Barion Pixel

Feszültség az ingatlanpiacon: egyszerre van jelen a kínálati bővülés és a drágulás

2024. szeptember 12.
Generali-kep2.jpgA Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.

Budapest belvárosában: szűkös kínálat és magas árak

A budapesti lakáspiac a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, különösen a belvárosi kerületekben tapasztalható áremelkedések és a szűkülő kínálat miatt. A Duna House elemzése alapján Budapest belvárosában (V., VI., VII. kerületek) változatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban a kínálat jelentősen szűkült. Az elérhető ingatlanok mindössze 15%-a található ebben a három kerületben, miközben a négyzetméterárak továbbra is meghaladják az 1 millió forintot. 

Az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 1,25 millió forint, és egy lakás átlagosan több mint 100 millió forintba kerül. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár szintén meghaladja az 1 millió forintot, míg a VII. kerületben a 945 ezer forintos négyzetméterár jelzi a folyamatos áremelkedést. A VII. kerület különösen figyelemre méltó, ahol az év eleje óta 5%-os áremelkedés tapasztalható.

Külföldiek hatása az árakra és a bérleti díjakra

A belvárosi ingatlanpiacon egyre nagyobb a külföldi befektetők jelenléte, különösen az V., VI., és VII. kerületekben, ahol a külföldi vásárlók aránya eléri a 10%-ot. Ez az arány országosan és Budapest többi részén mindössze néhány százalék. A külföldiek jelenléte - értve itt a túristákat és a diákokat - nem csak a vásárlásokra, hanem a bérleti piacra is hatással van. A belvárosban az átlagos bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az V. kerületben már meghaladja a havi 400 ezer forintot, míg a VI. és VII. kerületekben ez az összeg 240 ezer forint körül mozog.

A Duna House szakértője, Benedikt Károly szerint a belváros elérhetősége és megfizethetősége egyre inkább a nyugati nagyvárosok trendjét követi, ahol már jó ideje a befektetők dominálnak, miközben az otthont keresők a külső kerületekbe vagy az agglomerációba szorulnak.

Új lakások piaca: kínálati rekord és lassuló áremelkedés

Az ingatlan.com jelentése szerint az új építésű lakások kínálata országosan másfél évtizedes rekordot döntött, mivel több mint 8 100 új lakás és ház került piacra (utoljára a 2009-es devizahitel-válság előtt árultak ennyi új építésű ingatlant!). Ez a bővülés pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az új ingatlanok árnövekedése mérséklődve folytatódjon.

Budapesten az új lakások ára 5%-kal - míg a használt lakásoké 10%-kal (!) - emelkedett az év során. Az új lakóingatlanok négyzetméterára szeptember elején átlagosan 1,38 millió forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi 1,32 millió forintos átlaghoz képest.A legkedvezőbb árú kerületek közé tartozik a XVIII. és a XX. kerület, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 900 és 952 ezer forint között mozog. Ezzel szemben a XI. és XIII. kerületekben az átlagárak már meghaladják az 1,4-1,5 millió forintot négyzetméterenként. A legdrágább ingatlanokat a XII. kerületben találhatjuk, ahol a négyzetméterárak már 2,8 millió forint fölött vannak.

Vidéken - pontosabban - a vármegyeszékhelyek lakáspiacán is jelentős drágulás tapasztalható. Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen az új építésű ingatlanok négyzetméterára elérte az 1 millió forintos szintet, míg Székesfehérvár, Veszprém és Kecskemét árai 929-940 ezer forint körül mozognak. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán valamivel kedvezőbbek az árak, ezekben a városokban még lehet 700 ezer forint alatti négyzetméteráron új lakóingatlant vásárolni.

"A tavalyi bizonytalan, alacsony kereslettel párosuló piaci helyzetben sok beruházó elhalasztotta a lakásépítéseket, de a legnagyobb fejlesztőknek muszáj építeni és előremenekülni. Így tudják elkerülni az elmúlt években kibővített kapacitásaik leépítését, legyen szó gépekről vagy munkaerőről. Emiatt várhatóan az új építésú lakások később sem lesznek hiánycikkek az ingatlanpiacon. A költségek folyamatos emelkedése miatt azonban az áraik középtávon a jelenleginél tempósabban emelkedhetnek."- tette hozzá Balogh László az ingatlan.com szakértője.

Az országos lakáspiacon most egyértelműen kettős hatás figyelhető meg: míg a belvárosi ingatlanok ára - befektetői hatásra - tovább növekszik és a kínálat egyre inkább szűkül, addig az új lakások piaca fellendülőben van. Az új építésű ingatlanok kínálata jelentősen bővült, ami segít visszafogni az árak drasztikus emelkedését.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy az INGATLAN 2024 Konferencia és EXPO-n ebben és számos más érdekes témában is hallgathatnak előadást november 5-én (kedden). Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találja meg.

További híreink


Tudatosan felkészülni: A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2026. március 19.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu

Fővárosi program segíti az idősek és fiatalok együttélését 2026. március 12.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.

http://www.mitoe.hu
Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.

Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.

Mit kell tennie a következő kormánynak a lakhatási válság megoldásáért? 2026. február 11.
fotó: Demeczky ÁdámMegjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.

Változtatási tilalmat rendelt el Újbuda 2026. január 30.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.

Új forgatókönyv kell – átalakítják a társasházi felújítások rendszerét a régióban 2026. január 28.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.

Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Újbuda az Alkotmánybírósághoz fordulhat a kiemelt beruházások miatt 2025. december 16.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
uipi-private-student-housingA fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.

Túl bonyolult és drága – Megjelent a UIPI felmérése a lakástulajdonosok motivációiról, korlátairól és elvárásairól 2025. december 2.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások