Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Idén sem lesz társasházi tisztségviselői nyilvántartás: megint elhalasztották 2024. október 1.
A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.
200 019 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
A rendeletek listája itt olvasható: A Kormány 287/2024. (IX. 30.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormányaz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2–23. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 171. § (2) bekezdésében a „2024. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 15-én” szöveg lép. 2. § Az Inyvhr. 2. § (1) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok:) „39. fenntartható vízgazdálkodási közösség területe; 40. rizstelep.” 3. § Az Inyvhr. 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt, és megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti, az álláshely méreteire vonatkozó előírásoknak. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.” 4. § (1) Az Inyvhr. 20. § 10. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) „d) gázipari sajátos építmények elhelyezését, illetve üzemeltetését biztosító vezetékjog és használati jog,” (2) Az Inyvhr. 20. § 10. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) „h) a bányászatról szóló törvény szerinti szolgalom (a továbbiakban: bányászati célú szolgalom),” (3) Az Inyvhr. 20. § 10. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) „o) öntözési szolgalom;” (4) Az Inyvhr. 20. §-a a következő 25. és 26. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be:) „25. építményi jog; 26. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.” 5. §( 1) Az Inyvhr. 21. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;” (2) Az Inyvhr. 21. § 24. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében) „d) leállási kötelezettség;” (3) Az Inyvhr. 21. §-a a következő 55–57. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „55. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása; 56. az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindítása; 57. változtatási tilalom.” 6. § (1) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) „d) gázipari sajátos építmények elhelyezését, illetve üzemeltetését biztosító vezetékjog és használati jog,” (2) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) „h) bányászati célú szolgalom,” (3) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) „o) öntözési szolgalom;” (4) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza:) „21. építményi jog; 22. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.” (5) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) „7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;” (6) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) „7a. részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása;” (7) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 23. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket: önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében) „d) leállási kötelezettség;” (8) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 54–56. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) „54. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása; 55. az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindítása; 56. változtatási tilalom.” 7. § Az Inyvhr. 24. alcíme a következő 43/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „43/A. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, valamint csatolni a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is. (2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és csatolni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt. (3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” 8. § Az Inyvhr. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A bejegyzett közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.” 9. § Az Inyvhr. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) Ha a zálogjog átváltoztatása során a felek az önálló zálogjog tőkeösszegét és a jelzálogjog tőkeösszegét nem azonos pénznemben határozzák meg, az önálló zálogjognak a jelzálogjog ranghelyén, illetve a jelzálogjognak az önálló zálogjog ranghelyén történő bejegyzéséhez az eredeti zálogjogot követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosultak hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás hiányában az átváltoztatással létrejött zálogjog – bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom vagy terhelési tilalom esetén a tilalom jogosultjának hozzájárulásával – csak új ranghelyre jegyezhető be.” 10. § Az Inyvhr. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A jelzálogjoggal biztosított követelés, valamint az önálló zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jog bejegyzése során a bejegyzésben fel kell tüntetni a következő szöveget: „a végrehajtási jog részben vagy egészben jelzálogjog, illetve önálló zálogjog érvényesítését szolgálja”, és utalni kell a bejegyzéssel érintett jelzálogjogra vagy önálló zálogjogra.” 11. § Az Inyvhr. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „71. § (1) A lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) A bejegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.” 12. § Az Inyvhr. a következő 40/A. és 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba: „40/A. Építményi jog 71/A. § (1) Építményi jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. (2) A bejegyzésben az építményi jog fennállásának határozott – legfeljebb ötven évig tartó – időtartamát fel kell tüntetni. (3) Ha az építményi jogot alapító szerződésben kikötötték, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg, e korlátozásra a bejegyzésben utalni kell. 40/B. Jogszabályon alapuló ingyenes használati jog 71/B. § Jogszabályon alapuló ingyenes használati jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.” 