Az adatok szerint a 9.603.634 fő (98% ebből magyar állampolgár) magyarországi lakos (a változás 2011-hez képest: -333.994 fő (-3,4%)) összesen 4.586.878 db lakásban élt (a változás 2011-hez képest: +190 236 darab (+4,3%)), figyelembe véve a lakott és nem lakott lakásokat, valamint a lakott üdülőket együttesen.

Egy magyar lakásban átlagosan 2,09 fő, azaz kicsivel több, mint 2 ember lakik ma. Budapesten a legkisebb az egy háztartásban élők száma, mivel ez a szám 1,74 fő, a többi városban 2,13 fő, a kisebb településeken pedig 2,3 fő. Tehát a községekben élnek ma a legtöbben egy háztartáson belül, majd a városokban, míg a legkevesebben a fővárosban (https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html).

A 2022-es adatok a magyar népességről

A legutóbbi népszámlálás összesített adatai szerint 2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, melynek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az adatok alapján összességében növekszik ugyan a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. A népesség idősödő korszerkezetét jelzi, hogy a 65 éves és annál idősebbek létszáma (közel 2 millió fő) 42%-kal meghaladja a 15 év alattiakét.

A csökkenést a leginkább a környező országokból érkező bevándorlási többlet mérsékeli jelentősen. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak. 2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt.

Szomorú, hogy az egyszemélyes háztartások száma egyre csak nő, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. 2022-ben ezer férfira 1078 nő jutott, az előző népszámláláskor még 1106, a férfiak és a nők létszáma tehát kismértékben ugyan, de közeledett egymáshoz. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23%, illetve 22%, Pest vármegyében 28%, miközben Budapesten csak 17%.

Érdekes adat, hogy uniós összehasonlításban kimagasló hazánkban a tulajdonosok által lakott lakások aránya, hiszen Magyarországon a lakások 90%-át azok tulajdonosai lakják és mindössze 9,9%-ot tesz ki a bérelt lakások aránya.

A lakáspiac 2022-ben

A korábbi évtizedekhez képest mérséklődött a lakásállomány gyarapodása, területi megoszlása pedig számottevően módosult. A települések felében csökkent a lakások száma, ugyanakkor az átlagost meghaladóan nőtt a lakásállomány Budapesten és agglomerációjában, egyes nagyobb városok vonzáskörzetében, az üdülőterületeken és a nyugati, északnyugati határszélen, ahol a határon átnyúló kereslet is mozgatta a lakáspiacot.

2022-ben megközelítőleg a két évvel korábbi szintre esett vissza a lakáspiac forgalma, az ország minden régiójában csökkent az eladott lakások száma. A csökkenést ezúttal nem a járványhelyzet, hanem a gazdasági környezet romlása okozta. Figyelembe véve a még várhatóan beérkező adatokat, országosan éves szinten nagyjából 13%-os csökkenés becsülhető. 2022-ben az eddig beérkezett adatok alapján országosan 132 ezer lakás cserélt gazdát, ebből 9300 volt új építésű.

2022 folyamán a folyósított hitelek száma 23%-kal, összege 14%-kal csökkent az előző évihez képest. Minden második lakáshitelt használt lakás vásárlására folyósítottak, ezek száma 38%-kal maradt el az előző évitől. A 2022-ben lakásépítéshez nyújtott hitelek száma 37%-kal, értéke 61%-kal nőtt (ez a hiteltípus az év második felében is bővült). Az újlakás vásárlásához kapcsolódó hitelek száma viszont már alig emelkedett (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. A lakáshitelezés visszaesése az év második felében fokozódott, a 2022 II. félévében folyósított 43 ezer lakáshitel már 31%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál.

A 2016 és 2022 között realizált mintegy 1,1 millió lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vettek igénybe CSOK-ot, illetve Falusi CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az új lakások esetében a legmagasabb, ebben az időszakban minden második új építésű lakásra jutott egy folyósított CSOK-támogatás.

dr. Busa Kamilla Virág