Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Ingatlanszerzés „szerencseszerződéssel”: Az életjáradéki szerződés és a tartási szerződés 2024. szeptember 12.
Az életjáradéki szerződés egy kevésbé ismert szerződéstípus, legtöbben inkább „rokonát", a - köznyelvben „eltartási szerződésként" emlegetett - tartási szerződést ismerik, olykor össze is keverik. A két jogviszony hasonló és valóban mindkettővel történhet ingatlanszerzés, de mégis vannak köztük lényeges különbségek. Cikkünkben - miután sorra vettük a két szerződés legfontosabb elemeit - megnézzük, miben hasonlítanak és miben nem.
Elöregedő társadalmunkban komoly problémát jelent, hogy az egyre leterheltebb egészségügyből kiszoruló idős embereknek nincs olyan hozzátartozójuk vagy hozzájuk közel álló személy, aki idős korukban - főleg, ha még a betegségek is jönnek - segítséget nyújtana. Vannak az idősek közt olyanok is, akik bár képesek magukat önállóan ellátni, de pénzbeli támogatásra van szükségük. Sajnos általános probléma, hogy az öregségi nyugdíj nem fedezi a megélhetési és egészségügyi költségeket (és az idősebbek a hitelfelvételből is kiszorulnak, mivel koruknál fogva nem számítanak hitelképesnek). Ilyenkor jön szóba a legértékesebb vagyontárgyuk, tehát a házuk, lakásuk eladása és a költözés (családhoz, idősek otthonába). Azonban az embereknek kényszerből - főleg időskorban - nehezükre esik megválni lakóhelyüktől. Ekkor jöhet szóba a tartási vagy életjáradéki szerződés megkötésének lehetősége, amely azt biztosítja, hogy a jogosult haláláig tartó állandó ellátáshoz, havi jövedelemhez jusson, élete végéig megoldva így a gondozási és megélhetési gondokat anélkül, hogy otthonából el kelljen költöznie. Melyek azok az elemek, amik közösek az életjáradéki és a tartási szerződésben? Ezek a jogügyletek (a témánk szempontjából most a tartási szerződés ingyenes változata nem ide tartozik), tekintettel arra, hogy a nyújtott szolgáltatással szemben álló ellenszolgáltatásként (ingatlan) tulajdonátruházás történik: visszterhesek. A tulajdonjog mindkét esetben a szerződés létrejöttének pillanatában átszáll a kötelezettre, azonban birtokátruházásra csak a jogosult halálát követően kerül majd sor. Erre tekintettel - a jogosult védelmében - érdemes biztosítékot kérni a kötelezettől, ennek hiányában pedig az ingatlan tulajdoni lapjára terhet bejegyeztetni (tartási kötelezettség / életjáradék nyújtására való kötelezettség, ami a tartásra jogosult egyoldalú kérelmére bejegyzésre kerül), amely azt lesz hivatott megakadályozni, hogy a kötelezett még a jogosult életében eladja az ingatlant. Emellett pedig érdemes holtig tartó haszonélvezeti jogot is bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, de lehetséges az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése is, amellyel a jogosult az engedélye nélküli ingatlanértékesítését tudja meggátolni. Tehát ellenszolgáltatásként mindkét szerződés által szerezhető ingatlan, méghozzá akár a piaci ár töredékéért. Ezeket a szerződéseket bizonytalan időtartamuk miatt „szerencseszerződéseknek" nevezik, hiszen a kötelezett fél egy adott ingatlan tulajdonjogának átruházása fejében nyújt szolgáltatást előre nem látható ideig. A „szerencse" jelleg tehát abból adódik, hogy nem tudható előre, hogy a szerződés megkötésekor a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenszolgáltatás mennyire fog arányban állni. Szemléltetésképpen: kötnek a felek egy tartási/életjáradéki szerződést, amelyben megállapodnak havi 100 ezer forint folyósításában. Ha az aláírás után öt évvel a jogosult elhuny, a mérleg egyik serpenyőjében 6 millió forint, míg a másik oldalán pedig akár egy több tízmillió forintot érő ingatlan lesz, tehát a kötelezett a piaci árnál jóval alacsonyabban jutott ingatlantulajdonhoz. Jogi személy is köthet kötelezettként ilyen szerződéseket, mert ennek lehetőségét az új Ptk. nem zárja ki. Azaz a közvélekedéssel ellentétben eltartóként is, mivel egy jogi személy a tagjai, alkalmazottai közreműködésével ugyanúgy képes megvalósítani valakinek a „tartását", akárcsak egy természetes személy. A jogosulti oldalon viszont - a szerződés jellegéből adódóan - kizárólag természetes személy állhat, és ott akár többen is (jellemzően házastársak esetében). Mindkettő kizárólag írásban jöhet létre (szóban vagy ráutaló magatartással nem), méghozzá ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati, vagy közjegyző előtt tett közokirati formában, hiszen a tulajdonjog átszállásához elengedhetetlen az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés. Közös jellemzőjük még az, hogy a jogosult halálával megszűnnek. Az életjáradéki szerződésnél nem szabályozott kérdésekben a tartási szerződés szabályai lesznek az irányadóak, amiben pedig különböznek, azt lentebb részletesen kifejtünk. A tartási szerződés A kötelezett a tartási szerződésben komplex szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget: anyagi, gondozási, tartási kötelezettséget teljesít, természetbeni juttatásokat nyújt, lényegében az egyik fél a másikat ellenérték fejében „eltartja". Tipikusan hozzátartozók között jön ilyen kötelem létre, de akár jó viszonyban lévő, hozzátartozónak nem minősülő személyek között is köttethet tartási szerződés. A tartási szerződésben általában a következőket vállal(hat)ja a kötelezett személy: a jogosultat élelemmel, ruházattal ellátja, a megfelelő lakhatását biztosítja, rezsiszámláit fizeti, háztartási eszközöket és felszereléseket szerez be neki, megfelelően gondozza, gyógyíttatja (gyógyszereket vásárol, orvosi ellátást fizet, orvosi vizsgálatra, kezelésre el- és visszaszállítja), ápolását, annak költségeit biztosítja, illően eltemetteti. A tartási szerződés általában a jogosult élete végéig szól, azonban annak sincs akadálya, hogy a felek egy meghatározott időtartamra (pl. a jogosult keresőképtelensége idejére) kössék meg. Életjáradéki szerződés A tartási és az életjáradéki szerződés azért mondhatók „rokonoknak", mert - ahogy fent is írtuk - az életjáradéki szerződésnél a jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a tartási szerződés szabályai lesznek az irányadóak, azaz igazából a tartási szerződés adja az életjáradéki szerződés háttérszabályait, tehát leginkább a különbségek kiemelésével magyarázható el az életjáradéki szerződés lényege. Az életjáradéki szerződés nem követel meg a kötelezett személytől olyan összetett a szolgáltatást, mint a tartási szerződésben foglalt kötelezettség esetében. Nem feltételezi azt a fajta személyhez kötöttséget és bizalmi jelleget sem, amely a tartási szerződés esetében szükséges. A tartási és az életjáradéki szerződés között a szolgáltatás tárgyában és gyakoriságában is van különbség. Amíg az életjáradéki szerződésben a kötelezett meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog (pl. élelmiszer) időszakonkénti rendszeres szolgáltatására köteles, addig a tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett (eltartó) a tartásra jogosult (eltartott) körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, folyamatos jelleggel. A jogszabály szerint az életjáradékot - a felek eltérő megállapodásának hiányában - havonta előre kell teljesíteni. (Ez a gyakorlatban egyébként úgy is történhet, hogy egy nagyobb összeg kifizetése a jogosult felé már a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik, majd a kötelezett havonta teljesít egy bizonyos összegű járadékot, a jogosult élete végéig.) Jó tudni azt is, hogy hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton már nem lehet követelni. Az ennél régebbi és lejárt szolgáltatásokra a bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre vonatkozó szabályok az irányadóak. Tartási szerződés módosítása életjáradéki szerződésre és fordítva Ha a felek korábban tartási szerződést kötöttek, de később a viszonyuk megromlott vagy körülményeik megváltoztak (pl. betegség vagy eltartói oldalon az anyagi körülmények megromlása), a felek a tartási szerződés tartalmát közös megegyezéssel módosíthatják, vagy a köztük lévő megállapodást életjáradéki szerződéssé „alakíthatják át". Közös akarat hiányában pedig bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy végleges / ideiglenes (az említett körülmények megszűntéig tartó) módosítását életjáradéki szerződéssé. A legvégső esetben pedig sor kerülhet a tartási szerződés bíróság általi megszüntetésére is. Az életjáradéki szerződés bíróság által történő módosítása viszont csak a járadék összegének megváltoztatására terjedhet ki, az életjáradéki szerződés tartási szerződéssé átalakítása csak és kizárólag a felek egybehangzó szerződési akaratával lehetséges. dr. Busa Kamilla Virág Ha érdeklődik a téma iránt, felhívjuk figyelmét, hogy az INGATLAN 2024 Konferencia és EXPO-n ebben, továbbá más érdekes témákban is hallgathatnak előadásokat november 5-én (PROGRAM ÉS REGISZTRÁCIÓ ITT).

