Feszültség az ingatlanpiacon: egyszerre van jelen a kínálati bővülés és a drágulás2024. szeptember 12. |
|---|
A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
Budapest belvárosában: szűkös kínálat és magas árak A budapesti lakáspiac a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, különösen a belvárosi kerületekben tapasztalható áremelkedések és a szűkülő kínálat miatt. A Duna House elemzése alapján Budapest belvárosában (V., VI., VII. kerületek) változatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban a kínálat jelentősen szűkült. Az elérhető ingatlanok mindössze 15%-a található ebben a három kerületben, miközben a négyzetméterárak továbbra is meghaladják az 1 millió forintot. Az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 1,25 millió forint, és egy lakás átlagosan több mint 100 millió forintba kerül. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár szintén meghaladja az 1 millió forintot, míg a VII. kerületben a 945 ezer forintos négyzetméterár jelzi a folyamatos áremelkedést. A VII. kerület különösen figyelemre méltó, ahol az év eleje óta 5%-os áremelkedés tapasztalható. Külföldiek hatása az árakra és a bérleti díjakra A belvárosi ingatlanpiacon egyre nagyobb a külföldi befektetők jelenléte, különösen az V., VI., és VII. kerületekben, ahol a külföldi vásárlók aránya eléri a 10%-ot. Ez az arány országosan és Budapest többi részén mindössze néhány százalék. A külföldiek jelenléte - értve itt a túristákat és a diákokat - nem csak a vásárlásokra, hanem a bérleti piacra is hatással van. A belvárosban az átlagos bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az V. kerületben már meghaladja a havi 400 ezer forintot, míg a VI. és VII. kerületekben ez az összeg 240 ezer forint körül mozog. A Duna House szakértője, Benedikt Károly szerint a belváros elérhetősége és megfizethetősége egyre inkább a nyugati nagyvárosok trendjét követi, ahol már jó ideje a befektetők dominálnak, miközben az otthont keresők a külső kerületekbe vagy az agglomerációba szorulnak. Új lakások piaca: kínálati rekord és lassuló áremelkedés Az ingatlan.com jelentése szerint az új építésű lakások kínálata országosan másfél évtizedes rekordot döntött, mivel több mint 8 100 új lakás és ház került piacra (utoljára a 2009-es devizahitel-válság előtt árultak ennyi új építésű ingatlant!). Ez a bővülés pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az új ingatlanok árnövekedése mérséklődve folytatódjon. Budapesten az új lakások ára 5%-kal - míg a használt lakásoké 10%-kal (!) - emelkedett az év során. Az új lakóingatlanok négyzetméterára szeptember elején átlagosan 1,38 millió forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi 1,32 millió forintos átlaghoz képest.A legkedvezőbb árú kerületek közé tartozik a XVIII. és a XX. kerület, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 900 és 952 ezer forint között mozog. Ezzel szemben a XI. és XIII. kerületekben az átlagárak már meghaladják az 1,4-1,5 millió forintot négyzetméterenként. A legdrágább ingatlanokat a XII. kerületben találhatjuk, ahol a négyzetméterárak már 2,8 millió forint fölött vannak. Vidéken - pontosabban - a vármegyeszékhelyek lakáspiacán is jelentős drágulás tapasztalható. Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen az új építésű ingatlanok négyzetméterára elérte az 1 millió forintos szintet, míg Székesfehérvár, Veszprém és Kecskemét árai 929-940 ezer forint körül mozognak. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán valamivel kedvezőbbek az árak, ezekben a városokban még lehet 700 ezer forint alatti négyzetméteráron új lakóingatlant vásárolni. "A tavalyi bizonytalan, alacsony kereslettel párosuló piaci helyzetben sok beruházó elhalasztotta a lakásépítéseket, de a legnagyobb fejlesztőknek muszáj építeni és előremenekülni. Így tudják elkerülni az elmúlt években kibővített kapacitásaik leépítését, legyen szó gépekről vagy munkaerőről. Emiatt várhatóan az új építésú lakások később sem lesznek hiánycikkek az ingatlanpiacon. A költségek folyamatos emelkedése miatt azonban az áraik középtávon a jelenleginél tempósabban emelkedhetnek."- tette hozzá Balogh László az ingatlan.com szakértője. Az országos lakáspiacon most egyértelműen kettős hatás figyelhető meg: míg a belvárosi ingatlanok ára - befektetői hatásra - tovább növekszik és a kínálat egyre inkább szűkül, addig az új lakások piaca fellendülőben van. Az új építésű ingatlanok kínálata jelentősen bővült, ami segít visszafogni az árak drasztikus emelkedését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.

Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 







































