THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Emelkedő lakásárak, visszaeső használatbavételi engedélyek: kijött az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése2025. május 23. |
|---|
 A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat.
|
|
20 530 HUF
Katalógus tartó / Újságtartó
 Érdekel → |
|
A 2024-es év második felében és 2025 elején bekövetkezett keresletélénkülés mögött jórészt stabil makrogazdasági alapfolyamatok, kismértékben lazuló hitelezési feltételek és az állampapírpiacról visszaáramló megtakarítások állnak. Az árak emelkedése ugyanakkor túlnőtt a gazdasági fundamentumokon, ami a jegybank szerint is újra a túlértékeltség irányába tolja el a piacot. Lakásárak: újra kétszámjegyű drágulás, túlfűtöttség jelei A jelentés szerint 2025 első negyedévében országosan 15 százalékos, Budapesten pedig 19,2 százalékos éves lakásár-emelkedés valósult meg. A fővárosban negyedéves alapon is rendkívül magas, 8,7 százalékos drágulást mért az MNB. A lakásárak így nemcsak a bérekhez, de a bérleti díjakhoz és az építési költségekhez viszonyítva is gyorsabban emelkedtek, ami a lakáspiaci túlfűtöttség klasszikus jele. A 2024 negyedik negyedévére becsült 14,3 százalékos túlértékeltség szintén figyelmeztető. Ez a mutató azt jelzi, hogy az árak mennyire haladják meg a makrogazdasági alapokon - például jövedelmek, kamatok, költségek - nyugvó elvárt árszintet. A 2023 eleje óta tartó túlértékeltségi enyhülés ezzel megtorpant, a trend újra felfelé fordult. A fővárosban a hirdetési ár felett megvalósuló adásvételek aránya az év elején 18 százalékra emelkedett, ami példa nélküli mértékű vevői versenyre utal. A túlfűtöttség kockázatai nem elhanyagolhatók, bár az MNB szerint a pénzügyi stabilitási kockázatokat enyhíti a jelzáloghitelek alacsony hitelfedezeti mutatója. Ugyanakkor a lakáspiaci elérhetőség romlik, különösen a nagyobb értékű ingatlanokra vagy új építésű lakásokra pályázó háztartások számára, amelyek nem részesülnek otthonteremtési támogatásban. A hitelből vásárlók körében egyre gyakoribb a jövedelemarányosan túlzott eladósodottság, amit az emelkedő árak és stagnáló THM mellett tapasztalható növekvő hitelösszegek is tükröznek. Élénkülő kereslet és lakáshitelezés - a piac visszatért a hosszú távú átlag fölé A lakáspiaci tranzakciók száma 2025 első negyedévében már meghaladta a hosszú távú országos átlagot, főként a vidéki területeken tapasztalható forgalomnövekedésnek köszönhetően. A keresletet több tényező is támogatta: az államilag ösztönzött otthonteremtési programok, a reálbérek növekedése, valamint az alternatív befektetési lehetőségek - például az állampapírok - hozamának mérséklődése. A befektetői jelenlét a korábbi felfokozott időszak után újra kiegyensúlyozottabb képet mutat, részben a csökkenő lakáskiadási hozamok miatt. A hitelezési oldalról is egyértelmű a kereslet élénkülése: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezések volumene 91 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2025 első hónapjaiban pedig már tartósan meghaladta a havi 120 milliárd forintot. Ez a növekedés elsősorban nem a hitelfelvevők számának, hanem az egy szerződésre jutó hitelösszeg emelkedésének volt köszönhető. A használt lakás vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege februárra elérte a 20 millió forintot, míg új lakások esetén 27 millió forintot. A bankok 2025 első negyedévében enyhítettek a lakáshitelek felárain, ugyanakkor a jelentés szerint a következő hónapokban a forrásköltségek növekedésével párhuzamosan várható az árjellegű feltételek szigorítása. A hitelkereslet élénkülésére ugyanakkor továbbra is számítanak a pénzintézetek. Megtorpant újlakás-kínálat, történelmi mélyponton a használatbavételi engedélyek száma A lakásépítések és átadások száma 2024-ben jelentősen csökkent: mindössze 13,3 ezer új építésű lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 29 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ilyen alacsony szintre legutóbb 2016-ban volt példa. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája ezzel 0,29 százalékra süllyedt, ami az MNB jelentése szerint a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A jövőbeli kínálatra nézve sem kedvezőek a kilátások: az új építési engedélyek száma 2024-ben mindössze 20,5 ezer volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Eközben az építési költségek, különösen a munkaerőköltségek emelkedése, jelentős árfelhajtó nyomást gyakorol az új lakások piacára. A 2024 negyedik negyedévében mért 5,1 százalékos általános költségnövekedés mellett a munkaerőköltségek éves szinten 12,8 százalékkal emelkedtek. Bár a projektfinanszírozási hitelek iránt 2025 elején nőtt az érdeklődés, és az építés alatt álló új társasházi lakások száma 21,6 ezerre emelkedett - ami 19 százalékos negyedéves bővülést jelent -, a fejlesztések előkészítettsége és a tényleges átadások volumene egyelőre nem utal fordulatra. A budapesti újlakáspiacon ugyan továbbra is erős kereslet tapasztalható, az új eladások száma újabb rekordot döntött, de a szabad kínálat 11 százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterár a fővárosban már elérte az 1,68 millió forintot, ami éves szinten 14 százalékos drágulásnak felel meg. Az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése tehát egyszerre tükröz élénkülő keresletet, gyorsuló áremelkedést és egyre súlyosabb kínálati korlátokat. A piaci túlfűtöttség jelei egyre látványosabbak, miközben a kínálati oldal strukturális gyengeségei tartós feszültségeket vetítenek előre. A lakásárak további emelkedése hosszabb távon a piaci hozzáférhetőség és a fenntarthatóság rovására mehet, különösen a hitelből vásárlók körében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