Ingatlanszerzés „szerencseszerződéssel”: Az életjáradéki szerződés és a tartási szerződés

2024. szeptember 12.

Az életjáradéki szerződés egy kevésbé ismert szerződéstípus, legtöbben inkább „rokonát", a - köznyelvben „eltartási szerződésként" emlegetett - tartási szerződést ismerik, olykor össze is keverik. A két jogviszony hasonló és valóban mindkettővel történhet ingatlanszerzés, de mégis vannak köztük lényeges különbségek. Cikkünkben - miután sorra vettük a két szerződés legfontosabb elemeit - megnézzük, miben hasonlítanak és miben nem.

Elöregedő társadalmunkban komoly problémát jelent, hogy az egyre leterheltebb egészségügyből kiszoruló idős embereknek nincs olyan hozzátartozójuk vagy hozzájuk közel álló személy, aki idős korukban - főleg, ha még a betegségek is jönnek - segítséget nyújtana. Vannak az idősek közt olyanok is, akik bár képesek magukat önállóan ellátni, de pénzbeli támogatásra van szükségük. Sajnos általános probléma, hogy az öregségi nyugdíj nem fedezi a megélhetési és egészségügyi költségeket (és az idősebbek a hitelfelvételből is kiszorulnak, mivel koruknál fogva nem számítanak hitelképesnek). Ilyenkor jön szóba a legértékesebb vagyontárgyuk, tehát a házuk, lakásuk eladása és a költözés (családhoz, idősek otthonába). Azonban az embereknek kényszerből - főleg időskorban - nehezükre esik megválni lakóhelyüktől. Ekkor jöhet szóba a tartási vagy életjáradéki szerződés megkötésének lehetősége, amely azt biztosítja, hogy a jogosult haláláig tartó állandó ellátáshoz, havi jövedelemhez jusson, élete végéig megoldva így a gondozási és megélhetési gondokat anélkül, hogy otthonából el kelljen költöznie.

Melyek azok az elemek, amik közösek az életjáradéki és a tartási szerződésben?

Ezek a jogügyletek (a témánk szempontjából most a tartási szerződés ingyenes változata nem ide tartozik), tekintettel arra, hogy a nyújtott szolgáltatással szemben álló ellenszolgáltatásként (ingatlan) tulajdonátruházás történik: visszterhesek.

A tulajdonjog mindkét esetben a szerződés létrejöttének pillanatában átszáll a kötelezettre, azonban birtokátruházásra csak a jogosult halálát követően kerül majd sor. Erre tekintettel - a jogosult védelmében - érdemes biztosítékot kérni a kötelezettől, ennek hiányában pedig az ingatlan tulajdoni lapjára terhet bejegyeztetni (tartási kötelezettség / életjáradék nyújtására való kötelezettség, ami a tartásra jogosult egyoldalú kérelmére bejegyzésre kerül), amely azt lesz hivatott megakadályozni, hogy a kötelezett még a jogosult életében eladja az ingatlant. Emellett pedig érdemes holtig tartó haszonélvezeti jogot is bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, de lehetséges az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése is, amellyel a jogosult az engedélye nélküli ingatlanértékesítését tudja meggátolni.

Tehát ellenszolgáltatásként mindkét szerződés által szerezhető ingatlan, méghozzá akár a piaci ár töredékéért. Ezeket a szerződéseket bizonytalan időtartamuk miatt „szerencseszerződéseknek" nevezik, hiszen a kötelezett fél egy adott ingatlan tulajdonjogának átruházása fejében nyújt szolgáltatást előre nem látható ideig. A „szerencse" jelleg tehát abból adódik, hogy nem tudható előre, hogy a szerződés megkötésekor a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenszolgáltatás mennyire fog arányban állni. Szemléltetésképpen: kötnek a felek egy tartási/életjáradéki szerződést, amelyben megállapodnak havi 100 ezer forint folyósításában. Ha az aláírás után öt évvel a jogosult elhuny, a mérleg egyik serpenyőjében 6 millió forint, míg a másik oldalán pedig akár egy több tízmillió forintot érő ingatlan lesz, tehát a kötelezett a piaci árnál jóval alacsonyabban jutott ingatlantulajdonhoz.

Jogi személy is köthet kötelezettként ilyen szerződéseket, mert ennek lehetőségét az új Ptk. nem zárja ki. Azaz a közvélekedéssel ellentétben eltartóként is, mivel egy jogi személy a tagjai, alkalmazottai közreműködésével ugyanúgy képes megvalósítani valakinek a „tartását", akárcsak egy természetes személy. A jogosulti oldalon viszont - a szerződés jellegéből adódóan - kizárólag természetes személy állhat, és ott akár többen is (jellemzően házastársak esetében).

