THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Emelkedő lakásárak, visszaeső használatbavételi engedélyek: kijött az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése2025. május 23. |
|---|
 A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat.
|
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
 Érdekel → |
|
A 2024-es év második felében és 2025 elején bekövetkezett keresletélénkülés mögött jórészt stabil makrogazdasági alapfolyamatok, kismértékben lazuló hitelezési feltételek és az állampapírpiacról visszaáramló megtakarítások állnak. Az árak emelkedése ugyanakkor túlnőtt a gazdasági fundamentumokon, ami a jegybank szerint is újra a túlértékeltség irányába tolja el a piacot. Lakásárak: újra kétszámjegyű drágulás, túlfűtöttség jelei A jelentés szerint 2025 első negyedévében országosan 15 százalékos, Budapesten pedig 19,2 százalékos éves lakásár-emelkedés valósult meg. A fővárosban negyedéves alapon is rendkívül magas, 8,7 százalékos drágulást mért az MNB. A lakásárak így nemcsak a bérekhez, de a bérleti díjakhoz és az építési költségekhez viszonyítva is gyorsabban emelkedtek, ami a lakáspiaci túlfűtöttség klasszikus jele. A 2024 negyedik negyedévére becsült 14,3 százalékos túlértékeltség szintén figyelmeztető. Ez a mutató azt jelzi, hogy az árak mennyire haladják meg a makrogazdasági alapokon - például jövedelmek, kamatok, költségek - nyugvó elvárt árszintet. A 2023 eleje óta tartó túlértékeltségi enyhülés ezzel megtorpant, a trend újra felfelé fordult. A fővárosban a hirdetési ár felett megvalósuló adásvételek aránya az év elején 18 százalékra emelkedett, ami példa nélküli mértékű vevői versenyre utal. A túlfűtöttség kockázatai nem elhanyagolhatók, bár az MNB szerint a pénzügyi stabilitási kockázatokat enyhíti a jelzáloghitelek alacsony hitelfedezeti mutatója. Ugyanakkor a lakáspiaci elérhetőség romlik, különösen a nagyobb értékű ingatlanokra vagy új építésű lakásokra pályázó háztartások számára, amelyek nem részesülnek otthonteremtési támogatásban. A hitelből vásárlók körében egyre gyakoribb a jövedelemarányosan túlzott eladósodottság, amit az emelkedő árak és stagnáló THM mellett tapasztalható növekvő hitelösszegek is tükröznek. Élénkülő kereslet és lakáshitelezés - a piac visszatért a hosszú távú átlag fölé A lakáspiaci tranzakciók száma 2025 első negyedévében már meghaladta a hosszú távú országos átlagot, főként a vidéki területeken tapasztalható forgalomnövekedésnek köszönhetően. A keresletet több tényező is támogatta: az államilag ösztönzött otthonteremtési programok, a reálbérek növekedése, valamint az alternatív befektetési lehetőségek - például az állampapírok - hozamának mérséklődése. A befektetői jelenlét a korábbi felfokozott időszak után újra kiegyensúlyozottabb képet mutat, részben a csökkenő lakáskiadási hozamok miatt. A hitelezési oldalról is egyértelmű a kereslet élénkülése: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezések volumene 91 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2025 első hónapjaiban pedig már tartósan meghaladta a havi 120 milliárd forintot. Ez a növekedés elsősorban nem a hitelfelvevők számának, hanem az egy szerződésre jutó hitelösszeg emelkedésének volt köszönhető. A használt lakás vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege februárra elérte a 20 millió forintot, míg új lakások esetén 27 millió forintot. A bankok 2025 első negyedévében enyhítettek a lakáshitelek felárain, ugyanakkor a jelentés szerint a következő hónapokban a forrásköltségek növekedésével párhuzamosan várható az árjellegű feltételek szigorítása. A hitelkereslet élénkülésére ugyanakkor továbbra is számítanak a pénzintézetek. Megtorpant újlakás-kínálat, történelmi mélyponton a használatbavételi engedélyek száma A lakásépítések és átadások száma 2024-ben jelentősen csökkent: mindössze 13,3 ezer új építésű lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 29 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ilyen alacsony szintre legutóbb 2016-ban volt példa. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája ezzel 0,29 százalékra süllyedt, ami az MNB jelentése szerint a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A jövőbeli kínálatra nézve sem kedvezőek a kilátások: az új építési engedélyek száma 2024-ben mindössze 20,5 ezer volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Eközben az építési költségek, különösen a munkaerőköltségek emelkedése, jelentős árfelhajtó nyomást gyakorol az új lakások piacára. A 2024 negyedik negyedévében mért 5,1 százalékos általános költségnövekedés mellett a munkaerőköltségek éves szinten 12,8 százalékkal emelkedtek. Bár a projektfinanszírozási hitelek iránt 2025 elején nőtt az érdeklődés, és az építés alatt álló új társasházi lakások száma 21,6 ezerre emelkedett - ami 19 százalékos negyedéves bővülést jelent -, a fejlesztések előkészítettsége és a tényleges átadások volumene egyelőre nem utal fordulatra. A budapesti újlakáspiacon ugyan továbbra is erős kereslet tapasztalható, az új eladások száma újabb rekordot döntött, de a szabad kínálat 11 százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterár a fővárosban már elérte az 1,68 millió forintot, ami éves szinten 14 százalékos drágulásnak felel meg. Az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése tehát egyszerre tükröz élénkülő keresletet, gyorsuló áremelkedést és egyre súlyosabb kínálati korlátokat. A piaci túlfűtöttség jelei egyre látványosabbak, miközben a kínálati oldal strukturális gyengeségei tartós feszültségeket vetítenek előre. A lakásárak további emelkedése hosszabb távon a piaci hozzáférhetőség és a fenntarthatóság rovására mehet, különösen a hitelből vásárlók körében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
