THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kéményseprési patthelyzet2015. augusztus 31. |
|---|
| Úgy tűnik, semmiképpen nem veheti át 2016. január 1-től a kéményseprést a Katasztrófavédelem, így egyelőre minden marad a régiben. Bár a közös képviselők többségétől kevés együttérzésre számíthatnak a kéményseprők, a jogszabályi előírások miatt valószínűleg nélkülük sem lenne kevesebb konfliktusuk az elvégzendő feladatok finanszírozása kapcsán, ezért érdekes lehet számukra, milyen megoldás bontakozik ki a mostani zűrzavarból. |
|
Az ismert állami terv: a fűtési idény kezdetétől, majd ezt módosítva, kitolva, 2016. január 1-jétől az eddig magán- vagy önkormányzati kéményseprő-ipari vállalkozások helyét a lakossági ellátás területén átveszi a Katasztrófavédelem. Szolgálta volna mindez az egységességet és a minőséget. Ez a tervezet sok kérdést, tiltakozást vetett fel. Honnan és mennyiért lesz apparátusa és eszközparkja a Katasztrófavédelemnek a kéményseprésre? Mikorra lehet ezt felépíteni? Mennyi időt vesz igénybe az informatikai és bürokratikus átadás-átvétel a régi cégek és a Katasztrófavédelem között? No és mi lesz az eddigi szolgáltatókkal, a kiképzett emberállományukkal, eszközeikkel, hosszú távú kölcsöneikkel és befektetéseikkel a szakmába? Ki fogja kártalanítani őket? A kéményseprő szervezetek, mint a MOKÉSZ és az Ipartestület, hatalmas munkát végeztek, feltárva és kommunikálva a nehézségeket, és megalakult a Kéményseprők Országos Szakszervezete, amely szintén rendkívül aktív. Mindeközben a Katasztrófavédelem mintha már nem lelkesedne annyira a feladatért, mint azelőtt. A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. Ez viszont annyit jelent, hogy január 1-jével biztosan nem veszi át a Katasztrófavédelem a szolgáltatást, hiszen a jelenlegi kéményseprő-ipari vállalkozások számára biztosított a 6 hónapos felmondási idő, amivel élni is fognak, hiszen a létük forog kockán. Ha kibírták a rezsicsökkentést, akkor mindent kibírnak, és a végsőkig fognak harcolni - mondják. Apropó, rezsicsökkentés. Hogyan tudnak még mindig működni a vállalkozások, amikor jó néhány csődbe ment az elmúlt másfél évben a vállalhatatlan ám mégis kötelezően vállalandó díjak miatt? Az önkormányzati cégeknek (Budapest, Miskolc stb.) van ki a hóna alá nyúljon, de hogy tartják a fejüket a víz fölött a profitorientált magáncégek? Nehezen, ügyesen. Az alapdíjakon nem változtathattak a rezsitörvény miatt, ám az új szolgáltatások (pl. összekötő elemek vizsgálata) díjait megszabhatták - ez okozott is meglepetést néhány ügyfélnél. Viszont mindez csak arra elég, hogy eldöcögjön a szekér - fejlesztésre nem jut belőle, de szinten tartásra is alig, így pedig a nem túl távoli jövő szolgáltatási színvonala szenvedhet majd csorbát. Mindeközben Fónagy János államtitkár olyasmit pendített meg bő három hete, hogy nem a Katasztrófavédelem, hanem 4-5 nagy cég látná elé a jövőben a kéményseprő-ipari szolgáltatást. A megoldástól tehát még messze vagyunk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta. 
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat. 
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel. 
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek. 
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön. 
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik. 
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni. 
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra. 
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján. 
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével. 
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is. 
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről. 
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás 
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