13. § Az Inyvhr. 44. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba: „44. Kisajátítási, telekalakítási, országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása” 14. § Az Inyvhr. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a telekalakítási, az országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, a bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásra is.” 15. § Az Inyvhr. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(3) Az Inytv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott per megindításának tényét, a büntetőeljárás megindításának tényét, valamint az ingatlant érintő közigazgatási per megindításának tényét egész ingatlanra és egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.” 16. § Az Inyvhr. 106. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „106. § Ha a tulajdonos a magánokiratként létrejövő, az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerinti bejegyzési engedélyt a) nem a tulajdonjog-átruházási szerződésben adja meg a tulajdonjogot megszerző személy részére, vagy b) nem a jelzálogjogot alapító szerződésben adja meg a jelzálogjog jogosultja részére, akkor azt az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlap) kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével kell hitelesíteni.” 17. § Az Inyvhr. 107. § (2) bekezdése a következő h) ponttal kiegészülve lép hatályba: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően] „h) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog” [jogosultjainak hozzájárulását ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.] 18. § Az Inyvhr. 136. § (3) bekezdése a következő 10. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Nincs helye a beadvány automatikus döntéshozatallal történő elbírálásának, ha a következő jogok, tények vagy adatok közül bármelyik be van jegyezve az érintett ingatlan tulajdoni lapján:) „10. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás.” 19. § Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdés 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell) „9. bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás bejegyzése esetén a bányafelügyelettel,” 20. § Az Inyvhr. 154. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4a) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból az alzálogjogot annak a jelzálogjognak a törlésével egyidejűleg, amelyet az alzálogjog terhel.” 21. § Az Inyvhr. 169. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „169. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról teljes vagy szemlemásolat állítható ki. (2) A térképmásolat az alábbiakat tartalmazza: a) a kiállító hatóság megnevezését és címét, b) a kiállítás dátumát, c) az igénylés iktatószámát, d) a digitális hitelesítést, e) a település és a helyrajzi szám megnevezését, amelyre a hiteles térképkivágat vonatkozik, f ) az „A térképmásolat megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával” záradékszöveget, g) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisából származó térképkivágatot. (3) A térképkivágat a) szemlemásolat esetén a jogerős térképi adatokat, b) teljes másolat esetén a jogerős térképi adatokon túl az előzetes változásokat is tartalmazza.” 22. § Az Inyvhr. 20. § 7. pontja és 25. § (1) bekezdés 3. pontja a „jog” szövegrész helyett a „jog, túlélő házastárs haszonélvezeti joga és özvegyi jog” szöveggel, 24. § (3) bekezdése a „név és székhelyadatot” szövegrész helyett a „nevet, székhelyadatot, nyilvántartást vezető szervet és cégjegyzékszámot” szöveggel, 25. § (2) bekezdés 34. pontja az „aljelzálogjog” szövegrész helyett az „alzálogjog” szöveggel, 25. § (5) bekezdése a „név- és székhelyadatot” szövegrész helyett a „nevet, székhelyadatot, nyilvántartást vezető szervet és cégjegyzékszámot” szöveggel, 43. § (1) bekezdése a „vétel” szövegrész helyett az „adásvétel” szöveggel, 31. alcím címe a „jog és” szövegrész helyett a „jog, túlélő házastárs haszonélvezeti joga, özvegyi jog és” szöveggel, 50. § (1) bekezdése a „jogot egész” szövegrész helyett a „jogot – ideértve a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát és az özvegyi jogot is – egész” szöveggel, 107. § (2) bekezdés f ) pontja a „jog és” szövegrész helyett a „jog,” szöveggel, 107. § (2) bekezdés g) pontja a „jog” szövegrész helyett a „jog és” szöveggel, 108. § (2) bekezdés d) pontja az „a jogváltozás” szövegrész helyett a „– tulajdonjog-változást eredményező jogügylettel kapcsolatban – a tulajdonjog-változás” szöveggel, 135. § (1)–(3) bekezdése a „hoz” szövegrész helyett a „hozhat” szöveggel, 136. § (5) bekezdése a „ha beadvány” szövegrész helyett a „ha a beadvány” szöveggel, 152. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján, honlapján is” szövegrész helyett a „honlapján” szöveggel, 172. § (1) bekezdése a „2024. szeptember 15.” szövegrész helyett a „2025. június 30.” szöveggel, 172. § (3) bekezdése a „január 15.” szövegrész helyett a „november 1.” szöveggel lép hatályba. 23. § Nem lép hatályba az Inyvhr. a) 21. § 50. pontjában és 25. § (2) bekezdés 49. pontjában a „biztonsági övezet és” szövegrész, b) 89. §-a, c) 114. § (1) bekezdés b) pontja. 2. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása 24. § Hatályát veszti az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése. 25. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 53. §-a. 3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása 26. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25. § (2) bekezdése. 27. § Nem lép hatályba az R1. a) 1–20. §-a, b) 22. és 23. §-a. 4. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 1-jén lép hatályba. (2) A 2–23. § 2025. január 15-én lép hatályba.

