THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Készüljünk a felpörgésre! Biznisz az ingatlanban – 2024. KONFERENCIABESZÁMOLÓ2024. április 4. |
|---|
 Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
„A piac felpörgetésének feltételei mind együtt vannak: mérséklődik az infláció, csökkennek a kamatok, elindulnak az EU-s pályázatok és az új CSOK-támogatások is felfelé mozdítják a keresletet, felhajtva az árakat. Az ingatlanok vagyoni értéke ismét növekedni fog, újra sláger lehet az ingatlan, mint befektetés is. Ezekre a változásokra pedig már a befektetők is aktivizálják magukat, nőni fog a beruházási kedv. Készüljünk fel döntéseinkkel időben a kedvező változásokra!" - harangozta be konferenciáját a Piac & Profit üzleti magazin PP KONFERENCIAKÖZPONT Üzleti tudás KKV döntéshozóknak honlapja. A konferencián számos érdekes előadás hangzott el neves előadóktól, a számunkra legérdekesebbekből igyekszünk most a lényeget kiemelni. A 2024. év hazai gazdasági kilátásai: a kilábalás kérdőjelei  Palócz rávilágított, hogy a magánfogyasztás volt az egyik fő hajtóerő a pandémia utáni időszakban, de hangsúlyozta, hogy ez az erőteljes növekedés nem tartható fenn hosszú távon. A beruházások visszaestek, és bár a nettó export pozitívan járult hozzá a gazdasághoz, ez nem volt elegendő a belföldi kereslet csökkenésének kompenzálására. Az előadó aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaságpolitika helyzete miatt, amely szerinte túlzottan a GDP-növekedésre összpontosít, figyelmen kívül hagyva a hosszútávú fenntarthatóságot és a belső piaci dinamizmust. A magyar gazdasági modell túlságosan támaszkodik az állami támogatásokra és kevésbé ösztönzi a magánvállalkozások növekedését és innovációját.Ingatlanpiaci élénkülés a lakások, családi házak piacán. Mélypontból felfelé, de merre?  Balogh László kiemelte, hogy a piac 2022 második feléig tartó lendülete 2023 harmadik negyedévére meredeken lelassult, amit a használt lakások árának stagnálása és az új lakások árának további növekedése is jelez (az új lakások árának növekedését pedig elsősorban a magas költségek és nem a kereslet-növekedés hajtotta). Rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlások aránya jelentősen csökkent, ami a lakáspiaci forgalom visszaesésének egyik fő oka. Balogh elemzése szerint a magas infláció és a hitelkamatok emelkedése jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet, aminek eredményeképpen a vevők nagy része eltűnt a piacról. Azonban a hitelkamatok 2024-ben történő csökkenése és az új CSOK Plusz bevezetése újra élénkülést hozhat a piacon. A lakáspiac jövőbeli kilátásait illetően Balogh óvatosságra intett. Bár bizonyos élénkülés tapasztalható, az ingatlanárak jelentős növekedése még várat magára. A befektetők számára az új lakások piaca továbbra is vonzó lehet, különösen a vidéki városokban, ahol jelentős infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ha céged van, ne magánszemélyként vásárolj ingatlant! Óriási adózási különbségek!  Papp Tibor kitért az ingatlanberuházásokat megelőző döntések fontosságára, amelyek közé tartozik az ÁFA-kulcsok érvényesítése, az ingatlan típusának és felhasználásának meghatározása, valamint a finanszírozás és a beruházás időtávlatának megtervezése. Az előadás során az adótervezés jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az adózási szempontok figyelembevétele nélkül történő ingatlanfejlesztés olyan, mintha az építészmérnök bevonása nélkül hoznánk létre egy ingatlant. Az előadó bemutatta az átmeneti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is az 5%-os ÁFA-kulccsal legyenek értékesíthetőek az új lakóingatlanok. Emellett tárgyalta a fordított ÁFA