Mindkettő kizárólag írásban jöhet létre (szóban vagy ráutaló magatartással nem), méghozzá ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati, vagy közjegyző előtt tett közokirati formában, hiszen a tulajdonjog átszállásához elengedhetetlen az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés. Közös jellemzőjük még az, hogy a jogosult halálával megszűnnek.

Az életjáradéki szerződésnél nem szabályozott kérdésekben a tartási szerződés szabályai lesznek az irányadóak, amiben pedig különböznek, azt lentebb részletesen kifejtünk.

A tartási szerződés

A kötelezett a tartási szerződésben komplex szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget: anyagi, gondozási, tartási kötelezettséget teljesít, természetbeni juttatásokat nyújt, lényegében az egyik fél a másikat ellenérték fejében „eltartja". Tipikusan hozzátartozók között jön ilyen kötelem létre, de akár jó viszonyban lévő, hozzátartozónak nem minősülő személyek között is köttethet tartási szerződés.

A tartási szerződésben általában a következőket vállal(hat)ja a kötelezett személy: a jogosultat élelemmel, ruházattal ellátja, a megfelelő lakhatását biztosítja, rezsiszámláit fizeti, háztartási eszközöket és felszereléseket szerez be neki, megfelelően gondozza, gyógyíttatja (gyógyszereket vásárol, orvosi ellátást fizet, orvosi vizsgálatra, kezelésre el- és visszaszállítja), ápolását, annak költségeit biztosítja, illően eltemetteti.

A tartási szerződés általában a jogosult élete végéig szól, azonban annak sincs akadálya, hogy a felek egy meghatározott időtartamra (pl. a jogosult keresőképtelensége idejére) kössék meg.

Életjáradéki szerződés

A tartási és az életjáradéki szerződés azért mondhatók „rokonoknak", mert - ahogy fent is írtuk - az életjáradéki szerződésnél a jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a tartási szerződés szabályai lesznek az irányadóak, azaz igazából a tartási szerződés adja az életjáradéki szerződés háttérszabályait, tehát leginkább a különbségek kiemelésével magyarázható el az életjáradéki szerződés lényege.

Az életjáradéki szerződés nem követel meg a kötelezett személytől olyan összetett a szolgáltatást, mint a tartási szerződésben foglalt kötelezettség esetében. Nem feltételezi azt a fajta személyhez kötöttséget és bizalmi jelleget sem, amely a tartási szerződés esetében szükséges.

A tartási és az életjáradéki szerződés között a szolgáltatás tárgyában és gyakoriságában is van különbség. Amíg az életjáradéki szerződésben a kötelezett meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog (pl. élelmiszer) időszakonkénti rendszeres szolgáltatására köteles, addig a tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett (eltartó) a tartásra jogosult (eltartott) körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, folyamatos jelleggel.

A jogszabály szerint az életjáradékot - a felek eltérő megállapodásának hiányában - havonta előre kell teljesíteni. (Ez a gyakorlatban egyébként úgy is történhet, hogy egy nagyobb összeg kifizetése a jogosult felé már a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik, majd a kötelezett havonta teljesít egy bizonyos összegű járadékot, a jogosult élete végéig.) Jó tudni azt is, hogy hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton már nem lehet követelni. Az ennél régebbi és lejárt szolgáltatásokra a bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

Tartási szerződés módosítása életjáradéki szerződésre és fordítva

Ha a felek korábban tartási szerződést kötöttek, de később a viszonyuk megromlott vagy körülményeik megváltoztak (pl. betegség vagy eltartói oldalon az anyagi körülmények megromlása), a felek a tartási szerződés tartalmát közös megegyezéssel módosíthatják, vagy a köztük lévő megállapodást életjáradéki szerződéssé „alakíthatják át". Közös akarat hiányában pedig bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy végleges / ideiglenes (az említett körülmények megszűntéig tartó) módosítását életjáradéki szerződéssé. A legvégső esetben pedig sor kerülhet a tartási szerződés bíróság általi megszüntetésére is.

Az életjáradéki szerződés bíróság által történő módosítása viszont csak a járadék összegének megváltoztatására terjedhet ki, az életjáradéki szerződés tartási szerződéssé átalakítása csak és kizárólag a felek egybehangzó szerződési akaratával lehetséges.

dr. Busa Kamilla Virág

Ha érdeklődik a téma iránt, felhívjuk figyelmét, hogy az INGATLAN 2024 Konferencia és EXPO-n ebben, továbbá más érdekes témákban is hallgathatnak előadásokat november 5-én (PROGRAM ÉS REGISZTRÁCIÓ ITT).

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.