THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve2025. október 8. |
|---|
 Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
Az Európai Bizottság prioritásként kezeli a megfizethető lakhatást, mivel az árak emelkedése és az építkezési költségek nyomást gyakorolnak egyre több háztartásra, különösen a nagyvárosokban és a turistacélpontokon. Von der Leyen elnök a következő adatokra hivatkozott: 2015 óta az inflációval korrigált házárak több mint 20%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak a nagyvárosokban átlagosan több mint 45%-kal nőttek. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma közel 20%-kal esett vissza 2021 óta. Az elnök hangsúlyozta, hogy például az egészségügyi dolgozók, tanárok és tűzoltók már nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk szolgált közösségekben éljenek. A Terv eredetileg 2026 első negyedévében indult volna, de a váratlan bejelentés miatt a Bizottság most a december közepi bemutatást célozza. Dan Jørgensen, az EU első lakhatási biztosa (Housing Commissioner) megerősítette, hogy a terv magában foglalja az állami támogatások szabályainak felülvizsgálatát is, lehetővé téve a kormányok számára, hogy közpénzeket használjanak a piacról kiszoruló európai középosztály számára lakások építésére. Az állami támogatások rendszerének átalakítása A Terv legkonkrétabb intézkedése az Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatásokról (SGEI) szóló határozat (Commission Decision 2012/21/EU) felülvizsgálata. A jelenlegi, 2011. december 20-án elfogadott, és 2012. január 31-én hatályba lépett SGEI határozat (2012/21/EU) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos esetekben előzetes bejelentés nélkül nyújtsanak állami támogatást az SGEI-t működtető vállalkozásoknak. Ez a támogatás jelenleg kiterjed a szociális lakhatásra is, de csak a hátrányos helyzetű polgárok vagy a szociálisan kevésbé előnyös csoportok számára, akik fizetőképességi korlátok miatt nem tudnak piaci feltételekkel lakáshoz jutni.A felülvizsgált SGEI határozat célja, hogy megkönnyítse a megfizethető lakhatásba történő beruházásokat. A módosítás a szabályok frissítését és egyszerűsítését is célozza. A javasolt felülvizsgálat egy új mentességi kategóriát vezet be a megfizethető lakhatás tekintetében, amelynek definíciója: „lakhatás azon háztartások számára, amelyek a piaci eredmények, és különösen a piaci kudarcok miatt nem tudnak megfizethető feltételekkel lakáshoz jutni". A Bizottság (a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül működő megfizethető lakhatási munkacsoporton keresztül) 2025. október 3-tól november 4-ig tartó nyílt konzultációt indított a felülvizsgált SGEI-határozatról. A konzultációs időszak a szokásos 12 hét helyett egy hónapra rövidült, ami az állami támogatási szabályok felülvizsgálatának politikai sürgősségét és prioritását tükrözi. A Bizottság célja, hogy a végleges, felülvizsgált SGEI-határozatot az EU Megfizethető Lakhatási Tervével összhangban 2025 vége előtt elfogadja. További Intézkedések és Érdekcsoportok Álláspontja A Bizottság a State Aid szabályok felülvizsgálata mellett más kulcsfontosságú területeket is érint: Jørgensen biztos megerősítette, hogy a terv foglalkozni fog a rövid távú bérbeadások növekedésével, amelyet számos polgármester (pl. Barcelona, Párizs, Róma) a lakhatási költségek emelkedésének közvetlen okaként jelölt meg. A Bizottság azonosított prioritásokat, például egy páneurópai befektetési platform létrehozását, a kohéziós politikai beruházások megduplázását a megfizethető lakhatás érdekében, valamint egy európai építésügyi stratégia kidolgozását. Az EU intézményei és a magántulajdonosok képviselői aktívan részt vesznek a vitában: EESC (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) Az EESC 2025. szeptemberi plenáris ülésén sürgette a Bizottságot, hogy helyezze el a méltányos, fenntartható és megfizethető lakhatáshoz való jogot az EU elsődleges jogában. Továbbá sürgette az SGEI szabályok reformját, hogy azok ne csak a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat támogassák, hanem a középosztályt és a kulcsfontosságú dolgozókat is.UIPI (International Union of Property Owners) A magántulajdonosokat képviselő UIPI, amelynek tagja partner egyesületünk is, a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) - korábbi nevén TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) - megerősítette tagsági bázisát, és szorgalmazza a kínálat növelését és a bürokrácia csökkentését. A UIPI hangsúlyozza, hogy a lakáspolitika nemzeti felelősség, de az EU-nak stabil és kiszámítható beruházási környezetet kell teremtenie. A szervezet óva int a bérleti díjak szabályozásától, amely torzulásokat okozhat a piacokon, helyette az új kínálat ösztönzésére kell fókuszálni.Európai Parlament A Parlament Lakhatási Válsággal foglalkozó különbizottságának (HOUS) jelentéstervezete megerősíti a szubszidiaritás elvét, a tulajdonjogokat, és a magánbefektetések kiegészítő szerepét a válság megoldásában. Ugyanakkor a Kohéziós politikáról szóló jelentés (Marcos Ros Sempere) támogatja a kis bérbeadóknak és lakástulajdonosoknak nyújtott pénzügyi támogatást (hiteleket, garanciákat), de szigorúbb ellenőrzést sürget a spekulatív befektetések és a rövid távú bérbeadások terén. Források: European Commission sajtótájékoztatója Az állami támogatások jogi kereteinek felülvizsgálatára szolgáló uniós nyilvános konzultáció hivatalos felülete, ahol minden érintett (állami hatóság, önkormányzat, civil szervezet, magánszemély) véleményt nyújthat be az új SGEI-javaslatról. A 2012/21/EU számú, az uniós állami támogatások bizonyos formáit - köztük az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (SGEI-k) - érintő határozat. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG Competition) nyilvános konzultációkat bemutató felülete, ahol megtalálhatók az aktuálisan futó és lezárult versenypolitikai és állami támogatásokkal kapcsolatos állásfoglalás-letárgyalások és konzultációk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