szabályainak változásait, amelyek érintik az ingatlan létrehozásával, bővítésével, átalakításával vagy megváltoztatásával kapcsolatos építési és szerelési munkákat. A prezentáció során Papp Tibor részletesen kifejtette az ÁFA levonásának lehetőségeit és feltételeit, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben jogosultak a gazdasági társaságok és magánszemélyek az ÁFA levonására. Az előadás kitért arra is, hogy mikor és milyen körülmények között érdemes áfamentesen vagy áfásan értékesíteni egy ingatlant, kiemelve az adóoptimalizálás lehetőségeit. Az új CSOK előnyeinek használata saját családi cég esetében szja és TB megközelítésben  Az előadás főként a babaváró hitelre, az új CSOK Pluszra, a falusi CSOK-ra, az illetékmentességre és az ÁFA-visszatérítésre összpontosított, kitérve azok részleteire és igénybevételük feltételeire, hiszen ezek jelentősen befolyásolják a magánszemélyek ingatlanbefektetési döntéseit. Ismertette az eladási bevétel, a költségek és az állagmegóvó, értéknövelő ráfordítások számításának módját, valamint a bevétel csökkentésére szolgáló lehetőségeket, mint például a szerzést követő években történő értékesítés adókedvezményét. Az előadás során Kovács Bernadett számos példán keresztül szemléltette, hogyan lehet optimalizálni az ingatlanbefektetéssel és -értékesítéssel kapcsolatos adókötelezettségeket, ezzel is segítve a magánszemélyeket a pénzügyileg tudatos döntések meghozatalában. Irodabérleti trendek. Mi lesz 2024 slágere? Ipari ingatlanok, raktárak, gyárépületek, ipari parkok, bolthelyiségek, vendéglők, szállodák?  Az irodapiac tekintetében Valter kiemelte, hogy a budapesti piac dominanciája mellett regionális fejlődés is megfigyelhető. Az üresedési ráta növekedésével és a fejlesztések csökkenésével szemben az ESG (Environmental, Social and Governance) szempontok előtérbe kerülése és a zöld irodák iránti növekvő igény jellemzi a piacot. Az irodapiaci trendek között szerepel a bérlők óvatossága és a hibrid munkavégzés térnyerése is. A logisztikai és ipari ingatlanok területén a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt növekedés után egy stabilizálódó piaci környezet figyelhető meg, bár a vidéki területeken továbbra is jelentős a fejlődési potenciál. Kiemelte, hogy az ESG szempontok itt is egyre nagyobb szerepet kapnak a fejlesztésekben. A kiskereskedelmi szektorban a COVID-19 hatására bekövetkezett visszaesés után lassú helyreállás figyelhető meg, a bevásárlóközpontok látogatottságának növekedésével. Emellett a bevásárlóutcák és -központok újrapozicionálása is fontos szerepet játszik a kiskereskedelmi piac élénkülésében. A szállodaipar tekintetében Valter kiemelte a szektor gyors helyreállását a pandémiát követően, a turizmus fokozatos növekedésével és új fejlesztésekkel. Értékbecslés - 2024. Mi emeli a négyzetméterárakat és az ingatlanok értékét?  Böröcz Ferenc előadásában kifejtette, hogy az ingatlanok piaci értéke az eladók és vevők közötti tranzakciók eredményeként alakul ki, és hogy ez az érték számos tényezőtől függ, mint például az ingatlan típusától, elhelyezkedésétől, és azon képességétől, hogy milyen hozamot képes termelni. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy különös figyelmet érdemelnek a jogi buktatók, például a társasházi alapító okiratok vagy a bányajogok, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják az ingatlan piaci értékét. A politikai és gazdasági tényezők, mint például a pályázati rendszerek, az adórendszer, vagy a külföldi vállalkozások támogatása szintén fontos szerepet játszanak az ingatlanok piaci értékének alakulásában. Az energetikai rendszer támogatottsága vagy a környezeti változások is befolyásolhatják az ingatlanok értékét. Tehát nemcsak a műszaki állapotukat kell figyelembe venni, hanem számos más tényezőt is, amelyek befolyásolhatják az ingatlanok piaci értékét. Már betetted cégcsoportba az ingatlanvagyonodat? Védd meg a kiszámíthatatlanságtól!  