FATRAFOL – Felújítás beázás után – Hogyan álljunk a tetőhöz, ha már megtörtént a baj? (x)2024. szeptember 24. |
|---|
Az épületek élettartama során felmerülő apró karbantartások, például az éves felülvizsgálatok sokak számára máig felesleges kiadásoknak tűnnek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az előrelátás nemcsak a szigetelések élettartamát képesek megnövelni, de ezek az apró ráfordítások optimalizálják és rendre megelőzik a szerkezetek károsodását. Azonban ha későn reagálunk és már megtörtént a baj, fontos, hogy legalább az új szigetelés elkészítése során átgondoljuk az előttünk álló feladatot. Ugyanis nemcsak a csapadék lesz az ellenségünk, de a szerkezetbe került és jelenleg bezárni kívánt víz is!
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Átázott szerkezetek szigetelése? Ahhoz, hogy tisztán lássunk és szakszerű megoldással szolgálhassunk, minden esetben javasolt feltárást végezni. Így meggyőződhetünk a meglévő rétegek állapotáról, a károsodás mértékéről, illetve, hogy a felújítás során mégis mit fogunk az új szigetelés elkészítésével „szőnyeg alá söpörni". Megjegyzem, a régi szigetelés megtartása és felülszigetelése továbbra sem ördögtől való cselekedet. A lényeg, hogy a rétegek közé került nedvesség kipárolgását elősegítsük, illetve ezt úgy tegyük meg, hogy mellette biztosítsuk az új szigetelés stabilitását és vízhatlanságát. Enyhe beázások esetén, ha a Fatrafol PVC vízszigetelő lemezekkel dolgozunk, nincs szükség különleges intézkedésre, ugyanis a védő-elválasztó rétegként alkalmazott geotextília réteg gőznyomás levezető szőnyegként viselkedik a szigetelés alatt, a nyári forróságban pedig a gőz átdiffundál a szigetelés anyagán. Ezeket a lemezeket „félig-áteresztő" membránnak is nevezi a szakma, ugyanis a külső nedvességhatásnak maradéktalanul ellenáll, az alacsony páradiffúziós ellenállásnak köszönhetően ugyanakkor kifelé szellőzik. Magasabb páraterhelés mellett ez a szellőzőképesség már nem biztos, hogy elegendő számunkra, legyen szó egy jelentős beázás orvosolásáról, a rétegek közé beépített nedves technológiáról (lejtésképző, lejtés korrekciós beton), illetve a páratechnikai réteg kimaradásáról, ami az utóbbi idők egyik legjelentősebb problémája az új társasházak építése során. Ilyen esetekben a rétegek között maradt nedvesség jelentősen megnöveli a rétegrend ellenállását a szellőzéssel szemben, ami rövid idő alatt további felgyülemlő párához és annak kicsapódásához vezethet. Ezzel akár beázásra is emlékeztető meghibásodási mintákat produkálva a lakótérben. Ilyen helyzetben javasolható a meglévő, meghibásodott szigetelés perforálása (5-6 db százforintos méretű lyuk fúrása négyzetméterenként), majd páraszellőző kémények lehelyezése a Fatrafol PVC szigetelésen, amely páraterhelés függvényében 30-36 négyzetméterenként 1 kémény elhelyezését jelenti. Abban az esetben, ha a rétegrend kiszáradt, a kémények a későbbiekben elbonthatóak. Amennyiben a rétegrendből a páratechnikai réteg kimarad, a bontás elkerülhetetlen.
Lokális rétegrendi nedvesség szellőztetése új csapadékvíz szigetelés alól
Avult tető felújítása Fatrafol PVC szigeteléssel, páraszellőző kémények nélkül A beugratós kérdés: salakszellőző vagy páraszellőző? Gyakori kivitelezői hiba a felújítások során, hogy az elsőre száraznak tűnő szigetelés felújítása során a „páraszellőző kéményeket" a kivitelező ellenőrzés nélkül megszünteti. Ez egy átlagos tető esetében nem jelent problémát, sőt a fentebb is kifejtett módon a további páratranszport végbe tud menni. Abban az esetben viszont, ha salakfeltöltéssel rendelkező tetőnk van, a kémények pedig ezt a réteget szellőztetik, az elbontásuk a tető teljes tönkremenetelével fenyegethet. Ezekben a tetőkben ugyanis nincsen páratechnikai lemez. A salak feltöltésben gyűlik össze a belső térből érkező mindennemű páraterhelés, amely a rétegrend átmelegedése során a mélyre nyúló kéményeken keresztül távozik. Ha ezeket a kéményeket megszüntetjük, a kicsapódó pára rövid idő alatt mindent eláztat. Ilyen tetők esetében tehát a kéményektől nem megszabdulni kell, hanem az új szigeteléshez igazítva felújítani azokat. Fukcióváltás? Nem ritka elképzelés, amikor a lakó egy jól pozicionált tetőt teraszként, esetleg zöldtetőként szeretne hasznosítani. Ilyenkor azonban a rétegrendet is az új igénybevételekhez kell igazítani, nem elegedő egyszerűen leburkolni a működő vízszigetelést, mert könnyen befolythatjuk az egészet. Ez adott esetben a meglévő rétegrend elbontását és új rétegek elhelyezését is jelentheti, ilyenkor viszont már mindenképpen javasolt a megfelelő szakember bevonása. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az épületek élettartama során felmerülő apró karbantartások, például az éves felülvizsgálatok sokak számára máig felesleges kiadásoknak tűnnek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az előrelátás nemcsak a szigetelések élettartamát képesek megnövelni, de ezek az apró ráfordítások optimalizálják és rendre megelőzik a szerkezetek károsodását. Azonban ha későn reagálunk és már megtörtént a baj, fontos, hogy legalább az új szigetelés elkészítése során átgondoljuk az előttünk álló feladatot. Ugyanis nemcsak a csapadék lesz az ellenségünk, de a szerkezetbe került és jelenleg bezárni kívánt víz is!



A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































