előzik meg a bérleti és közüzemi díjhátralékok keletkezését és felhalmozódását. Az önkormányzat fenntarthatóság és energiatakarékosság iránti elkötelezettsége is kiemelkedő, ezt támasztják alá az energiahatékonysági felújítások (saját forrásból finanszírozott nyílászárócserék), valamint a geotermikus távfűtési rendszer kiépítése • Budapest Főváros (kb. 117 ezer fős) XIII. kerületi önkormányzata komplex, hosszútávú lakhatási stratégiával rendelkezik, és az ország nagyon kevés olyan önkormányzatának egyike, amely épít is önkormányzati bérlakásokat. Ezeknél külön figyelmet szentel a környezettudatossági szempontoknak, hogy energiahatékony épületek és lakások épüljenek. A lakossági energiaszegénység enyhítésére intézkedési tervet, valamint a kilakoltatások megelőzésére eljárásrendet dolgoztak ki az elmúlt önkormányzati ciklusban. Emellett a kerületben többféle lakhatáshoz kapcsolódó támogatás is elérhető (pl. kisebb energetikai felújításokhoz) és kiemelt figyelmet fordítanak az ezekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásra is. A pályázat során beérkezett jó gyakorlatokból a Habitat for Humanity Magyarország kiadványt tervez megjelentetni, amelyből még több, országszerte a méltó lakhatásért dolgozó önkormányzat munkája lesz megismerhető. (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok a Habitat felhívására. Az egyre szűkülő források ellenére a díjazottak többek közt azt is bizonyították, hogy egy felelős, elkötelezett önkormányzat igenis tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért, melyet Magyarországon már mindenki érez: vagy a saját bőrén közvetlenül vagy csak közvetve, a lakásárakban.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