Dr. Dankó Tamás előadása két fő témára összpontosított: a korlátolt felelősséggel járó vállalkozási formák jelentőségére és a cégcsoportokon belüli ingatlankezelésre. Hangsúlyozta, hogy a korlátolt felelősségű társaságokban a vállalkozások kockázatai miatt fontos, hogy a vállalati vagyon és a tulajdonos magánvagyona elkülönüljön. Az előadó bemutatta a cégcsoport-átalakítás két alappillérét: a holding cégeket és az eszközkezelő vagy ingatlankezelő cégeket. Ezek a struktúrák lehetővé teszik, hogy az operatív tevékenységeket végző cégek vagyonát, különösen az ingatlanokat, biztonságosan kezeljék, miközben a tulajdonosok adóterheit minimalizálják. Az eszközkezelő cégek különösen hasznosak lehetnek, amikor az ingatlanokat bérbe adják a cégcsoporton belül, így megőrizve a vagyon értékét, miközben a kockázatokat csökkentik. Az előadás során érintette az ingatlankezelés különböző buktatóit is, például a banki korlátozásokat, pályázati előírásokat és a termőfölddel kapcsolatos szigorú szabályokat. Ezek a korlátozások jelentősen befolyásolhatják az ingatlanok cégcsoporton belüli mozgatásának lehetőségeit és módjait. Szakmai tanácsok a 2024-ben ingatlanpiacra lépőknek  Sándor Viktória rámutatott, hogy a befektetők - gyakran tévesen - spekulációként tekintenek a befektetéseikre, ami váratlan veszteségeket okozhat, különös tekintettel, ha a bedőlt banki ingatlanok piacára gondolunk. Elmondta, hogy tapasztalatai és megítélése szerint a 2024-es év ingatlanpiacára pozitív változások várnak, amelyek különösen a hosszútávú befektetési stratégiák esetében ígérnek jövedelmezőséget. Az ingatlanvásárlás helyválasztásának jelentőségét is kiemelte, rámutatva, hogy a hazai piacon számos lehetőség rejlik - például a budapesti rozsdaövezeti beruházások - amely értéknövekedést és hozamnyereséget ígér. Az előadásban kiemelt fontosságú volt az ingatlanközvetítők szerepe, akik nemcsak az ingatlanpiaci trendeket ismerik, hanem szakmai segítséget nyújtanak az áralkuban, a döntés-előkészítésben, valamint a jogi és pénzügyi tanácsadásban is. Az előadó az „Etikus ingatlanos" védjeggyel rendelkező szakemberek kiválasztását javasolta, akik a fogyasztóvédelem eszközeként is működnek, biztosítva ezzel a befektetések biztonságát. Támogatott hitel ingatlanvásárláshoz? Igen, lehetséges! Az előadó támogatott és nem támogatott hitelkonstrukciókra egyaránt kitért, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitelopciók elsősorban saját célú ingatlanhasznosításra vonatkoznak, befektetési célból történő ingatlanvásárlásra kevésbé. A Széchenyi konstrukciók keretében kínált beruházási hiteleket emelte ki, amelyek kifejezetten beruházások finanszírozására szolgálnak, így ingatlanvásárlásra is alkalmazhatók. Ezek a hitelek 5 százalékos kamattal és akár tíz éves futamidővel érhetők el, amely jelentős támogatást jelent a vállalkozások számára, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Szintén szó esett a Széchenyi Mikrohitelről, amely kezdő vállalkozások számára is elérhető, bár a kisebb hitelösszegek és a magasabb kockázat miatt itt szigorúbbak a fedezeti követelmények. A likviditási hitelkonstrukciót is bemutatta, amely szabad felhasználású hitelként jelenik meg, így lehetőséget biztosít olyan vállalkozások számára is, amelyek nem specifikus beruházási céllal szeretnének hitelhez jutni. Ez a konstrukció nem igényel ingatlanfedezetet, de rövidebb, maximum hároméves futamidővel rendelkezik. Miért jó, ha egy ingatlannak van szervizkönyve?  