Homlokzati hőszigetelő rendszerek javítása, felújítása2022. március 7. |
|---|
A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.
|
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
![]() Érdekel → |
|
Mivel a THR felépítése jelentősen más, mint a szigeteletlen falazatoké, a karbantartási munkák is másféle anyagokat és eljárásokat kívánnak meg. A Cemix a homlokzati hőszigetelő rendszerek építéséhez, felújításához és javításához is kínál termékeket, megoldásokat, technológiákat.
A sérülésnél bonyolultabb eset, ha a lokális hibát szakszerűtlen kivitelezés okozza. Jellemzően a különös figyelmet igénylő csomópontoknál illetve speciális homlokzati részeknél találkozhatunk - a leggyakrabban a nyílászárók körül. Ekkor a javítás során el kell végezni a hibás csomópont feltárását és szakszerű kivitelezését, ideértve az esetlegesen hiányzó különleges kiegészítők (pl. cseppentőprofil, dilatációs profil, diagonális hálóerősítés) elhelyezését is. Rendszer keresztmetszet javítása lokális sérülés vagy hiba esetén Sokkal nehezebb dolgunk lesz a javítás során, ha a hiba a homlokzat nagyobb részén, vagy teljes felületén jelentkezik. A THR telepítés valamelyik lépésének szakszerűtlen elvégzése könnyen vezethet olyan átfogó hibához, ami csak nagy munkával és komoly költséggel javítható ki, sőt, az esztétikai hibákon túl akár veszélyessé is teheti a homlokzati hőszigetelő rendszert. 1. Nem megfelelő előkészítés A ragasztóréteg fogadására megfelelő homlokzati alapfelület a THR biztonságos működésének alapja. Meglévő épületek hőszigetelése során lényegesen több problémánk lehet a hordképesség biztosításával, mint az új falazatokra történő kivitelezésnél, mivel a felújítás során THR-rel ellátandó alapfelületek legtöbbször a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a mai követelményekhez nem fogható anyagokból és technológiákkal készültek. A homlokzat befejező rétegeként burkolófelületnek szánták őket, és ennek a célnak általában tökéletesen megfelelnek - azaz megbírják a saját súlyukat, és ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Azonban építésük idején fel sem merült, hogy évtizedekkel később egy homlokzati hőszigetelő rendszert ragasztanak a felületükre, és nemcsak ennek puszta tömegét kell megbírniuk, hanem a szél szívóhatását is el kell viselniük. Ezért a látszólag szilárd, akár negyven éve stabilan álló vakolatok esetében sem meglepő, ha a THR kivitelezése után már középtávon sem képesek ellenállni a nagyságrendileg megnövekedett terhelésnek. A felületi tapadószilárdság mérése műszeres vizsgálattal is lehetséges, azonban a kiváló tapadású Renti javítóhabarccsal végzett próbával még egyszerűbb dolgunk lesz. Sikeres Renti próba - megfelelő alapfelület (balra) Sikertelen Renti próba - nem megfelelő alapfelület (jobbra) A művelet igen egyszerű: a megtisztított felületen egy néhány tenyérnyi területen ágyazzunk be üvegszövet hálót javítóhabarcsba úgy, hogy a háló fele kilógjon. A Renti megkötése után - célszerűen másnap - ragadjuk meg a hálót, és próbáljuk meg kitépni a habarcsból. Ha a háló elszakad, vagy a Rentiből ki tudjuk tépni, akkor a felület kellően erős a ragasztóréteg fogadásához - azonban ha a háló kiszakítja a felületből az alapvakolatot, akkor az semmiképpen sem alkalmas a THR felépítésére. Sok esetben az eredmény azt jelzi, hogy indokolt a vakolatréteg teljes eltávolítása. 2. Hőszigetelő táblák nem megfelelő ragasztása ![]() A hőszigetelő táblák nem szakszerű rögzítése az egyik leggyakoribb, és egyben a legveszélyesebb hiba. A leszakadó táblák a hatalmas anyagi káron túl komoly veszélyt jelenthetnek. Ráadásul ha a ragasztás nem megfelelő rendszerragasztóval vagy nem szakszerűen (a legalább 40% fedést nem betartva) készült, ez később már nem is pótolható. Ilyenkor az egyetlen lehetőségünk a rendszer megmentésére az utólagos átdübelezés olyan dübelekkel, amelyek képesek ellenállni a THR teljes súlyából fakadó terhelésnek. Ennek megállapításához kérjük a THR vagy a dübelek gyártójának segítségét. Természetesen ha a tapaszréteg és a színezés már elkészült, akkor az átdübelezés után a THR felületét újból ki kell alakítanunk. Ez jelentős költséggel jár, de ne feledjük: a homlokzaton még fenn levő, de kérdésesen rögzített rendszer valóságos időzített bomba, ezért semmiképpen se hagyjuk a sorsára! 3. Helytelen dübelezés Noha a MÉSZ THR előírásai szerint eltekinthetünk a dübelezéstől, ha az alapfelületen - szükség esetén szakszerű előkészítés után - helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható, a fogadófelület és a ragasztóréteg lehetséges hibái olyan sokrétűek, hogy még sikeres Renti próba esetén is javasolt a meglévő homlokzatra szerelt THR dübelezése. A jól felépített és az ajánlásoknak megfelelően ragasztott és dübelezett THR-nek még a viharos szél szívó hatásának is ellen kell állnia. Ha ez mégsincs így, annak akár katasztrofális következményei is lehetnek, ezért különös figyelemmel kell lennünk minden gyanús jelre. ![]() Nem kielégítő dübelezésre utal, ha erős napsugárzás hatására a hőszigetelő táblák hőmozgása látható nyomot hagy a homlokzaton, illetve akár tönkre is teheti a THR fedőrétegét. Ilyen esetben haladéktalanul tegyünk lépéseket a THR mechanikai rögzítésére - kár megvárni, hogy a nem kielégítő rögzítés stabilitás-vesztéshez vezessen, azaz a hőszigetelésünket lefújja a szél a homlokzatról. Bár a szakszerűen készült homlokzati hőszigetelő rendszerekbe komoly biztonsági tartalékok vannak beépítve, e három hiba együttes hatása gyakorlatilag garantálta, hogy a homlokzat stabilitása előbb-utóbb megbomlik. Ilyen esetben a megmaradt rész is teljes felújítást igényel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.




A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































