THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kevesebb az ember, több a lakás Magyarországon2023. október 6. |
|---|
 Akárhogyan is alakult az elmúlt évtizedekben Magyarországon a lakáspiac, a legutóbbi népszámlálás KSH által eddig feldolgozott adataiból is világosan látszik, hogy az ország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, szemben a magyar népességgel, mely változó ütemben ugyan, de folyamatosan fogy.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Az adatok szerint a 9.603.634 fő (98% ebből magyar állampolgár) magyarországi lakos (a változás 2011-hez képest: -333.994 fő (-3,4%)) összesen 4.586.878 db lakásban élt (a változás 2011-hez képest: +190 236 darab (+4,3%)), figyelembe véve a lakott és nem lakott lakásokat, valamint a lakott üdülőket együttesen. Egy magyar lakásban átlagosan 2,09 fő, azaz kicsivel több, mint 2 ember lakik ma. Budapesten a legkisebb az egy háztartásban élők száma, mivel ez a szám 1,74 fő, a többi városban 2,13 fő, a kisebb településeken pedig 2,3 fő. Tehát a községekben élnek ma a legtöbben egy háztartáson belül, majd a városokban, míg a legkevesebben a fővárosban (https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html). A 2022-es adatok a magyar népességről A legutóbbi népszámlálás összesített adatai szerint 2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, melynek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az adatok alapján összességében növekszik ugyan a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. A népesség idősödő korszerkezetét jelzi, hogy a 65 éves és annál idősebbek létszáma (közel 2 millió fő) 42%-kal meghaladja a 15 év alattiakét. A csökkenést a leginkább a környező országokból érkező bevándorlási többlet mérsékeli jelentősen. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak. 2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt. Szomorú, hogy az egyszemélyes háztartások száma egyre csak nő, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. 2022-ben ezer férfira 1078 nő jutott, az előző népszámláláskor még 1106, a férfiak és a nők létszáma tehát kismértékben ugyan, de közeledett egymáshoz. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23%, illetve 22%, Pest vármegyében 28%, miközben Budapesten csak 17%. Érdekes adat, hogy uniós összehasonlításban kimagasló hazánkban a tulajdonosok által lakott lakások aránya, hiszen Magyarországon a lakások 90%-át azok tulajdonosai lakják és mindössze 9,9%-ot tesz ki a bérelt lakások aránya. A lakáspiac 2022-ben A korábbi évtizedekhez képest mérséklődött a lakásállomány gyarapodása, területi megoszlása pedig számottevően módosult. A települések felében csökkent a lakások száma, ugyanakkor az átlagost meghaladóan nőtt a lakásállomány Budapesten és agglomerációjában, egyes nagyobb városok vonzáskörzetében, az üdülőterületeken és a nyugati, északnyugati határszélen, ahol a határon átnyúló kereslet is mozgatta a lakáspiacot. 2022-ben megközelítőleg a két évvel korábbi szintre esett vissza a lakáspiac forgalma, az ország minden régiójában csökkent az eladott lakások száma. A csökkenést ezúttal nem a járványhelyzet, hanem a gazdasági környezet romlása okozta. Figyelembe véve a még várhatóan beérkező adatokat, országosan éves szinten nagyjából 13%-os csökkenés becsülhető. 2022-ben az eddig beérkezett adatok alapján országosan 132 ezer lakás cserélt gazdát, ebből 9300 volt új építésű. 2022 folyamán a folyósított hitelek száma 23%-kal, összege 14%-kal csökkent az előző évihez képest. Minden második lakáshitelt használt lakás vásárlására folyósítottak, ezek száma 38%-kal maradt el az előző évitől. A 2022-ben lakásépítéshez nyújtott hitelek száma 37%-kal, értéke 61%-kal nőtt (ez a hiteltípus az év második felében is bővült). Az újlakás vásárlásához kapcsolódó hitelek száma viszont már alig emelkedett (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. A lakáshitelezés visszaesése az év második felében fokozódott, a 2022 II. félévében folyósított 43 ezer lakáshitel már 31%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A 2016 és 2022 között realizált mintegy 1,1 millió lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vettek igénybe CSOK-ot, illetve Falusi CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az új lakások esetében a legmagasabb, ebben az időszakban minden második új építésű lakásra jutott egy folyósított CSOK-támogatás. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában. 
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