Dén Mátyás András bemutatta az eINGATLAN, egy új, innovatív szolgáltatásuk jelentőségét és előnyeit. Az előadás során kiderült, hogy az eHÁZ szoftver már a magyarországi társasházak 20%-át kezeli, nyújtva ezzel egy felhő alapú, integrált megoldást, ami automatizálja a könyvelést, a NAV és banki szinkronizálást, valamint lehetővé teszi a lakók, tulajdonosok és számvizsgálók számára, hogy átlátható módon követhessék a társasházuk pénzügyeit. Az eINGATLAN pedig egy teljesen új koncepció, amely az eHÁZ szolgáltatásait kiegészítve, egyfajta "ingatlan szervizkönyvet" kínál az ingatlantulajdonosoknak. Ennek segítségével az ingatlanok minden releváns információja - beleértve a karbantartásokat, felújításokat, garanciális információkat és közműszámlákat - egy helyen, digitális formában tárolható és kezelhető. Az eingatlan.hu platform célja, hogy transzparens módon nyújtson teljes körű áttekintést az ingatlanok állapotáról, hozzájárulva ezzel az ingatlanok értékének növekedéséhez. Az eINGATLAN rendszer ingyenes használata három albetétig terjed, ami lehetővé teszi, hogy széles körben elterjedjen és népszerűsége növekedjen. Az előadás során Dén Mátyás András hangsúlyozta, hogy az eHÁZ és az eINGATLAN szolgáltatásokkal a céljuk nemcsak a társasházi közösségek életének megkönnyítése, hanem egy hosszútávú, fenntartható és értéknövelő megközelítés biztosítása az ingatlanpiac számára. Legyen ingatlanbefektetési stratégiánk! Anélkül elszáll a haszon!  Az előadó öt lépésben taglalta az ingatlanbefektetési folyamatot, melyek: a vásárlás, felújítás, home staging, piacra vitel és az értékesítés. Ezeket részletezve hangsúlyozta, hogy minden szakaszban lehetőség van értéknövekedésre, amennyiben tudatosan és a piac igényeit szem előtt tartva hozunk döntéseket. A hallgatók számára egyértelművé vált, hogy a home staging nem csupán az ingatlanok kinézetének javításáról szól, hanem komplex stratégiáról, amely magában foglalja a pénzügyi tervezést, a piacelemzést, a marketingstratégiát, és ami a legfontosabb, a potenciális vevők elvárásainak maximális kielégítését. Át kell írnunk a kivitelezési szerződéseket októbertől? Az új építészeti törvény hatása az építési folyamat résztvevőire  Dr. Tuczai Dóra előadása középpontjában a 2023 decemberében elfogadott, a magyar építészetről szóló 2023. évi C törvény állt, amely jelentős változásokat hoz az építési jog területén. Dr. Tuczai kiemelte a törvény néhány gyakorlati jelentőségét, többek között az új alapelvet, miszerint a zöldterületek nagysága egy településen belül nem csökkenhet, és az új beruházások elsősorban a barnamezős területeken valósulhatnak meg. Ez a szabályozás hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és a zöldterületek megőrzéséhez. A törvény az építési folyamat szereplőire - mint az építtető, kivitelező, tervező és a felelős műszaki vezető - is kitér, pontosítva felelősségi köröket és bevezetve új értékelési rendszereket a kivitelezők számára. Különösen fontos benne az a rendelkezés, amely szerint az építtetők és kivitelezők együttesen felelnek az építési hulladék megfelelő kezeléséért és a környezet állapotának helyreállításáért. Az előadásban szó esett a kivitelezési szerződések aktualizálásának szükségességéről is, mivel az új törvény néhány kiegészítést teszt szükségessé, például a rezsióradíj mértékének feltüntetését. Dr. Tuczai hangsúlyozta, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni a végrehajtási rendeletek megjelenését is, amelyek részletesebben szabályozzák majd a törvény alkalmazását. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában. 
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
