Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Hány közös képviselője lehet egy társasháznak? 2011. november 3.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés Társasházunk négy épülettömbből áll, épületenként nyolc lakással. Anno (25 éve?) mikor a társasház kezelését az önkormányzat átadta társasházunknak, a tulajdonosok nem akartak közösködni, így épületenként külön gazdálkodnak azóta is. Tömbönként külön közös képviselőt választottak. Sőt az SzMSz-ben is meghatározták, hogy a négy tömb külön közösképviselőt választ. Az alapító okirat azonban nem tesz említést négy közös képviselőről. A társasházzal szemben pert indítottam, közgyűlési határozat érvénytelenítése miatt. A per már folyik is, ahol a társasházat annak a tömbnek a "közös képviselője" képviseli, ahol lakom. Kértem ügygondnok kijelölését, mivel úgy gondolom, a négy közös képviselő megválasztása törvénytelen - egy társasháznak csak egy közös képviselője lehet. A bírón látszik a bizonytalanság e kérdésben, arra hivatkozik, hogy az SzMSz-ben elfogadtuk a négy közös képviselőt. A kérdésem a következő: 1. Lehet e egy társasháznak több közösképviselője? Ha nem, kérem írja meg nekem, mire hivatkozzak a bíró előtt? 2. Azért mert az SzMSz-be belekerűlt a négy közös képviselő választása, attól az még nem lett "törvényerejű" ha egyébként egy társasháznak csak egy közösképviselője lehet? Ezt hogy védhetem ki a bíró előtt? Válasz A társasházi törvény szerint a társasháznak egy közös képviselője lehet. Amennyiben a társasház tulajdonosai látják el a feladatot, úgy Intéző Bizottságot kell alakítani - 3-5 fő - és akkor akár lépcsőházanként is megoszthatják a feladatokat. Az Intéző Bizottságnál is fontos azonban, hogy válasszanak egy elnököt maguk közül, aki tulajdonképpen a közös képviselői feladatot ellátja (bankszámla feletti rendelkezési jog, adóbevallások, bírósági tárgyaláson való képviselet stb.!) Az adott esetben - álláspontom szerint - intéző bizottságként működik a ház azzal a különbséggel, hogy az IB tagság helyett közös képviselői megjelölést alkalmaztak. A társasházi törvény 41. §-a rendelkezik arról, hogy lehetőség van külön gazdálkodás folytatására épületenként, vagy akár lépcsőházanként. Ennek részletes szabályait az SZMSZ-nek kell tartalmaznia: többek között a részközgyűlések tartására, a felújítási és karbantartási költségek viselésére vonatkozó részlet szabályokat. Ugyancsak az SZMSZ tartalmazhatja az egyes épületek képviseletét ellátó feladat- és hatáskörét, a társasházon belül munkamegosztást is. Az SZMSZ-ben foglaltak mindaddig érvényesek, amíg azokat a bíróság hatályon kívül nem helyezte, illetve a társasház a benne lévő szabályokat nem módosította.

Hány közös képviselője lehet egy társasháznak?

2011. november 3.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
Társasházunk négy épülettömbből áll, épületenként nyolc lakással. Anno (25 éve?) mikor a társasház kezelését az önkormányzat átadta társasházunknak, a tulajdonosok nem akartak közösködni, így épületenként külön gazdálkodnak azóta is. Tömbönként külön közös képviselőt választottak. Sőt az SzMSz-ben is meghatározták, hogy a négy tömb külön közösképviselőt választ. Az alapító okirat azonban nem tesz említést négy közös képviselőről.

A társasházzal szemben pert indítottam, közgyűlési határozat érvénytelenítése miatt. A per már folyik is, ahol a társasházat annak a tömbnek a "közös képviselője" képviseli, ahol lakom. Kértem ügygondnok kijelölését, mivel úgy gondolom, a négy közös képviselő megválasztása törvénytelen - egy társasháznak csak egy közös képviselője lehet. A bírón látszik a bizonytalanság e kérdésben, arra hivatkozik, hogy az SzMSz-ben elfogadtuk a négy közös képviselőt.

A kérdésem a következő:
1. Lehet e egy társasháznak több közösképviselője? Ha nem, kérem írja meg nekem, mire hivatkozzak a bíró előtt? 2. Azért mert az SzMSz-be belekerűlt a négy közös képviselő választása, attól az még nem lett "törvényerejű" ha egyébként egy társasháznak csak egy közösképviselője lehet? Ezt hogy védhetem ki a bíró előtt?

Válasz
A társasházi törvény szerint a társasháznak egy közös képviselője lehet. Amennyiben a társasház tulajdonosai látják el a feladatot, úgy Intéző Bizottságot kell alakítani - 3-5 fő - és akkor akár lépcsőházanként is megoszthatják a feladatokat. Az Intéző Bizottságnál is fontos azonban, hogy válasszanak egy elnököt maguk közül, aki tulajdonképpen a közös képviselői feladatot ellátja (bankszámla feletti rendelkezési jog, adóbevallások, bírósági tárgyaláson való képviselet stb.!)

Az adott esetben - álláspontom szerint - intéző bizottságként működik a ház azzal a különbséggel, hogy az IB tagság helyett közös képviselői megjelölést alkalmaztak.

A társasházi törvény 41. §-a rendelkezik arról, hogy lehetőség van külön gazdálkodás folytatására épületenként, vagy akár lépcsőházanként. Ennek részletes szabályait az SZMSZ-nek kell tartalmaznia: többek között a részközgyűlések tartására, a felújítási és karbantartási költségek viselésére vonatkozó részlet szabályokat. Ugyancsak az SZMSZ tartalmazhatja az egyes épületek képviseletét ellátó feladat- és hatáskörét, a társasházon belül munkamegosztást is.

Az SZMSZ-ben foglaltak mindaddig érvényesek, amíg azokat a bíróság hatályon kívül nem helyezte, illetve a társasház a benne lévő szabályokat nem módosította.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.