Idén sem lesz társasházi tisztségviselői nyilvántartás: megint elhalasztották

2024. október 1.

A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.

200 019 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

A rendeletek listája itt olvasható:

A Kormány 287/2024. (IX. 30.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormányaz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2–23. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 171. § (2) bekezdésében a „2024. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 15-én” szöveg lép.

2. § Az Inyvhr. 2. § (1) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok:)

„39. fenntartható vízgazdálkodási közösség területe; 40. rizstelep.”

3. § Az Inyvhr. 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt, és megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti, az álláshely méreteire vonatkozó előírásoknak. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.”

4. § (1) Az Inyvhr. 20. § 10. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:)
„d) gázipari sajátos építmények elhelyezését, illetve üzemeltetését biztosító vezetékjog és használati jog,”

(2) Az Inyvhr. 20. § 10. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:)
„h) a bányászatról szóló törvény szerinti szolgalom (a továbbiakban: bányászati célú szolgalom),”

(3) Az Inyvhr. 20. § 10. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:)
„o) öntözési szolgalom;”

(4) Az Inyvhr. 20. §-a a következő 25. és 26. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be:)

„25. építményi jog;
26. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.”

5. §( 1) Az Inyvhr. 21. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:)

„7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;”
(2) Az Inyvhr. 21. § 24. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében)
„d) leállási kötelezettség;”

(3) Az Inyvhr. 21. §-a a következő 55–57. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:)

„55. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása;
56. az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindítása;
57. változtatási tilalom.”

6. § (1) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:)
„d) gázipari sajátos építmények elhelyezését, illetve üzemeltetését biztosító vezetékjog és használati jog,”

(2) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:)
„h) bányászati célú szolgalom,”

(3) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:)
„o) öntözési szolgalom;”

(4) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza:)

„21. építményi jog;

22. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.”
(5) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:)
„7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;”

(6) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:)
„7a. részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása;”

(7) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 23. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében)
„d) leállási kötelezettség;”

(8) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 54–56. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:)
„54. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása;
55. az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindítása;

56. változtatási tilalom.”

7. § Az Inyvhr. 24. alcíme a következő 43/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„43/A. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, valamint csatolni a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és csatolni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.

(3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

8. § Az Inyvhr. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A bejegyzett közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”

9. § Az Inyvhr. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Ha a zálogjog átváltoztatása során a felek az önálló zálogjog tőkeösszegét és a jelzálogjog tőkeösszegét nem azonos pénznemben határozzák meg, az önálló zálogjognak a jelzálogjog ranghelyén, illetve a jelzálogjognak az önálló zálogjog ranghelyén történő bejegyzéséhez az eredeti zálogjogot követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosultak hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás hiányában az átváltoztatással létrejött zálogjog – bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom vagy terhelési tilalom esetén a tilalom jogosultjának hozzájárulásával – csak új ranghelyre jegyezhető be.”

