Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Hogyan tarthatók társasházi közgyűlések július 2-a után? 2021. július 6.
Az utóbbi hónapokban megtanulhattuk, hogy a korlátozások feloldásának különböző lépcsőfokairól szóló információkkal óvatosan kell bánni, mert azok kormányzati bejelentése és a médiumokban megjelenő interpretálása koránt sem biztos, hogy pontosan adja vissza a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletek, határozatok szövegét.
48 389 HUF THS Bútor széf Érdekel →
A közhely, miszerint az ördög a részletekben lakozik, ismét bebizonyosodott, mert amikor minden arról szólt, hogy végre maszk nélkül, szabadon élhetjük az életünket, a minket leginkább érintő közgyűlésekkel kapcsolatban maradtak kötöttségek: A Kormány 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet volt az, amely tartalmazta azokat a könnyítéseket melyek az 5,5 millió beoltott után kerültek bevezetésre - többek között a maszkhasználati kötelezettség feloldása - s melyekkel a híradásokban mindenhol találkozhattunk, de ennek a rendeletnek az utolsó pontja az alábbi volt: 9. Záró rendelkezések 19. § (1) Ez a rendelet az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Ez a miniszteri rendelet július 2-án jelent meg: IX. Határozatok Tára A belügyminiszter 5/2021. (VII. 2.) BM határozata a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépéséről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 11. §-a alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti feladatkörömben és a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti jogkörömben eljárva a következő határozatot hozom: Megállapítom, hogy az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja mint hatálybalépési feltétel 2021. július 2. napján bekövetkezett, ezáltal a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése alapján az R. hatálybalépésének naptári napja 2021. július 3-a, azaz kétezerhuszonegy július harmadik napja. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter Ami a közgyűlések megtartásának szempontjából a fent idézett 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletből, az 5/2021. (VII. 2.) BM határozatból és a 484/2020. (XI.10.) kormányrendeletből következik: A kórházak és a szociális intézmények kivételével mindenütt eltörlésre került a kötelező maszkviselés. A védettségi igazolvány meglétét azonban a 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet 2021. július 3-tól is fenntartja az alábbiak szerint: 6/C. § (1) A sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, zenés, táncos rendezvénynek, valamint falunapnak nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani. (2) Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon - az ott foglalkoztatottakon kívül a) ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet, b) ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. (3) Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen - az ott foglalkoztatottakon kívül - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. Mindezek azt jelentik, hogy szabad térben - pl. a társasház udvarán - megtartott közgyűlések védelmi intézkedéseket nem igényelnek. A zárt térben tartott közgyűléseken, rendezvényeken (mint pl. a THT konferenciák) azonban védettségi igazolványra van szükség. Amennyiben a közgyűlés tartására Művelődési Házban, vagy Szabadidő Központban kerülne sor, úgy az adott intézmény szabályozását kell figyelembe venni.

Hogyan tarthatók társasházi közgyűlések július 2-a után?

2021. július 6.

Az utóbbi hónapokban megtanulhattuk, hogy a korlátozások feloldásának különböző lépcsőfokairól szóló információkkal óvatosan kell bánni, mert azok kormányzati bejelentése és a médiumokban megjelenő interpretálása koránt sem biztos, hogy pontosan adja vissza a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletek, határozatok szövegét.

48 389 HUF

THS Bútor széf

Érdekel →

A közhely, miszerint az ördög a részletekben lakozik, ismét bebizonyosodott, mert amikor minden arról szólt, hogy végre maszk nélkül, szabadon élhetjük az életünket, a minket leginkább érintő közgyűlésekkel kapcsolatban maradtak kötöttségek:

A Kormány 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelete
a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról

365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet volt az, amely tartalmazta azokat a könnyítéseket melyek az 5,5 millió beoltott után kerültek bevezetésre - többek között a maszkhasználati kötelezettség feloldása - s melyekkel a híradásokban mindenhol találkozhattunk, de ennek a rendeletnek az utolsó pontja az alábbi volt:

9. Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Ez a miniszteri rendelet július 2-án jelent meg:

IX. Határozatok Tára
A belügyminiszter 5/2021. (VII. 2.) BM határozata
a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 11. §-a alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti feladatkörömben és a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti jogkörömben eljárva a következő határozatot hozom:

Megállapítom, hogy az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja mint hatálybalépési feltétel 2021. július 2. napján bekövetkezett, ezáltal a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése alapján az R. hatálybalépésének naptári napja 2021. július 3-a, azaz kétezerhuszonegy július harmadik napja.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

Ami a közgyűlések megtartásának szempontjából a fent idézett 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletből, az 5/2021. (VII. 2.) BM határozatból és a 484/2020. (XI.10.) kormányrendeletből következik:

A kórházak és a szociális intézmények kivételével mindenütt eltörlésre került a kötelező maszkviselés.

A védettségi igazolvány meglétét azonban a 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet 2021. július 3-tól is fenntartja az alábbiak szerint:

6/C. § (1) A sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, zenés, táncos rendezvénynek, valamint falunapnak nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon - az ott foglalkoztatottakon kívül
a) ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet,
b) ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(3) Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen - az ott foglalkoztatottakon kívül - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

Mindezek azt jelentik, hogy szabad térben - pl. a társasház udvarán - megtartott közgyűlések védelmi intézkedéseket nem igényelnek. A zárt térben tartott közgyűléseken, rendezvényeken (mint pl. a THT konferenciák) azonban védettségi igazolványra van szükség.

Amennyiben a közgyűlés tartására Művelődési Házban, vagy Szabadidő Központban kerülne sor, úgy az adott intézmény szabályozását kell figyelembe venni.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Papírmentes tűzvédelmi naplózás: tapasztalatok, előnyök ingatlanüzemeltetők számára 2025. december 19.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.

Közös képviselőt keres egy társasház Dunakeszin 2025. december 18.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.


Villamos biztonsági felülvizsgálatot végző szakemberek nyilvántartásáról döntöttek 2025. december 17.
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.

Megjelent a THT decemberi száma 2025. december 16.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!

Újbuda az Alkotmánybírósághoz fordulhat a kiemelt beruházások miatt 2025. december 16.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.


Közös költség elmaradás: a tulajdonos és a közös képviselő is felelős lehet 2025. december 15.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.

Energiahatékonyság és megtakarítási lehetőségek a fűtési rendszerekben - olcsóbban és gyorsabban 2025. december 12.
Három hasznos beszélgetés költségcsökkentő, praktikus megoldásokról az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadók: Marosi Balázs, épületgépész mérnök, ügyvezető - HERZ Armatúra Hungária Kft, Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető - Ariston Hungária Kft, valamint Kádár Katalin, kelet-európai régióvezető - MACDermid Alpha Hungary Kft. Fernox üzletág.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Lakossági energiatároló program indítását tervezik 100 milliárd forintos kerettel 2025. december 11.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.

Pályázat indul Erzsébetvárosban akadálymentesítésre: 400 000 Ft támogatás lakásonként 2025. december 9.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Mit jelent valójában a hulladékgazdálkodás változása? – társasházi vonatkozások és információk a konyhai bio gyűjtésről 2025. december 8.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.

Létesítménygazdálkodás támogatása 3D BIM modellekkel 2025. december 5.
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.