Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok2025. november 5. |
|---|
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
|
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
![]() Érdekel → |
|
„Az energiaközösségek aktuális hazai jogszabályi keretei és a várható változásai" Csermely Ágnes (Energiaügyi Minisztérium) áttekintést adott a hazai napenergia-helyzetről: hazánkban már több mint 300 000 naperőmű működik, ugyanakkor a villamosenergia-hálózat nem feltétlenül volt felkészülve ilyen mértékű felfutásra. Külön kitért arra, hogy 2025. szeptembere óta a társasházak is létrehozhatnak „társasházi energiaközösséget", ám fontos, hogy ez nem önálló jogi személyiséggel rendelkező energiaközösségként működik. Szó esett továbbá arról, hogy a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) közös fogyasztásként történő bevonása társasházaknál lehetőséget ad, de mérőhely-kialakítással jár, s az elszámolásnak a társasház szintjén kell történnie. A rendszerhasználati díj (RHD) visszatérítésének részletszabályait még nem hozta ki a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal (MEKH) véglegesen, de várhatóan közel 100 %-os visszatérítésre lehet számítani - ugyanakkor a mérőhely létesítése után egy fix havi alapdíjat kell fizetni, amely több ezer forint is lehet. A szaldós elszámolásban maradók (hmke-szaldóban) nem vehetnek részt azokban a közösségi energiarendszerekben, amelyek megosztáson alapulnak, mivel a visszatáplált energia nem értékesíthető másnak így. „Mire ad lehetőséget a szabályozási keretrendszer? Közösségi energia irányok és modellek" Fabók Márton (Szolidáris Gazdaság Központ) az előadásában azt hangsúlyozta, hogy az energiaközösségek (EK) nem pusztán technológiai projekteket jelentenek, hanem társadalmi innovációkat is: újfajta együttműködési formákat igényelnek, nem egyszerűen energiatermelőt és fogyasztót. Kiemelte, hogy a közösségi tulajdonú HMKE-k - például lakóépületekben - olyan modellként értelmezhetők, ahol az önfogyasztás közösségi alapon történik, különösen akkor, ha kulturális, szociális vagy oktatási intézmény is részt vesz. Ugyanakkor a bruttó elszámolás rendszere (ahol a termelt energia külön értékesíthető) sajnos kevésbé kedvező megtérülést biztosít lakóépületek számára. Továbbá beszélt arról, hogy az energiaszövetkezetek, beszerzési közösségek (ahol a tagok összevontan vásárolnak) és a tudásmegosztó-tanácsadó modellek mind olyan irányok, amelyeket érdemes vizsgálni. Fontosnak nevezte, hogy nincs „egy méret mindenre" megoldás, hanem többféle modell párhuzamosan is futhat. „Akadályok és megoldási lehetőségek a közösségi energia előtt - Tavaszi feltérképező kutatásunk összefoglaló eredményei" Szőllőssy Anita (Szolidáris Gazdaság Központ) előadása egy tavaszi feltérképező kutatás eredményeit mutatta be, amely 17 interjúra épült - helyi közösségek és önkormányzatok bevonásával (például Szentes, Pannonhalma, Újszentmargita, Kóspallag és Pilisborosjenő) vizsgálták a közösségi energia magyarországi helyzetét. A kutatás szerint országos szinten a legfőbb akadályok a jogszabályi és adminisztratív keretek bizonytalansága, valamint a rezsicsökkentés torzító hatásai, amelyek különösen a távhő-szolgáltatók és önkormányzati projektek számára jelenthetnek problémát. Helyi szinten pedig erőforráshiány, szakemberhiány és tanácsadási kapacitások hiánya jellemző. Az önkormányzatoknál inkább pályázat-orientált szemlélet tapasztalható stratégiaalkotás helyett, ami gyengíti a hosszabb távú, rendszeres működés lehetőségét. A jó példák viszont már jelen vannak, és ezek szolgálhatnak mintaként. A SzGK az eredmények alapján infóanyagokat, tanácsadási alkalmakat és workshopokat tervez. „Közösségi energia tudástár" Gelencsér Dávid (Szolidáris Gazdaság Központ) bemutatta a „Közösségi Energia Tudástár" projektet, amelyet a Transzformátor Központ és a Szolidáris Gazdaság Központ közösen visz. Ez a tudásbázis célja, hogy az energiaközösségek kialakításához, működtetéséhez kapcsolódó információkat, munkafolyamatokat, jó gyakorlatokat összegyűjtse és elérhetővé tegye. Az előadásban felvázolta a tudástár funkcióit és a bővítés irányait, jelezve, hogy nem csupán adathalmazról van szó, hanem az adminisztratív, jogi, szervezési és technikai eszközök közösségi elérésének is része lesz. Ez a társasházak, közös képviselők és energiaközösségi szereplők számára különösen értékes lehet, hiszen gyakran éppen a tudás- és szervezeti kapacitás hiánya okoz elakadást. A délelőtti előadásokat követő „world café" műhelybeszélgetéseken energiaközösségi indulási feltételekről, a lakossági bevonás kihívásairól, a távhő-rendszerek szerepéről és a helyi energiapiac jövőjéről beszélgettek. A résztvevők gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg a szabályozási és finanszírozási akadályokról, a közösségszervezés lépéseiről és a pilotprojektek előkészítéséről. A rendezvény közösségi beszélgetéssel és kapcsolatépítéssel zárult, erősítve azt az üzenetet, hogy a társasházak akkor tudnak előrelépni, ha a technológiai, pénzügyi és szervezeti kérdések párhuzamosan kapnak figyelmet. Az előadások megtekinthetők a Transzformátor Központ oldalán. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