10. § Az Inyvhr. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A jelzálogjoggal biztosított követelés, valamint az önálló zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jog bejegyzése során a bejegyzésben fel kell tüntetni a következő szöveget: „a végrehajtási jog részben vagy egészben jelzálogjog, illetve önálló zálogjog érvényesítését szolgálja”, és utalni kell a bejegyzéssel érintett jelzálogjogra vagy önálló zálogjogra.”

11. § Az Inyvhr. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„71. § (1) A lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(2) A bejegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”

12. § Az Inyvhr. a következő 40/A. és 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

„40/A. Építményi jog

71/A. § (1) Építményi jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.
(2) A bejegyzésben az építményi jog fennállásának határozott – legfeljebb ötven évig tartó – időtartamát fel kell tüntetni.

(3) Ha az építményi jogot alapító szerződésben kikötötték, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg, e korlátozásra a bejegyzésben utalni kell.

40/B. Jogszabályon alapuló ingyenes használati jog

71/B. § Jogszabályon alapuló ingyenes használati jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.”

13. § Az Inyvhr. 44. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba:

„44. Kisajátítási, telekalakítási, országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása”

14. § Az Inyvhr. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a telekalakítási, az országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, a bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásra is.”

15. § Az Inyvhr. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az Inytv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott per megindításának tényét, a büntetőeljárás megindításának tényét, valamint az ingatlant érintő közigazgatási per megindításának tényét egész ingatlanra és egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.”

16. § Az Inyvhr. 106. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„106. § Ha a tulajdonos a magánokiratként létrejövő, az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerinti bejegyzési engedélyt
a) nem a tulajdonjog-átruházási szerződésben adja meg a tulajdonjogot megszerző személy részére, vagy
b) nem a jelzálogjogot alapító szerződésben adja meg a jelzálogjog jogosultja részére,
akkor azt az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlap) kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével kell hitelesíteni.”

17. § Az Inyvhr. 107. § (2) bekezdése a következő h) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően]

„h) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog”

[jogosultjainak hozzájárulását ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.]

18. § Az Inyvhr. 136. § (3) bekezdése a következő 10. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Nincs helye a beadvány automatikus döntéshozatallal történő elbírálásának, ha a következő jogok, tények vagy adatok közül bármelyik be van jegyezve az érintett ingatlan tulajdoni lapján:)
„10. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás.”

19. § Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdés 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell)

„9. bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás bejegyzése esetén a bányafelügyelettel,”

20. § Az Inyvhr. 154. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból az alzálogjogot annak a jelzálogjognak a törlésével egyidejűleg, amelyet az alzálogjog terhel.”

21. § Az Inyvhr. 169. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„169. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról teljes vagy szemlemásolat állítható ki. (2) A térképmásolat az alábbiakat tartalmazza:
a) a kiállító hatóság megnevezését és címét,
b) a kiállítás dátumát,
c) az igénylés iktatószámát,
d) a digitális hitelesítést,
e) a település és a helyrajzi szám megnevezését, amelyre a hiteles térképkivágat vonatkozik,
f ) az „A térképmásolat megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával” záradékszöveget, g) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisából származó térképkivágatot.

(3) A térképkivágat

a) szemlemásolat esetén a jogerős térképi adatokat,
b) teljes másolat esetén a jogerős térképi adatokon túl az előzetes változásokat is tartalmazza.”

22. § Az Inyvhr.

