Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön2025. december 2. |
|---|
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
|
|
111 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
A rendelet a 335/2025. (X. 30.) Korm. rendeletben szereplő kiemelt Otthon Start-beruházások körét bővíti, és részletes, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg budapesti és vidéki helyszínekre. Új, vegyes rendeltetésű vagy lakódominanciájú fejlesztés indulhat a XVIII. kerületben, Budaörsön és Debrecenben, valamint több barnamezős, egykori ipari területen a XV. és XI. kerületben. Ezeknél a projekteknél a helyi szabályozási terv és a TÉKA előírásai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ütköznek az új, speciális kormányrendeleti szabályokkal; ellentét esetén a helyi előírás nem alkalmazható. A Budapest XV. kerületében kijelölt, egykori ipari területen és a XI. kerület több ingatlanán a beruházások szabadonálló beépítéssel, nagy területű telkeken valósulhatnak meg. A terepszint feletti beépítettség jellemzően 35-65%, a terepszint alatti 50-70% közötti határig engedélyezett, az általános szintterületi mutató legfeljebb 2,5-3,5 m²/m², míg a parkolási szintterületi mutató legfeljebb 1,0-1,5 m²/m² lehet. Az épületmagasság egyes helyszíneken elérheti a 33-45 métert, az épületek legmagasabb pontja pedig 65 méterig tervezhető. Vannak területek, ahol legfeljebb 300, máshol legfeljebb 1100 vagy 1270 lakó rendeltetési egység helyezhető el, a lakófunkció aránya és darabszáma több esetben egyébként nem korlátozott. A zöldfelület minimuma az érintett beruházásoknál 25-35%, amelyet nem szükséges egybefüggő módon kialakítani. A fapótlási kötelezettséget a beruházáshoz kapcsolódó utolsó használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni, ugyanakkor 10 centiméternél kisebb törzsátmérőjű fák, illetve ilyen újulat engedély, bejelentés és pótlási kötelezettség nélkül kivágható. Az építési helyet több esetben az ingatlan teljes területére kiterjeszti a rendelet, elő-, oldal- és hátsókert nélkül vagy minimális kertkötelezettséggel, a szabályozási terven jelölt övezethatárokra, szöveges és rajzi elemekre tekintet nélkül. Telekosztás az övezeti paraméterektől függetlenül lehetséges, nyúlványos telek és korlátlan hosszúságú zsákutca is kialakítható. A parkolási és kerékpáros előírások szintén enyhébbek a szokásosnál. Az új épületek és rendeltetési egységek használatához a TÉKA szerinti személygépkocsi-várakozóhelyek és kerékpár-várakozóhelyek csupán 50%-át kell biztosítani, részben vagy egészben az épületen belül. Bizonyos funkcióknál - például kereskedelmi és szolgáltató egységeknél - a parkolóhelyet nem kötelező az épületen belül kialakítani, a P+R és B+R parkolókötelezettséget egyes projektekre teljesen elengedi a rendelet. A meglévő szállásjellegű épületek átalakításánál, bővítésénél csak a többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkolókat megtartva. A műszaki berendezések és közműépítmények elhelyezésére külön szabályok vonatkoznak. Az elő- és oldalkertben közterületről látható épületgépészeti és elektromos berendezés takartan elhelyezhető, a közműellátást biztosító létesítmények önállóan is megvalósíthatók. A lakóépületekben központi hűtő- vagy klímaberendezést nem kötelező beépíteni, egyedi klímaberendezés pedig csak takartan, közterületről nem látható módon helyezhető el. Nagyobb lakásszám vagy nagy szintterület esetén sem ír elő kötelező központi fűtőberendezést, miközben a lépcsőházakat a TÉKA egyes előírásaitól eltérve, kizárólag tűzvédelmi szempontok alapján kell méretezni. Az engedélyezési eljárás menete is egyszerűsödik a kiemelt projektek esetében. A 2. mellékletben szereplő érintett telkeket az építési engedélyezés során rendezettnek kell tekinteni akkor is, ha a telekalakítás még nincs átvezetve az ingatlan-nyilvántartásban. A beruházások megvalósításának, valamint az építési és használatbavételi engedélyek kiadásának nem feltétele a helyi településrendezési eszközökben előírt közmű- és közlekedési infrastrukturális fejlesztések teljes körű megvalósítása; a közútkezelői és forgalomtechnikai nyilatkozatokat, hozzájárulásokat elegendő a használatbavételi engedélyek kiadásáig beszerezni. A lakófunkcióhoz kapcsolódó akadálymentes elektromos töltőállomás létesítése sem feltétele az építési vagy használatbavételi engedélynek. A gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokat szabályozó 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet is kiegészül: az építésügyi hatóság a fő rendeltetés szerinti épületek próbaüzemének végéig, legfeljebb hat hónapos határidővel írhatja elő az energetikai tanúsítvány megszerzését és az energetikai követelményeknek való megfelelést. E határidő végéig a beruházó köteles gondoskodni az épület rendeltetésszerű használatáról és üzemeltetéséről. A most beiktatott új szakaszokat - csakúgy, mint az Otthon Start-hoz kötött speciális építési szabályokat - a rendelet kifejezetten a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazandónak rendeli. A barnamezős budapesti projektekhez kapcsolódó közterület-használat időtartamát a jogszabály a kivitelezés megkezdésétől annak befejezéséig, de legfeljebb 2035. december 31-ig határozza meg. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 







































