Fókuszban az otthonunk védelme (X)2024. március 19. |
|---|
A jogszabályi változásnak köszönhetően március ettől az évtől a lakásbiztosítás hónapja lesz, ezért érdemes most egy kicsit nagyobb figyelmet szentelni neki. Hiszen az otthonunk a legfőbb értékünk - ez az aranyigazság azonban nem csak saját lakásunkra, hanem arra a többlakásos épületre is vonatkozik, amelyben otthonunk található. Mert bár az épület jelentős része közös tulajdon, attól még nem mindegy, hogy azt milyen biztosítási védelemmel látjuk el.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Fontos szempont, hogy a lakás- és épületbiztosításokat nem szabad összekeverni egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, hiszen míg a kötelezőnél a károsult kap szolgáltatást, addig a lakás- és épületbiztosításokat saját anyagi biztonságunk érdekében kötjük. Ez mit jelent konkrétan? Azt, hogy érdemes körültekintően megkötni a biztosítási szerződéseket, odafigyelve arra, hogy milyen fedezetre és milyen mértékben nyújt védelmet a biztosítás. Ebben az esetben nem elég csak a díjat nézni. A biztosításunk legyen értékálló, kerüljük el az alulbiztosítást! A biztosítást az épület valós adatai és újjáépítési értéke szerint kössük meg: érdemes elfogadni a biztosító által felkínált négyzetméter árat a biztosítás megkötésekor, és fontos az is, hogy helyesen kerüljön megadásra a biztosítandó épületnél az alapterület is. Miért? Mert ezek az alapfeltételei annak, hogy értékálló biztosítást kössünk. Viszont ez sajnos még nem elég ahhoz, hogy hátradőljünk és azt gondoljuk, hogy a biztosításunk értékálló marad akár 5-8 évig. Ehhez szükséges az is, hogy elfogadjuk a biztosító által évente felajánlott értékkövetést, és 2-3 évente aktualizáljuk a szerződést a változó ütemben növekvő építőipari infláció miatt. Az aktualizálás azért is fontos, mert ennyi idő alatt a biztosítandó vagyontárgyak köre is változhat - gondoljunk csak arra, hogy esetleg épül egy új tároló, drágább lift kerül beszerelésre vagy napelemet tesznek a tetőre. A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítás esetén a lakók elkerülhetik az alulbiztosítást, ami annak köszönhető, hogy új biztosítási szerződés megkötésekor vagy módosításakor kérhető a HB64/A záradék. A szolgáltatás keretében ugyanis teljes kár - például tűzkár miatt lakhatatlanná válik a társasház - esetén a biztosítótársaság a biztosított épület káridőponti újraépítési értékét téríti meg, nem csak a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, ezzel megóvva a lakóközösségeket az alulbiztosítottság következményeitől.
Nyomon követhető gyors és egyszerű kárrendezés Annak érdekében, hogy hosszú távon is elégedettek legyünk a biztosítással, érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy a kárrendezés gyors, ügyfélcentrikus, és a károsult szempontjából kényelmes legyen. A szerződésben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a befizetett díj ellenében a biztosítási feltételeknek megfelelő szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás biztosítás esetén röviden azt jeleneti, hogy a biztosító kifizeti azt az összeget a károsultnak, ami fedezi a károk helyreállítását. Azonban lehet, hogy ez önmagában még nem elég. Ehhez érdemes figyelembe venni a biztosító kárrendezési gyakorlatát, illetve azt is, hogyan követhető nyomon a kárrendezési folyamat. Egy közös képviselő életében előfordulhat, hogy egy időben akár több káreset is történik az általa képviselt házban egymástól függetlenül. Az is előfordulhat, hogy több házat felügyel, és annak kárait szeretné egy helyen, de szerződésenként látni és nyomon követni, emellett szeretne tudni arról is, hogy egy-egy régebbi káresemény kapcsán milyen kifizetés történt. Jó, ha van egy felület, ahol átlátható módon követheti és visszakeresheti ezeket az információkat. A Generalinak a közös képviselők ilyen jellegű igényeire is van megoldása. A MyGenerali online szerződéskezelő rendszerben a társasházak kárai egy felületen tekinthetők meg, a rendszerben továbbá a lakók által bejelentett károk is láthatóak, és a károk visszakereshetőek visszamenőlegesen akár 10 évig is. További kényelmi funkciót jelent, hogy a kárbejelentésnél és a folyamatban lévő károknál a dokumentumok beküldése online is intézhető a generali.hu/kapcsolat oldalon. Így, ha a biztosító ezt külön nem kéri, nem szükséges az eredeti iratokat postázni vagy személyesen bevinni - mindez nagyobb fokú kényelmet és gyorsabb ügyintézést jelent. Ez a lehetőség a már említett oldalon a „Kárügyintézés folyamatban lévő üggyel kapcsolatban" csempe alatt érhető el.
Innovatív megoldások az ügyfelek kényelméért A Generali Biztosító egyes, kisebb káresetekben „real time" (valós idejű) kárrendezést folytat, ahol a kárszakértő a kárszemle alatt meghatározza a kifizethető kárösszeget, és ha az a helyszínen elfogadásra kerül, akkor az összeg akár másodperceken belül a károsult ház bankszámláján lesz. Kisebb, úgynevezett bagatell károk esetén pedig arra is lehetőség van, hogy helyszíni kárszakértő jelenléte nélkül, a károsult okostelefonjának kameráját használva történjen a kárfelmérés. A Generali elmondhatja magáról, hogy ügyfeleinek több mint 80%-a elégedett a szolgáltatásaival. Ennek a bizalomnak alapján mindenképp azt javasoljuk a lakóközösségeinknek, illetve azok képviselőinek, hogy ha bármilyen kérdés merül fel a biztosítási szerződéssel kapcsolatban, akkor első körben keressék biztosításközvetítőjüket, hogy együtt találjunk választ a felmerülő kérdésekre. Többet szeretne tudni a Generali Házőrző többlakásos épületbiztosításáról?Kattintson a részletekért!
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A jogszabályi változásnak köszönhetően március ettől az évtől a lakásbiztosítás hónapja lesz, ezért érdemes most egy kicsit nagyobb figyelmet szentelni neki. Hiszen az otthonunk a legfőbb értékünk - ez az aranyigazság azonban nem csak saját lakásunkra, hanem arra a többlakásos épületre is vonatkozik, amelyben otthonunk található. Mert bár az épület jelentős része közös tulajdon, attól még nem mindegy, hogy azt milyen biztosítási védelemmel látjuk el.




A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