20. § 7. pontja és 25. § (1) bekezdés 3. pontja a „jog” szövegrész helyett a „jog, túlélő házastárs haszonélvezeti
joga és özvegyi jog” szöveggel,
24. § (3) bekezdése a „név és székhelyadatot” szövegrész helyett a „nevet, székhelyadatot, nyilvántartást
vezető szervet és cégjegyzékszámot” szöveggel,
25. § (2) bekezdés 34. pontja az „aljelzálogjog” szövegrész helyett az „alzálogjog” szöveggel,
25. § (5) bekezdése a „név- és székhelyadatot” szövegrész helyett a „nevet, székhelyadatot, nyilvántartást
vezető szervet és cégjegyzékszámot” szöveggel,
43. § (1) bekezdése a „vétel” szövegrész helyett az „adásvétel” szöveggel,
31. alcím címe a „jog és” szövegrész helyett a „jog, túlélő házastárs haszonélvezeti joga, özvegyi jog és”
szöveggel,
50. § (1) bekezdése a „jogot egész” szövegrész helyett a „jogot – ideértve a túlélő házastárs haszonélvezeti
jogát és az özvegyi jogot is – egész” szöveggel,
107. § (2) bekezdés f ) pontja a „jog és” szövegrész helyett a „jog,” szöveggel,
107. § (2) bekezdés g) pontja a „jog” szövegrész helyett a „jog és” szöveggel,
108. § (2) bekezdés d) pontja az „a jogváltozás” szövegrész helyett a „– tulajdonjog-változást eredményező jogügylettel kapcsolatban – a tulajdonjog-változás” szöveggel,
135. § (1)–(3) bekezdése a „hoz” szövegrész helyett a „hozhat” szöveggel,
136. § (5) bekezdése a „ha beadvány” szövegrész helyett a „ha a beadvány” szöveggel,
152. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján, honlapján is” szövegrész helyett a „honlapján” szöveggel,
172. § (1) bekezdése a „2024. szeptember 15.” szövegrész helyett a „2025. június 30.” szöveggel,
172. § (3) bekezdése a „január 15.” szövegrész helyett a „november 1.” szöveggel lép hatályba.

23. § Nem lép hatályba az Inyvhr.

a) 21. § 50. pontjában és 25. § (2) bekezdés 49. pontjában a „biztonsági övezet és” szövegrész,

b) 89. §-a,

c) 114. § (1) bekezdés b) pontja.

2. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása

24. § Hatályát veszti az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése.

25. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 53. §-a.

3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló
179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

26. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25. § (2) bekezdése.

27. § Nem lép hatályba az R1.

a) 1–20. §-a,
b) 22. és 23. §-a.

4. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 1-jén lép hatályba. (2) A 2–23. § 2025. január 15-én lép hatályba.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Ingatlan és társasház biztosítás - mikor nem fizet a biztosító? 2026. február 6.
Besnyő Márton, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője a MITOE szakmai napon arról tartott előadást, hogyan működik ma a lakás- és társasházbiztosítási piac, hol csúszik félre a védelem, és mit tehetnek a társasházak, közös képviselők, tulajdonosok a tudatosabb döntésekért.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Megjelent a Közlönyben a januári rezsistop - kinek jár a 30%-os kedvezmény, és mikor jelenik meg a számlában? 2026. február 3.
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat.


Ez a program és vadonatúj szakkönyv várja Önt február-márciusban a THT roadshow-ján! 2026. február 3.
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves roadshowját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026".

Közös képviselőt keres egy társasház Szegeden 2026. február 3.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Megnyílt a támogatás az otthoni energiatárolókra 2026. február 3.
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program.


Sokasodó társasházi feladatok: itt a megoldás! Interjú Gáts Bencével, a KK Megoldások Kft. ügyvezetőjével 2026. február 2.
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját.

Változtatási tilalmat rendelt el Újbuda 2026. január 30.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.

Távhő okos mérés – Miért? – Hogyan? 2026. január 30.
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt.

30 százalékos rezsikedvezményt ad a kormány a januári fogyasztásra 2026. január 29.
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új forgatókönyv kell – átalakítják a társasházi felújítások rendszerét a régióban 2026. január 28.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.

Otthontámogatás: bővül a jogosulti kör, hosszabb határidők, végrehajtási védelem 2026. január 27.
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.

A társasházi érdekképviselet új korszaka – a MITOE tevékenysége 2026. január 22.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

MITOE–THT együttműködés: 2026-ban minden THT-előfizető számára megnyílik a THT társasházi és ingatlanpiaci szakmai mesterséges intelligencia használata 2026. január 20.
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé.

Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.