THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Emelkedő lakásárak, visszaeső használatbavételi engedélyek: kijött az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése2025. május 23. |
|---|
 A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A 2024-es év második felében és 2025 elején bekövetkezett keresletélénkülés mögött jórészt stabil makrogazdasági alapfolyamatok, kismértékben lazuló hitelezési feltételek és az állampapírpiacról visszaáramló megtakarítások állnak. Az árak emelkedése ugyanakkor túlnőtt a gazdasági fundamentumokon, ami a jegybank szerint is újra a túlértékeltség irányába tolja el a piacot. Lakásárak: újra kétszámjegyű drágulás, túlfűtöttség jelei A jelentés szerint 2025 első negyedévében országosan 15 százalékos, Budapesten pedig 19,2 százalékos éves lakásár-emelkedés valósult meg. A fővárosban negyedéves alapon is rendkívül magas, 8,7 százalékos drágulást mért az MNB. A lakásárak így nemcsak a bérekhez, de a bérleti díjakhoz és az építési költségekhez viszonyítva is gyorsabban emelkedtek, ami a lakáspiaci túlfűtöttség klasszikus jele. A 2024 negyedik negyedévére becsült 14,3 százalékos túlértékeltség szintén figyelmeztető. Ez a mutató azt jelzi, hogy az árak mennyire haladják meg a makrogazdasági alapokon - például jövedelmek, kamatok, költségek - nyugvó elvárt árszintet. A 2023 eleje óta tartó túlértékeltségi enyhülés ezzel megtorpant, a trend újra felfelé fordult. A fővárosban a hirdetési ár felett megvalósuló adásvételek aránya az év elején 18 százalékra emelkedett, ami példa nélküli mértékű vevői versenyre utal. A túlfűtöttség kockázatai nem elhanyagolhatók, bár az MNB szerint a pénzügyi stabilitási kockázatokat enyhíti a jelzáloghitelek alacsony hitelfedezeti mutatója. Ugyanakkor a lakáspiaci elérhetőség romlik, különösen a nagyobb értékű ingatlanokra vagy új építésű lakásokra pályázó háztartások számára, amelyek nem részesülnek otthonteremtési támogatásban. A hitelből vásárlók körében egyre gyakoribb a jövedelemarányosan túlzott eladósodottság, amit az emelkedő árak és stagnáló THM mellett tapasztalható növekvő hitelösszegek is tükröznek. Élénkülő kereslet és lakáshitelezés - a piac visszatért a hosszú távú átlag fölé A lakáspiaci tranzakciók száma 2025 első negyedévében már meghaladta a hosszú távú országos átlagot, főként a vidéki területeken tapasztalható forgalomnövekedésnek köszönhetően. A keresletet több tényező is támogatta: az államilag ösztönzött otthonteremtési programok, a reálbérek növekedése, valamint az alternatív befektetési lehetőségek - például az állampapírok - hozamának mérséklődése. A befektetői jelenlét a korábbi felfokozott időszak után újra kiegyensúlyozottabb képet mutat, részben a csökkenő lakáskiadási hozamok miatt. A hitelezési oldalról is egyértelmű a kereslet élénkülése: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezések volumene 91 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2025 első hónapjaiban pedig már tartósan meghaladta a havi 120 milliárd forintot. Ez a növekedés elsősorban nem a hitelfelvevők számának, hanem az egy szerződésre jutó hitelösszeg emelkedésének volt köszönhető. A használt lakás vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege februárra elérte a 20 millió forintot, míg új lakások esetén 27 millió forintot. A bankok 2025 első negyedévében enyhítettek a lakáshitelek felárain, ugyanakkor a jelentés szerint a következő hónapokban a forrásköltségek növekedésével párhuzamosan várható az árjellegű feltételek szigorítása. A hitelkereslet élénkülésére ugyanakkor továbbra is számítanak a pénzintézetek. Megtorpant újlakás-kínálat, történelmi mélyponton a használatbavételi engedélyek száma A lakásépítések és átadások száma 2024-ben jelentősen csökkent: mindössze 13,3 ezer új építésű lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 29 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ilyen alacsony szintre legutóbb 2016-ban volt példa. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája ezzel 0,29 százalékra süllyedt, ami az MNB jelentése szerint a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A jövőbeli kínálatra nézve sem kedvezőek a kilátások: az új építési engedélyek száma 2024-ben mindössze 20,5 ezer volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Eközben az építési költségek, különösen a munkaerőköltségek emelkedése, jelentős árfelhajtó nyomást gyakorol az új lakások piacára. A 2024 negyedik negyedévében mért 5,1 százalékos általános költségnövekedés mellett a munkaerőköltségek éves szinten 12,8 százalékkal emelkedtek. Bár a projektfinanszírozási hitelek iránt 2025 elején nőtt az érdeklődés, és az építés alatt álló új társasházi lakások száma 21,6 ezerre emelkedett - ami 19 százalékos negyedéves bővülést jelent -, a fejlesztések előkészítettsége és a tényleges átadások volumene egyelőre nem utal fordulatra. A budapesti újlakáspiacon ugyan továbbra is erős kereslet tapasztalható, az új eladások száma újabb rekordot döntött, de a szabad kínálat 11 százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterár a fővárosban már elérte az 1,68 millió forintot, ami éves szinten 14 százalékos drágulásnak felel meg. Az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése tehát egyszerre tükröz élénkülő keresletet, gyorsuló áremelkedést és egyre súlyosabb kínálati korlátokat. A piaci túlfűtöttség jelei egyre látványosabbak, miközben a kínálati oldal strukturális gyengeségei tartós feszültségeket vetítenek előre. A lakásárak további emelkedése hosszabb távon a piaci hozzáférhetőség és a fenntarthatóság rovására mehet, különösen a hitelből vásárlók körében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dén Mátyás András főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, nyolc kategóriában a több mint 600 résztvevő előtt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
