FATRAFOL – Felújítás beázás után – Hogyan álljunk a tetőhöz, ha már megtörtént a baj? (x)2024. szeptember 24. |
|---|
Az épületek élettartama során felmerülő apró karbantartások, például az éves felülvizsgálatok sokak számára máig felesleges kiadásoknak tűnnek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az előrelátás nemcsak a szigetelések élettartamát képesek megnövelni, de ezek az apró ráfordítások optimalizálják és rendre megelőzik a szerkezetek károsodását. Azonban ha későn reagálunk és már megtörtént a baj, fontos, hogy legalább az új szigetelés elkészítése során átgondoljuk az előttünk álló feladatot. Ugyanis nemcsak a csapadék lesz az ellenségünk, de a szerkezetbe került és jelenleg bezárni kívánt víz is!
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Átázott szerkezetek szigetelése? Ahhoz, hogy tisztán lássunk és szakszerű megoldással szolgálhassunk, minden esetben javasolt feltárást végezni. Így meggyőződhetünk a meglévő rétegek állapotáról, a károsodás mértékéről, illetve, hogy a felújítás során mégis mit fogunk az új szigetelés elkészítésével „szőnyeg alá söpörni". Megjegyzem, a régi szigetelés megtartása és felülszigetelése továbbra sem ördögtől való cselekedet. A lényeg, hogy a rétegek közé került nedvesség kipárolgását elősegítsük, illetve ezt úgy tegyük meg, hogy mellette biztosítsuk az új szigetelés stabilitását és vízhatlanságát. Enyhe beázások esetén, ha a Fatrafol PVC vízszigetelő lemezekkel dolgozunk, nincs szükség különleges intézkedésre, ugyanis a védő-elválasztó rétegként alkalmazott geotextília réteg gőznyomás levezető szőnyegként viselkedik a szigetelés alatt, a nyári forróságban pedig a gőz átdiffundál a szigetelés anyagán. Ezeket a lemezeket „félig-áteresztő" membránnak is nevezi a szakma, ugyanis a külső nedvességhatásnak maradéktalanul ellenáll, az alacsony páradiffúziós ellenállásnak köszönhetően ugyanakkor kifelé szellőzik. Magasabb páraterhelés mellett ez a szellőzőképesség már nem biztos, hogy elegendő számunkra, legyen szó egy jelentős beázás orvosolásáról, a rétegek közé beépített nedves technológiáról (lejtésképző, lejtés korrekciós beton), illetve a páratechnikai réteg kimaradásáról, ami az utóbbi idők egyik legjelentősebb problémája az új társasházak építése során. Ilyen esetekben a rétegek között maradt nedvesség jelentősen megnöveli a rétegrend ellenállását a szellőzéssel szemben, ami rövid idő alatt további felgyülemlő párához és annak kicsapódásához vezethet. Ezzel akár beázásra is emlékeztető meghibásodási mintákat produkálva a lakótérben. Ilyen helyzetben javasolható a meglévő, meghibásodott szigetelés perforálása (5-6 db százforintos méretű lyuk fúrása négyzetméterenként), majd páraszellőző kémények lehelyezése a Fatrafol PVC szigetelésen, amely páraterhelés függvényében 30-36 négyzetméterenként 1 kémény elhelyezését jelenti. Abban az esetben, ha a rétegrend kiszáradt, a kémények a későbbiekben elbonthatóak. Amennyiben a rétegrendből a páratechnikai réteg kimarad, a bontás elkerülhetetlen.
Lokális rétegrendi nedvesség szellőztetése új csapadékvíz szigetelés alól
Avult tető felújítása Fatrafol PVC szigeteléssel, páraszellőző kémények nélkül A beugratós kérdés: salakszellőző vagy páraszellőző? Gyakori kivitelezői hiba a felújítások során, hogy az elsőre száraznak tűnő szigetelés felújítása során a „páraszellőző kéményeket" a kivitelező ellenőrzés nélkül megszünteti. Ez egy átlagos tető esetében nem jelent problémát, sőt a fentebb is kifejtett módon a további páratranszport végbe tud menni. Abban az esetben viszont, ha salakfeltöltéssel rendelkező tetőnk van, a kémények pedig ezt a réteget szellőztetik, az elbontásuk a tető teljes tönkremenetelével fenyegethet. Ezekben a tetőkben ugyanis nincsen páratechnikai lemez. A salak feltöltésben gyűlik össze a belső térből érkező mindennemű páraterhelés, amely a rétegrend átmelegedése során a mélyre nyúló kéményeken keresztül távozik. Ha ezeket a kéményeket megszüntetjük, a kicsapódó pára rövid idő alatt mindent eláztat. Ilyen tetők esetében tehát a kéményektől nem megszabdulni kell, hanem az új szigeteléshez igazítva felújítani azokat. Fukcióváltás? Nem ritka elképzelés, amikor a lakó egy jól pozicionált tetőt teraszként, esetleg zöldtetőként szeretne hasznosítani. Ilyenkor azonban a rétegrendet is az új igénybevételekhez kell igazítani, nem elegedő egyszerűen leburkolni a működő vízszigetelést, mert könnyen befolythatjuk az egészet. Ez adott esetben a meglévő rétegrend elbontását és új rétegek elhelyezését is jelentheti, ilyenkor viszont már mindenképpen javasolt a megfelelő szakember bevonása. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az épületek élettartama során felmerülő apró karbantartások, például az éves felülvizsgálatok sokak számára máig felesleges kiadásoknak tűnnek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az előrelátás nemcsak a szigetelések élettartamát képesek megnövelni, de ezek az apró ráfordítások optimalizálják és rendre megelőzik a szerkezetek károsodását. Azonban ha későn reagálunk és már megtörtént a baj, fontos, hogy legalább az új szigetelés elkészítése során átgondoljuk az előttünk álló feladatot. Ugyanis nemcsak a csapadék lesz az ellenségünk, de a szerkezetbe került és jelenleg bezárni kívánt víz is!



A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 







































