THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás?2025. július 2. |
|---|
 A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Közös tulajdon elidegenítése csak kétharmaddal A társasházi törvény 10. § (8) bekezdése 2025. január 1-től kimondja: „Az alapító okirat módosításához, amely a közös tulajdonban álló ingatlanrész tulajdonjogának átruházására, megterhelésére vagy a közös tulajdon csökkenésével járó építkezésre irányul, a tulajdoni hányadok legalább kétharmadával rendelkező tulajdonostársak egyhangú döntése szükséges."Mit jelent ez a gyakorlatban? A közgyűlési döntések során nem elég a jelenlévők szavazata: az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselni kell, és ennek a kétharmadnak is egységesen „igen"-t kell mondania. Ez a szabály kizárja, hogy minimális részvételű közgyűlésen döntsünk például pincehelyiség eladásáról vagy padlástér beépítéséről.A tulajdonosok kötelező adatszolgáltatása A Tht. 22. § (1) bekezdése mostantól nemcsak lehetőséget, hanem kötelezettséget is megállapít a tulajdonostársak számára: „A tulajdonostárs köteles a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét tájékoztatni a külön tulajdona tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozásról, továbbá a természetes személy tulajdonostárs lakcímében vagy szervezet székhelyében bekövetkezett változásról."Mit jelent ez a gyakorlatban? A közös képviselő végre jogalappal kérheti, hogy a lakók írásban jelentsék be, ha megváltozik a tulajdonos vagy a levelezési cím. Ez megkönnyíti a közgyűlési meghívók kézbesítését, a közös költség számlázását, és védi a közösséget a rendezetlen jogi helyzetekből fakadó hátralékoktól.Betekintési jogosultság az ingatlan-nyilvántartásba Az ingatlan-nyilvántartási törvény és annak végrehajtási rendelete (179/2023. (V. 15.) Korm. rend.) pontosította, hogy: „A társasház közös képviselője vagy az intézőbizottság elnöke részére, azon társasházingatlanhoz tartozó tulajdoni lap-másolatokba, amelynél a közösség képviseletét a társasházi törvény alapján ellátja, a feladatai ellátásával összefüggő célból, a kormányhivatal számítástechnikai eszközével betekintést biztosít."Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem kell többé külön meghatalmazás vagy ügyvédi segítség, ha a közös képviselő szeretné leellenőrizni, hogy egy lakás tulajdonjogát bejegyezték-e, vagy hogy ki szerepel a tulajdoni lapon. Ez egyszerűsíti a közös költségek behajtását és az albetétek nyilvántartását.Alapító okirat módosításának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése A közgyűlésen elfogadott határozat alapján - ha az megfelel a kétharmados szabálynak - a közös képviselő már hivatalos eljárásban kérheti a változás bejegyzését: „A közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozat a tulajdonosok nevében történő eljárási jogosultságot keletkeztet."Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a közgyűlés szabályosan dönt, nem szükséges minden egyes tulajdonostól külön-külön aláírt hozzájárulás - a közös képviselő járhat el az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor. Ez jelentős adminisztratív könnyítés. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
