Mi számít viharkárnak?

A biztosítók általában akkor tekintenek egy eseményt viharkárnak, ha a szél sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h-t. A károk elbírálásakor gyakran figyelembe veszik a HungaroMet Zrt. (korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) méréseit is. A tipikus viharkárok közé tartozik a kidőlt fa, megbontott tető, beázás, megrongálódott redőny vagy leszakadt vezeték, de a kártérítés csak akkor jár, ha van érvényes biztosítás, és a tulajdonos nem mulasztotta el a rendszeres karbantartást.

A társasházi lakásokra kötött lakásbiztosítások jellemzően fedezik a viharkárok egy részét. A térítés a következőkre terjedhet ki:

• tető megbontása, cserepek leszakadása, eresz sérülése,
• beázás a megrongálódott tetőszerkezeten keresztül,
• külső nyílászárók és redőnyök sérülése,
• társasházi közös terekben keletkezett károk,

amennyiben van közös biztosítás.

Autóra dőlt fa, betört szélvédő: mit térít a casco?

Gépkocsik esetében kizárólag casco biztosítás alapján térülnek a viharkárok. Ide tartozik például:

• ha egy fa rádől az autóra,
• jégeső betöri a szélvédőt vagy horpadásokat okoz,
• letört faág vagy cserép kárt tesz a karosszériában.

Ha van casco, a biztosító rendezi a kárt, majd kivizsgálja, hogy a fa tulajdonosát (pl. társasházat, önkormányzatot) terheli-e felelősség. Ha nincs casco, csak akkor érvényesíthető kárigény, ha a károkozó gondatlansága bizonyítható.

Kinek a felelőssége?

Általános szabály, hogy ha egy korhadt vagy beteg fa dől ki, és kárt okoz, akkor a fa tulajdonosa felelős - ez lehet társasház, önkormányzat vagy magánszemély. A felelősség akkor áll fenn, ha a tulajdonos elmulasztotta a karbantartást (pl. korhadt fa nem került kivágásra, veszélyes ágak nem lettek visszametszve).

Ha azonban az adott fa egészséges volt, és szélsőséges, 54 km/h feletti szélsebességű vihar döntötte ki, akkor a helyzet vis maiornak minősül - ebben az esetben senki nem tartozik kártérítési kötelezettséggel, a károsult csak a saját biztosítására számíthat.

Túlfeszültség, áramkimaradás: mit térít a biztosító?

Ha egy vihar következtében megsérül a távvezeték vagy a ház csatlakozóvezetéke, és emiatt áramkimaradás lép fel, az elsősorban a szolgáltató felelősségi körébe tartozik - vis maior esetén azonban a szolgáltató mentesül a kötbérfizetés alól. A társasház vagy a lakók mégis számíthatnak bizonyos esetekben biztosítási térítésre.

Lakásbiztosítás alapján például akkor fizethet a biztosító, ha:

• a hűtő- vagy fagyasztókészülék tartalma megromlik az áramkimaradás miatt (pl. 10 óránál hosszabb megszakítás esetén),
• túlfeszültség keletkezik a hálózatban, és emiatt leég a kazán vezérlése, TV, router vagy számítógép,
• az áramszünet miatt megsérül egy elektromos kapu, lift vagy biztonsági rendszer, ha ezek biztosított vagyontárgyként szerepelnek a társasház közös biztosításában,
• egy hibásan visszakapcsolt feszültség miatt kiég egy elektromos berendezés, például LED-izzók vagy konnektorba dugott töltő.

Az ilyen típusú károk térítésének feltétele a bizonyítható ok-okozati kapcsolat a viharral - például egy villámcsapás, egy elázott biztosítéktábla, vagy egy leszakadt vezeték.
Fontos tudni: az áramkimaradás önmagában - ha nem jár vagyoni kártétellel - nem térül. Tehát például a kényelmetlenség, sötétség, internetszünet vagy leálló lift miatt nem jár kártérítés, viszont a dokumentált károkra már lehet igényt érvényesíteni.

Példák:

Egy társasházi lakó elektromos bojlere villámcsapás utáni túlfeszültség miatt meghibásodott. A biztosító a készülék javításának költségeit és a csere idejére szükséges ideiglenes melegvíz-ellátás költségeit is fedezte.

Egy társasház kapumozgató elektronikája egy rövid, ám intenzív áramingadozás után teljesen leállt. A közös vagyonra kötött biztosítás fedezte a javítást, mivel a hiba oka dokumentálhatóan viharkár volt.

A biztosítók az ilyen károknál is kérhetnek fotókat, szakvéleményt vagy szerelői nyilatkozatot - ezért célszerű minden hiba és javítás dokumentálása.

Mire figyeljünk kárrendezéskor?

• A bejelentést 48 órán belül meg kell tenni a biztosítónak.
• A szemle előtt csak a kár enyhítéséhez szükséges munkák végezhetők el.
• Fontos a részletes dokumentáció: fényképek, számlák, nyilatkozatok.
• A biztosítási szerződéseket célszerű 2-3 évente felülvizsgálni, különösen, ha a társasház közös területei értékesebb felszerelésekkel bővültek (kapuautomatika, napelem, térfigyelő kamera stb.).

Viharkármegelőzés: nemcsak biztonság, hanem biztosítási feltétel is

A viharkár térítése szempontjából nemcsak az esemény körülményei, hanem az ingatlan állapota és karbantartása is kulcsszerepet játszik. A biztosítók gyakran kizárják a kártérítést, ha karbantartási hiányosságokra derül fény. Ezért érdemes külön figyelmet fordítani a következőkre:

• Tetőkarbantartás: meglazult cserepek, sérült kéményelemek rögzítése.
• Nyílászárók lezárása: vihart megelőzően mindig zárjuk be az ablakokat, ajtókat.
• Eresz tisztítása: évente legalább kétszer szükséges, különösen tavasszal és ősszel. Az eltömődött eresz nem vezeti el a csapadékvizet, így beázást és homlokzati károkat okozhat.
• Kerti tárgyak védelme: erkélyen, udvaron elhelyezett bútorokat, virágládákat vihar előtt érdemes biztonságos, zárt helyre vinni - ezekre is kiterjedhet a biztosítás, ha az szerepel a szerződésben.
• Jégeső elleni védekezés: régi redőnyök, nyílászárók karbantartása, veteményes fölé jégvédő háló felszerelése.
• Villámkár megelőzése: villámhárító felszerelése családi házaknál, és elektromos eszközök áramtalanítása zivatar előtt.

A biztosítási feltételek részletes áttanulmányozása is kulcsfontosságú: előfordulhatnak kizárások vagy várakozási idők (pl. a szerződéskötést követő első 15-30 napban nem érvényes a fedezet). A biztosítás megkötésénél a várható újjáépítési költségeket, ne pedig az ingatlan forgalmi értékét vegyük alapul, így kerülhető el az alulbiztosítottság.

A lakásbiztosítási szerződések alapján rendezett károk összege 2024-ben átlépte a tízmilliárd forintot, a legjellemzőbb kártípusok - jégverés, villámcsapás, beázás - pedig évről évre súlyosabb veszteségeket okoznak.