Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön2025. december 2. |
|---|
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
|
|
8 190 HUF
THS Taposólámpa LED 7w 850lm 6500k 30° IP67 acél Ø146-Ø128x92mm
![]() Érdekel → |
|
A rendelet a 335/2025. (X. 30.) Korm. rendeletben szereplő kiemelt Otthon Start-beruházások körét bővíti, és részletes, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg budapesti és vidéki helyszínekre. Új, vegyes rendeltetésű vagy lakódominanciájú fejlesztés indulhat a XVIII. kerületben, Budaörsön és Debrecenben, valamint több barnamezős, egykori ipari területen a XV. és XI. kerületben. Ezeknél a projekteknél a helyi szabályozási terv és a TÉKA előírásai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ütköznek az új, speciális kormányrendeleti szabályokkal; ellentét esetén a helyi előírás nem alkalmazható. A Budapest XV. kerületében kijelölt, egykori ipari területen és a XI. kerület több ingatlanán a beruházások szabadonálló beépítéssel, nagy területű telkeken valósulhatnak meg. A terepszint feletti beépítettség jellemzően 35-65%, a terepszint alatti 50-70% közötti határig engedélyezett, az általános szintterületi mutató legfeljebb 2,5-3,5 m²/m², míg a parkolási szintterületi mutató legfeljebb 1,0-1,5 m²/m² lehet. Az épületmagasság egyes helyszíneken elérheti a 33-45 métert, az épületek legmagasabb pontja pedig 65 méterig tervezhető. Vannak területek, ahol legfeljebb 300, máshol legfeljebb 1100 vagy 1270 lakó rendeltetési egység helyezhető el, a lakófunkció aránya és darabszáma több esetben egyébként nem korlátozott. A zöldfelület minimuma az érintett beruházásoknál 25-35%, amelyet nem szükséges egybefüggő módon kialakítani. A fapótlási kötelezettséget a beruházáshoz kapcsolódó utolsó használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni, ugyanakkor 10 centiméternél kisebb törzsátmérőjű fák, illetve ilyen újulat engedély, bejelentés és pótlási kötelezettség nélkül kivágható. Az építési helyet több esetben az ingatlan teljes területére kiterjeszti a rendelet, elő-, oldal- és hátsókert nélkül vagy minimális kertkötelezettséggel, a szabályozási terven jelölt övezethatárokra, szöveges és rajzi elemekre tekintet nélkül. Telekosztás az övezeti paraméterektől függetlenül lehetséges, nyúlványos telek és korlátlan hosszúságú zsákutca is kialakítható. A parkolási és kerékpáros előírások szintén enyhébbek a szokásosnál. Az új épületek és rendeltetési egységek használatához a TÉKA szerinti személygépkocsi-várakozóhelyek és kerékpár-várakozóhelyek csupán 50%-át kell biztosítani, részben vagy egészben az épületen belül. Bizonyos funkcióknál - például kereskedelmi és szolgáltató egységeknél - a parkolóhelyet nem kötelező az épületen belül kialakítani, a P+R és B+R parkolókötelezettséget egyes projektekre teljesen elengedi a rendelet. A meglévő szállásjellegű épületek átalakításánál, bővítésénél csak a többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkolókat megtartva. A műszaki berendezések és közműépítmények elhelyezésére külön szabályok vonatkoznak. Az elő- és oldalkertben közterületről látható épületgépészeti és elektromos berendezés takartan elhelyezhető, a közműellátást biztosító létesítmények önállóan is megvalósíthatók. A lakóépületekben központi hűtő- vagy klímaberendezést nem kötelező beépíteni, egyedi klímaberendezés pedig csak takartan, közterületről nem látható módon helyezhető el. Nagyobb lakásszám vagy nagy szintterület esetén sem ír elő kötelező központi fűtőberendezést, miközben a lépcsőházakat a TÉKA egyes előírásaitól eltérve, kizárólag tűzvédelmi szempontok alapján kell méretezni. Az engedélyezési eljárás menete is egyszerűsödik a kiemelt projektek esetében. A 2. mellékletben szereplő érintett telkeket az építési engedélyezés során rendezettnek kell tekinteni akkor is, ha a telekalakítás még nincs átvezetve az ingatlan-nyilvántartásban. A beruházások megvalósításának, valamint az építési és használatbavételi engedélyek kiadásának nem feltétele a helyi településrendezési eszközökben előírt közmű- és közlekedési infrastrukturális fejlesztések teljes körű megvalósítása; a közútkezelői és forgalomtechnikai nyilatkozatokat, hozzájárulásokat elegendő a használatbavételi engedélyek kiadásáig beszerezni. A lakófunkcióhoz kapcsolódó akadálymentes elektromos töltőállomás létesítése sem feltétele az építési vagy használatbavételi engedélynek. A gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokat szabályozó 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet is kiegészül: az építésügyi hatóság a fő rendeltetés szerinti épületek próbaüzemének végéig, legfeljebb hat hónapos határidővel írhatja elő az energetikai tanúsítvány megszerzését és az energetikai követelményeknek való megfelelést. E határidő végéig a beruházó köteles gondoskodni az épület rendeltetésszerű használatáról és üzemeltetéséről. A most beiktatott új szakaszokat - csakúgy, mint az Otthon Start-hoz kötött speciális építési szabályokat - a rendelet kifejezetten a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazandónak rendeli. A barnamezős budapesti projektekhez kapcsolódó közterület-használat időtartamát a jogszabály a kivitelezés megkezdésétől annak befejezéséig, de legfeljebb 2035. december 31-ig határozza meg. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 





































